Bár az igény megvan rá és a precíziós gazdálkodásban szinte "aranyláz" tombol, növekvő problémát okoz, hogy egyre kevesebb fiatal helyezkedik el a mezőgazdaságban. Szakértők szerint hiába terjedne a precíziós gazdálkodás, ha nincs ember, aki felügyelje és karbantartsa az eszközöket.
Mindenképp jó hír, hogy az Európai Unió is előtérbe helyezi azt, hogy a precíziós gazdálkodás alkalmas lehet a fenntarthatóság betartására - emelte ki a konferencián Farkas László, a Farkas Kft. tulajdonosa. Szerinte ugyanakkor sokat segítene az is, ha a magyar politika is hagyná, hogy érvényesüljön a támogatási rendszerben. Farkas László 2003 óta használja a precíziós gazdálkodás különböző eszközeit gazdaságában. Elmondása szerint nem a költségmegtakarításon van a hangsúly, hanem a ráfordítások optimalizálásán. Lehet ugyanis, hogy a műtrágyázás költsége növekedni fog, de biztos, hogy növekedni fog a hozam is, és így összességében többletjövedelem keletkezhet.
A precíziós gazdálkodás lehet az új Közös Agrárpolitika (KAP)? – tette fel a kérdést Hollósi Dávid, a Takarék Csoport Takarék Agrár Igazgatóságának igazgatója. Kemény Gábor, az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI), Horizontális Kutatások Igazgatóságának igazgatója szerint azonban erről szó sincs. Biztos, hogy lesz kapcsolat a KAP és a precíziós gazdálkodás között, sok minden függ ugyanakkor attól, hogy a gazdálkodók milyen mértékben használják majd az új technológiákat. A szakember szerint nehéz megítélni azt, hogy jelenleg Magyarországon a gazdák hány százaléka használja a precíziós gazdálkodás eszközeit, érdemes azonban kiemelni, hogy milyen dinamikusan terjed a robotkormányzás, már több száz hektáron művelik sofőr nélküli gépekkel a földeket. A gazdálkodók részéről az igény és az érdeklődés is megvan az új technológiák használatára, érdekes ugyanakkor, hogy jelenleg „aranyláz” van a precíziós gazdálkodás területén, hirtelen mindenki szaktanácsadó lett, rövid időn belül elválik majd azonban, hogy ki az, aki tényleg értéket tud adni a termelőknek.
Kemény Gábor szerint 20 év múlva már biztos, hogy sokkal automatizáltabb lesz a mezőgazdaság, ahogy az is biztos, hogy sokkal kevesebb emberre lesz majd szükség emiatt a mezőgazdaságban.
Kemény Gábor, Virág István, Sebestyén Róbert, Umenhoffer Péter, Farkas László, Hollósi Dávid (balról)
Sebestyén Róbert, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. vezető szakértője úgy látja, hogy a gazdálkodók többsége elkezdte rendezni a birtokait, amikor valaki földet vásárol, akkor ugyanis elsősorban arra törekszik, hogy azt azonnal megfelelő állapotba hozza. A szakember szerint a jövőben az egyik legfontosabb az lesz, hogy a termelési folyamatok fenntarthatóvá váljanak, és a termelők egyre jobban tudjanak alkalmazkodni az adott időjárási viszonyokhoz.
A precíziós eszközök már most is rendelkezésre állnak, tudnak élni velük a gazdálkodók, és ez 2020 után is így lesz – mondta Umenhoffer Péter, az Axiál Kft. marketingigazgatója. Ugyanakkor a legfontosabb a fiatal generáció és az, hogy minél többen akarjanak a mezőgazdaságban elhelyezkedni, ha folytatódik ugyanis a jelenlegi tendencia, akkor 20 év múlva hiába terjed majd el a precíziós gazdálkodás, nem lesz ember, aki felügyelje. Fontos az oktatás, és az, hogy minél többen akarjanak az agráriumban elhelyezkedni, ha nem így lesz, akkor ugyanis nem lesz ki karbantartsa majd a gépeket, vagy elkészítse a kijuttatási térképeket.
A precíziós technológiákat döntően 100 hektáros földterület felett érdemes elkezdeni alkalmazni – hangsúlyozta Virág István, az Agrotec Magyarország Kft. PLM termékmenedzsere. Ugyanakkor a gazdák jelenleg csak a töredékét használják azoknak a gépeknek, amelyeket precíziósan is lehet működtetni. A gépkezelőknek fontos szerepük van, és a termékmenedzser szerint 20 év múlva sem lesz elhagyható „elem”, és valószínűleg nem lehet majd teljesen emberi beavatkozás nélkül működtetni majd egy gazdálkodást.
Forrás és kép: Agrarszektor.hu, Trimble