Ami a Horsch-fejlesztéseket még jellemzi: azt már sokan tudják, hogy az új gépek mind nagy munkaszélességben és a legmodernebb felszereltségekkel jönnek ki, ezek után gyártják a kisebb és alacsonyabb felszereltségű gépeket.
Így volt ez a LEEB LT permetezővel is. Az 5, 6 ezer literes, 36 m giroszkóp vezérelte szórókeret, a 25 cm fúvókaosztás és teljesen elektromos vezérlés után megjelent az egyszerűbb, ellenben a szórókeret-vezérlés terén kompromisszummentes LEEB LT ECO változatú permetezőgép is.
• Mit is tudnak ezek a LEEB permetezők?
Kezdjük ott, hogy a tervező és a gyakorlati használó ugyanannál az asztalnál ül! Ez azt jelenti, hogy a gyakorlatban keletkező igények közvetlen testközelből kerülnek a tervező asztalára, aki műszaki zseniként megoldja azokat.
• Melyek azok a gondok vagy igények, amelyek a permetezés körül merülnek fel?
Az első, amit a gyakorlott vagy gyakorlatlan szem is lát, hogy szeles időben nehezen vagy alig-alig, több esetben egyáltalán nem lehet permetezni.
Az előbb említett asztalnál sopánkodik a termelő, hogy megint nem tudott permetezni, mert fúj a szél, és ott a rovar meg a gomba, és mi lesz most vele. A műszaki zseni azt mondja, hát engedd le a szórókeretet 50–70 cm-ről 25–35 cm-re, és megoldódik a gondod!
• Könnyű ezt mondani, de hogyan? Mert ha annyira közel megyünk az állományhoz, akkor egy: az 50 cm fúvókaosztással nincs átfedés, kettő: a szórókeret vége folyamatosan bele fog érni az állományba.
Ennek a beszélgetésnek az eredménye a LEEB Boom Control giroszkóp általi szórókeret-vezérlés.
• Mit tud ez a rendszer?
A szórókeret ingaként van felfüggesztve, és a „mechanikája” annyira tökéletes, hogy nyugalmi állapotban szabályzóelektronika nélkül egyensúlyban van. Egyszerűen fogalmazva a súlypontot eltalálták! Az elektronika, vagyis a szórókeret aktív számítógépes vezérlése csak akkor szól bele a szabályzásba, ha a szórókeret elmozdul. A kocsi, a tartály vagy a hordozóelem menet közben billeg, a rendszer ezeket a billenéseket korrigálja, valamint nem adja át a szórókeretnek, amely így mindig párhuzamos a felülettel. Dombos területen azt az oldalt, amelyiket kell, automatikusan emeli vagy süllyeszti, és a pontos távolságot megtartja.
Saját légcsatornában végzett kísérlet kimutatta, hogy nem a szélsebesség vagy a csepp mérete a meghatározó az elsodródásnál, hanem a fúvóka távolsága a célfelülettől. Ezen megállapítást igazolja az a természetben végzett kísérlet is, amelyről a mellékelt táblázat szól.
• Mit is látunk ezen a diagramon?
Egy 110 03 lapos sugarú fúvóka esetében 3 bár nyomáson, 180 l/ha permetlé mennyiségnél, 8 km/h sebességgel, 3m/s (10,8 km/h) szélben az 50 cm célfelület-távolsághoz viszonyítva mi történik, ha a szórókeret magasabban, illetve alacsonyabban fekszik?
Ha 50 cm-ről a szórókeretet 75 cm-re emeljük és ott meg is tartjuk (!), akkor az elsodródás 49,9%-kal nőtt, ellenben ha a szórókeretet 30 cm-re állítjuk a célfelülettől, akkor az elsodródás 40%-kal csökken!
• Mit jelent ez nekünk?
Az egyik kedves termelő viccesen azt mondta, hogy ha nagyobbacska parcellán dolgozunk, mit számít, hogy a vegyszer néhány centiméterrel vagy méterrel odébb került, úgyis a mi földünkön maradt.
És most jön a kérdés, hogy egyáltalán ott maradt vagy netán elpárolgott? És ha ott is maradt, vajon hány dózis került egy bizonyos négyzetméterre, és ebben az esetben van-e olyan hely, ahova meg nem került a szerből? A legegyszerűbben ezt úgy lehetne szemléltetni, hogy ülünk egymás mellett, náthásak vagyunk, mindenkinek jár 2 tabletta, és a gyógyszert nem egyenként adják a kezünkbe, hanem az orvos elővesz egy marékkal a zsebéből, és odadobja. Van, akinek 4-5, van, akinek kettő, van, akinek egy sem jut. Akit túladagolnak, az mérgezéstől szenved, akinek meg nem jut, az így járt. Kedves kollégák, már lengedező szélben, hagyományos technikával hasonlóan permetezünk!
Ha elpárolog a csepp, akkor kisebb a hatásfok.
A Horsch LEEB permetezővel, 25 cm fúvókaosztásban a sokszor nem olcsó növényvédő szerekkel sokkal nagyobb hatásfok érhető el.
Szöveg: Szász Zoltán / Horsch
Kép: Horsch, Agrarunio.hu
Forrás: Agrarunio.hu