A CLAAS gyár 1-es kapujából - a Harsewinkel Locale Agenda csoporttal tartott találkozó felé vezető úton - egy kamion gördül ki egy vadonatúj, JAGUAR típusú silózóval. Ám ez a találkozó nem a gépóriásokról szól, hanem a mindössze néhány gramm tömegű vadméhekről.
A rovarok legalább annyira fontos szerepet játszanak a világ mezőgazdaságában, mint a Harsewinkelben gyártott mezőgazdasági gépek. A CLAAS szakemberei ismerik az összefüggéseket, ennek okán jött létre egy együttműködés a fészkelést segítő eszközök építőivel, Sebastian Klaus Baumgarttal és Sebastian Bernittel, valamint az Agenda csoport szóvivőjével, Maria Abeck-Brandes-szel.
Amikor a hobbiasztalos Klaus Baumgart egy QR-kódot akart hozzáadni a vadméhek fészkelést segítő eszközeinek információs tábláihoz - amit „Binihi”-nek nevez - kudarcot vallott, mert nem sikerült időjárásálló táblákat gyártania. „A CLAAS képzési részlegen megtaláltam, amit kerestem” – magyarázza a kapcsolatot. Ott, ahol a gyakornokok kipróbálják és megtanulják az anyagtudomány nagy ABC-jét az acéltól a műanyagig, modern lézertechnikával dolgoznak és elsajátítják a rendkívül érzékeny precíziós eszközök használatát is. A különböző anyagokkal végzett kísérletsorozat után három kezdő ipari szerelő és mechatronikai műszerész 100 táblát készített a Baumgart és Bernitt által épített, valamint a Locale Agenda által felállított vadméhkaptárak számára.
„A QR-kód jelentette a legnagyobb kihívást”
Ezeknek az olcsó és tartós információs tábláknak a célja az, hogy tájékoztassák a járókelőket arról, hogy milyen is az a rovarbarát méhkaptár. Az időjárásálló, robusztus és egyben vonzó kialakítású információs tábla előállítása érdekében a gyakornokok egy ellenálló, bevont műanyagot egy rozsdamentes acéllemezzel kombináltak, amelybe lézerrel marták a szöveget és a QR-kódot. Ezeket szegekkel és szilikonnal rögzítették a méhkaptárakhoz. „Ez megfékezi a rongálást” – reméli Maria Abeck-Brandes.
„A QR-kód jelentette a legnagyobb kihívást” – mondja a négyzet alakú szimbólumról Esau Viktor, a CLAAS képzési vezetője. Ez beolvasható mobiltelefonnal, és így további információs oldalakat nyit meg az internet. A digitális „ajtónyitók” már régóta szabványosak papíron, viszont a fentebb említett táblákon különlegesnek számítanak.
A vadméhek a teljes beporzás több mint felét elvégzik
Klaus Baumgart számára - aki otthoni műhelyében négy „Binihi”-t épített a városi virágzó területekre – a „bővebb információ” fontos alkotóelem, mert jobban fel akarja hívni a figyelmet a természeti összefüggésekre. Kollégája, Sebastian Bernitt pedig kisebb darabokat is készített, amelyeket magánszemélyek állítottak fel kertjükben.
„Így azt is érzékeljük, hogy a vadméhek milyen mértékben találhatók meg a városban” – mondja Baumgart. A méhkaptárak felállításakor a járókelők többször megkérdezték tőle a lyukas „faoszlopok” célját. „Ez felvetette azt az ötletet, hogy a „Binihi”-nek rövid, tényszerű, de bővebb információt is nyújtania kellene” – magyarázza. Ez, a rovarokkal kapcsolatos tudás Paul Westrich német vadméhszakértőtől származik.
A vadméhek a teljes beporzás több mint felét elvégzik, ezzel biztosítják a gyümölcs- és zöldségfélék betakarítását. Különböző fajaik veszélyeztetettek. A fészkelést segítő eszközök felállításával a Locale Agenda hozzájárul a természeti értékek megőrzéséhez.
Egy ilyen feladat különleges ösztönzést jelent a gyakornokok számára
A CLAAS tanulói számára egy ilyen feladat ösztönzés lehet arra, hogy kidolgozzák saját technikai megoldásaikat. „Amikor csak lehetséges, együttműködünk különböző szervezetekkel, hogy ehhez hasonló képzési projekteket alakíthassunk ki” – magyarázza Esau Viktor.
…
Teljes cikk, forrás, kép: Haller Kreisblatt 2021. január (DE)
Fordította: Goldring József Bence, marketingkommunikációs gyakornok
