Cookie / süti kezelés
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az axial.hu honlap működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez. Kérjük, vegye figyelembe, hogy amennyiben nem fogadja el, úgy a weboldal egyes funkciói nem lesznek használhatók.
Tudjon meg többet…
Rendben
Nem fogadom el
2019-10-07 15:03:35

Akik vasba öntötték a gazdák igényeit

Miskolctól 20 kilométerre délnyugatra található Harsány, annak déli végében pedig a FRAMEST Kft. központja. Az egykori téesz gépműhelyéből kialakított üzemben évente nagyjából 200 munkagép/művelőeszköz készül el.

A magyar tulajdonú, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei gépgyárban hatvanan dolgoznak azon, hogy kiszolgálják a beérkező megrendeléseket. A cég 18 éves, és a gyártásnál már a kezdetektől az volt a cél, hogy olyan munkagépeket hozzunk piacra, amelyek a gazdák igényeit szolgálják – mondta Nyárádi Attila, a FRAMEST Kft. ügyvezető igazgatója. Az első legyártott gép egy magágykészítő kombinátor volt – ebben ötvözték azokat a dolgokat, amik az akkori kombinátorokból hiányoztak. Ehhez arra volt szükség, hogy meghallgassuk a vevői kéréseket, így tudtunk azokra műszaki megoldásokat adni. Vas öntöttük az igényeiket.

Nálunk a három legfontosabb cél minden gép kialakításánál az agronómiai szerep, a műszaki feltételrendszernek való megfelelés és a gazdaságosság – folytatja. A cégünk történetében nagy szerepet játszott az AXIÁL-tól és a vevőktől megkapott bizalom. Ők egy akkor még teljesen ismeretlen magyar márka mellett döntöttek, ami óriási dolog volt. 150-200 éves nyugati cégekkel szemben bevállalták az új piaci szereplő új gépeit. Ezt a bizalmat megszolgálni nem egyszerű dolog, de úgy gondolom, hogy nem okoztunk csalódást. A legnehezebb időszakban kezdtük el a fejlesztést és a gépgyártást: akkor, amikor már minden nyugati nagy márka megérkezett az országba, de még az összes létező magyar cég is működött. Az olcsó, bevált hazai gépek mellett már a korszerű, világszínvonalú külföldi termékek is hozzáférhetők voltak. Ennek ellenére nem gondolkodtunk azon, hogy milyen a piaci környezet: egyszerűen jó és jól akartunk csinálni. Amikor az AXIÁL tulajdonos-ügyvezetőjével, Harsányi Zsolttal beszélgettünk erről, ő azt mondta: „Nem elég, ha egy gép csak jó. Nagyon jó gépet kell csinálni. Ehhez pedig biztosítani kell a jó hátteret is.”

 

 

Ez adta az egyik legnagyobb inspirációt a gyártás és a tervezés beindításához, és Zsolt az első perctől kezdve komolyan támogatta az ötletet. A léc mindkét fél részéről nagyon magasan volt, mert tudtuk, hogy nincs értelme középszinten dolgozni. A mi gépeinknél nem az a lényeg, hogy hány évig nem kell hozzá alkatrész, hanem inkább arra fókuszáltunk, hogy az a munka, amit elvégeznek vele, milyen gazdasági hasznot hoz a felhasználónak – mondta Nyárádi Attila.

Fontos cél volt a költségmegtakarítás is, amit a menetszám – így a vízhasználat-csökkentésével és a talajnedvesség megtartásával értek el. A víztakarékosság gondolata már az első gépüknél, 15 évvel ezelőtt testet öltött, azóta pedig minden egyes fejlesztésüknél törekszenek erre.

Aki megtanulta a talaját olyan állapotban tartani, hogy az a nedvességet befogadja, tárolja és a megfelelő időben azt hozzáférhetővé tegye, annak könnyebb volt a talajművelés. Ami egyébként nagyon drága mutatvány, és könnyű elrontani. Egyrészt a nem megfelelő gépekkel, másrészt a régi, rossz beidegződéseknek köszönhetően, amik miatt olyan műveleteket végeztek a gazdák, amikkel nagyon kiszárították a talajt és rombolták annak szerkezetét – mondta az ügyvezető.

A rendszerváltás után rengeteg cég alakult, és a mezőgazdasági termelés új alapokra került. A gazdák legfontosabb beruházásainak sorrendje a traktor, a kombájn, a föld, a permetező, a szárító és a magtár volt, csak a legvégén gondoltak a talajművelő eszközökre. Emiatt elég komoly volt a talajrombolás mértéke. Itt arra gondolok, hogy olyan durva hibákat lehet elkövetni, amelyek a vegetáció során alapvetően meghatározzák a növények fejlődését, a termés mennyiségét és minőségét. Onnantól kezdve pedig majdhogynem mindegy, hogy milyen vetőmaggal és mennyi műtrágyával dolgozunk. Ha az alapokat elrontjuk, a hiba végigkíséri a növények életét.

Az egyik gond a tömörödöttség volt. Ezt a sok éven át ugyanabban a mélységben történő szántás, illetve tárcsázás okozta. Sokszor ok volt a belvíz, a beiszapodás és az egyre nagyobb gépek talajra gyakorolt erőhatása, aminek következtében a talaj víz- és levegőháztartása nagyon rossz állapotba került. A mi gépeinkkel ezeket a problémákat nagyságrendekkel lehet csökkenteni – mondta Nyárádi Attila.

 

 

Az első magágykészítő gépünket a tárcsa kifejlesztése és gyártása követte, ezután jött a lazító megalkotása. A piacon elterjedtek voltak a több gyártó ívelt késes, szárnyak nélküli eszközei. A legnagyobb gond az volt velük, hogy száraz időben felszabdálták, felhantolták a területet, és egy V-keresztmetszetet hoztak létre a talajszelvényben. Ez a forma nem volt jó, mert kiszárította a talajt, és nem volt elég annak a repesztéséhez. A FRAMEST eszközök ezzel szemben téglalap keresztmetszetet alkotnak, ami segít a nedvesség megtartásában. Egy szárnyat tettünk a lazítókés aljára, amivel a teljes talajszelvényt kellően meg tudtuk emelni. A kés kialakításakor elhagytuk az ívelt formát, mert az felfelé tolta a rögöket. Ez azért nem jó, mert olyan talajréteget hoz a felszínre, ami kevésbé termékeny, ráadásul olyan mértékben szaggatja/túrja át a talajt, ami egészségtelen rögfrakciókat és túlzott mértékű átlevegőztetést eredményez. Ez vezetett a negatív szögben kialakított egyenes kések megalkotásához, amihez hasonló szögállású lazítókés jelenleg nincs a piacon.

A kés bármilyen talajtípus és -állapot esetén megállja a helyét. A szárnyak megemelik és megrepesztik a talajt, és utána vissza is engedik a struktúra rombolása nélkül, ami átjárhatóvá teszi azt a gyökérzet, a nedvesség és a levegő számára. A felszínen viszonylag kis talajzavarás történik, hogy a nedvesség ne hagyja el a talajt.

Persze a mi FRALAZ lazítóink után is keletkezik némi rög, ezért hengerrel szerelve készítjük az eszközöket, hogy a késekkel megdolgozott talajt azonnal vissza is nyomjuk. Az eszköz továbbfejlesztését az ösztönözte, hogy a tarlóban történő lazítások után elkezdték az a tárcsázás utáni lazításra is használni. A tüskés henger ugyanis felszíni tömörítést végez, és viszonylag sík felületet hagy maga után. A tüskék ugyan valamennyire megroppantják a rögfrakciókat, de nem tudják a teljes szelvényben áttömöríteni a talajt. Ezért raktuk rá a nehezebb mélytömörítő hengert, ami a profil kialakításának következtében teljes talajszelvény tömörítést végez, így tárcsázás után rendesen lezárja a művelt területet.

A lazítók terjedése és elfogadása lassan indult el, mert a gazdák nem látták be, hogy mekkora a jelentőségük a talajművelésben. Úgy gondolták, hogy a szántás mindent megad a területeiknek, amire szükségük van. Számos képem van arról, hogy a 25-30 centinél mélyebb réteknél átjárhatatlan eketalpat alakított ki a szántás, és 2-3 éve leforgatott szármaradványok vannak benne lebomlatlanul. Ott a gyökér és a víz sem tud lemenni. Szeretném, ha ezek a képek beégnének az emberek emlékezetébe, hogy eszükbe jusson, miért nem jó az a módszer.

 

Sekélykések a felszín átdolgozásához

2 éves le nem bomlott szármaradvány

 

Legalább olyan nehéz volt áttörni az emberek gondolkodásában lévő gátakat, mint az eketalpat a talajban. Sokan nagyon lassan értették meg, hogy a biztonságosabb terméshozamhoz rendbe kell tenni a talajokat. A cél nem feltétlenül az, hogy 4 tonna helyett 6 tonnát termeljünk, hanem inkább az, hogy ha például a termőhely potenciálja hektáronként 4 és 6,5 tonna között változik, akkor a lazítók használatával ne legyen ekkora szórása, hanem megbízhatóan, legalább 5-5,5 tonna termést hozzon. Az emberek megtapasztalták a lazítás előnyeit, így az el is kezdett gyorsabban terjedni. Biztosabb és több lett a terméshozam, nincs vízfolt tavasszal a területeken, és könnyebben megművelhető a talaj.

Az őszi szántás kiváltására megalkottuk a C-késeket. Ezeket a standard lazítóra a nyáron használható egyenes kések helyére lehet felszerelni az őszi mély kultivátorozáshoz, a nagyobb fokú bekeverést eredményező munkákra. Így a gazdáknak nem kell még egy gépet megvenniük. A FRALAZ lazítókat 2018-ban fejlesztettük tovább, a hátsó hengerekre hidraulikus mélységállító lehetőséget építettünk, amivel akár menet közben is módosítani lehet a mélységen. Olyan igény is érkezett a gazdáktól, hogy az egyenes kések mögé/közé tegyünk sekély késeket, amelyekkel egy jó minőségű tarlóhántás után szeptember közepén végezhetnek lazítást. Itt megmarad a lazító azon előnye, hogy megemeli, odébbviszi és megrepeszti a talajt. Annak szerkezete 15-35 centiméter mélyen ugyanott marad, a sekély kés pedig a felső 10-15 centiméteres részt forgatja át. Ezeket a CONDISC és a REPTILL kétrétegű talajművelő gépeinkbe építettük be. A különböző munkaszélességű lazítókon kívül elkészítettük a 80-100 lóerős traktorokhoz az ECOLAZ gépünket, hogy a 40-50 hektáros MTZ tulajdonosok is megfelelően és könnyen lazíthassák a területeiket.

 

Fejlesztések a FRAMEST-nél

A lazítóknál az egyik cél a kopóelem élettartamának növelése, a másik a C-kés fejlesztése, sűrűbbre rakása, hogy alkalmas legyen a forgatás nélküli mélyművelésre. Tervezik továbbá egy olyan szenzorral felszerelt kés sorozatba állítását is, ami a már meglévő lazítóra feltéve munka közben folyamatosan méri a talaj nedvességtartalmát, és a kés talajellenállását is. Az eszköz a precíziós technológiákhoz alkalmazkodva el tudja majd készíteni a terület valós térképét arról, hogy a beállított mélységben mennyi víz található és milyen a talajellenállás. Egyelőre kísérleti stádiumban van, de 2020-ra ki szeretnének vele jönni a piacra.

 

Szöveg: Csurja Zsolt, újságíró

Fotó: Bátori Péter

Forrás: AXIÁL Híradó 2019. szeptember

 

 

Framest Fradisc „V” tárcsa rászerelt hengerrel

 

Az őszi vetésű növények talaj-előkészítésekor érdemes együtt gondolni a felszínközeli és a mélyítő művelésre. Komoly feladat ez, ha szélsőségesen száraz, keréknyomokkal szabdalt, nagy mennyiségű szármaradvánnyal fedett a talaj. >>