A precíziós mezőgazdálkodás hasonlóan váratlanul és gyorsan lépett be az életünkbe, mint anno a számítógép és a mobiltelefon. Sokan találták magukat abban a helyzetben, hogy be kéne vezetni, mert nyilvánvalóan előnyös, de az adott gazdaságban senki sem ért hozzá. Persze, értékesítői segítséggel, belerázódtak a használatába, ám a benne rejlő lehetőségek maximális kiaknázásához ennél többre, megfelelő ismeretek elsajátítására van szükség. Mást kell tudni a gépkezelőknek, az ágazatvezetőnek, és a karbantartónak. Erről beszélgettünk Dr. Milics Gáborral, a Széchenyi István Egyetem docensével, a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület elnökével.
Milyen változást hozhat magával a precíziós gazdálkodás különböző méretű üzemekben?
Előnyei függetlenek a birtokmérettől. Egyetlen, kisméretű táblán is lehetnek olyan különbségek a talaj összetételében, például nedvességtartalmában, amelyekre már érdemes reagálni, hogy ne pazarolják a drága inputanyagot, és hogy nagyobb legyen a hozam, vagy kisebb a ráfordítás. Sok kis földdarabra szétaprózott birtokon viszont nem biztos, hogy megéri a technológia bevezetése. Aki viszont a precíziós szántóföldi növénytermesztés bevezetésén gondolkodik, annak mindenképp ajánlatos a fokozatosság elvét követni: először jöhet a kormányautomatika, amely már jelentősen megkönnyíti a gépkezelő munkáját, utána a növénytáplálás, a növényvédelem és a vetés minőségének javítása sorelzárásokkal, tőszámszabályzással, majd a hozammérő rendszer. Bár a hozammérés csupán az eredményeket térképezi, ez adja meg azt az adatbázist, amelynek alapján optimális döntéseket hozhat a szakmérnök, vagy növénytermesztési vezető.
Az Agrárgazdasági Kutatóintézet felmérése szerint nem kifizetődő egyszerre lecserélni egy teljes gépparkot, de annál jobban megéri precíziós eszközökkel felszerelni a lépésről-lépésre beszerzett új gépeket. Egy vetőgép például az árának alig tíz százalékáért tehető alkalmassá precíziós műveletekre, öt-hat év alatt megtérülhetnek a beruházások.
A lényeg az egzakt, helyspecifikus módszerekkel gyűjtött adatokon alapuló okszerű talajművelés, műtrágyázás, illetve egyéb beavatkozás. Megfelelő mintavételi stratégia alkalmazásával kiderülhet például, hogy az eltérő adottságok miatt célszerű megosztva kezelni egy nagyobb táblát.
Ami a hatékonyságot illeti, kétségtelen a versenyelőny: például a kukorica-kultivátorozás napi teljesítménye a precíziós eszközökkel húszról hetven hektárra növelhető, mert nem kell óvatoskodva kormányozni, „padlógázzal” hajtható a traktor. Ezáltal persze jobban kihasználhatók az időjárási ablakok, a munkacsúcsok nem olyan feszítettek, és csökken a gépkezelők terhelése.
A helymeghatározó rendszer működésének megértése nagyon magas szintű, speciális tudást igényel. De mennyit kell tudniuk a mezőgazdaságban ilyen berendezéseket használóknak?
Az, hogy miképp működik az amerikai, az orosz, illetve a jelenleg kiépülő európai műholdas rendszer, legfeljebb érdekesség, háttérinformáció lehet. Annál fontosabb, hogy a vállalkozás döntéshozója, aki akár egyéni gazda is lehet, kiismerje magát a különböző fizetős szolgáltatások között, mert ez már zsebre megy. A közvetlenül vett műholdjelekkel működő turisztikai és egyéb GPS-készülékek nem alkalmasak mezőgazdasági célra, az ingyenes EGNOS-rendszer egyméteres pontossága már megfelel például műtrágyázáshoz, de centiméteres precizitáshoz korrigált RTK-jeleket kell fogni. A korrekciós jeleket a szolgáltatók adják, vagy saját rendszerekkel kell generálni. A saját bázisállomás komolyabb befektetést igényel, ugyanakkor függetlenné tesz a szolgáltatóktól, használatára egy képzettebb traktoros is képes. Aki nem vállalja ennek a gondját, vagy a gazdaság területi elhelyezkedése nem alkalmas a saját bázisállomás-alapú művelésre, esetleg szeretné a szolgáltatás biztonságát más kezébe adni, rábízhatja magát például az AXIÁL mAXI-NET szolgáltatására. A bajai cégtől vásárlóknak a beszerelő technikus elvégzi az első beállításokat, ezt követően rögtön el lehet indulni a munkával.
Hozamtérkép készítéséhez, az adatok értelmezéséhez már kell némi térinformatikai tudás. Előfordul, hogy egyes területrészekre nulla, vagy irreálisan nagy hozamot naplóz a rendszer, hiba lenne gépiesen ezekre hagyatkozni. Akármilyen „intelligens” a technológia, némi józan elme és „agrár-gömbérzék” sem ár mellé. Idővel, saját kárán, kitapasztalhatja az ember a rendszerhibákat, illetve szűrheti az adatokat, de eleinte jobb kérni egy hozzáértő szolgáltató segítéségét.
Jelenleg a precíziós szántóföldi növénytermesztésben főképp az agrár-digitalizáció lemaradása óriási. Még nem mindenütt éreztek rá a gazdálkodók, hogy mekkora az adatok jelentősége a döntési folyamatokban. Az a fő kérdés, hogy miképp lehet nagy adattömegből hasznos információt kinyerni. Egy középvezetőnek azt kell világosan látnia, hogy akar-e saját rendszert létrehozni, hány gépet szereltessen fel. Ha megfelelő, felhőalapú szolgáltatást kér, nem kell naponta kiolvasni az adatokat a kombájnból, rögtön lát mindent az irodai számítógépén. Az ilyen döntésekhez nem lehet nem leragadni az eszközhasználat szintjén, látni kell a pályán.
Milyen oktatási intézményekben szerezhető meg az egyes szinteken elvárható tudás?
A traktorosok, gépkezelők és technikusok szintjén rettentően nagy a hiány jól képzett szakemberekből. Probléma, hogy éppen az említett nagy munkasebesség miatt, amelyet a precíziós gépvezérlés tesz lehetővé, kis kezelői hibák is tetemes kárt okozhatnak. Rutinszerűen, készségszinten kellene használni a berendezéseket, miközben évente csak egyszer kerül sor egy-egy munkaműveletre. Mindezen segíteni alapvető érdek. Az AXIÁL nagyon sokat tesz, hogy az agrárszakma ismét vonzó legyen a fiatalok szemében. Szerencsére ezzel nincs egyedül, a nagyobb cégek saját jól felfogott érdekükben szintén különösen odafigyelnek a képzési programokra. Nagyon fontosak például a gépkezelői tanfolyamok, ahol gyakorlati tapasztalatokat lehet megvitatni, átadni. Remélhetőleg pozitív hatása lesz a mezőgépeszekért és az agráriumban jövőjüket látó fiatalokért végzett munkának.
A felsőoktatásban jobb a helyzet, egyre több intézmény próbálja meg bevezetni a precíziós gazdálkodási képzést, az agráregyetemek szinte mindegyikén van már ilyen tantárgy. Gondolni kell azokra az idősebb kollégákra is, akik korábban végeztek, és utólag kell felvenniük az információs korszak tempóját. Közép- és felsővezetőknek szakmérnöki levelező kurzus indul a Széchenyi István Egyetemen, ősszel és tavasszal tömbösített formában, hiszen tisztában vagyunk azzal, hogy a gazdálkodásból érkező hallgatók nem ülhetnek vissza reguláris órarend szerint az egyetem padjaiba. Nagyon fontos a gyakorlatiasság, a naprakész és használható tudásanyag átadása, ezért oktatóként olyan szakemberek bevonását tartottuk fontosnak, akik hitelesen tudják közvetíteni a precíziós gazdálkodáshoz szükséges ismereteket. Ezért is kértük fel az AXIÁL részéről Dr. Mesterházi Péter Ákost, a GPS-üzlet vezetőjét – egyetemünk címzetes docensét -, hogy szakmai hozzáértésével biztosítsa ezen elv megvalósulását. Természetesen egyéb szolgáltatóktól is érkeznek gyakorlatias szemléletű oktatók. A képzés helyszíne Mosonmagyaróvár, ahol nemcsak a kétszáz éves hagyományokkal, hanem a jövőbe mutató, modern képzéssel is szeretnénk büszkélkedni.
Milyen problémákra kell felkészülni a gyakorlatban?
Ha stabil, bevált gépkapcsolatot szerel fel egy megbízható partner a berendezéssel, és megfelelően elvégzi a karbantartást, alapvetően nem lehet komolyabb baj. Persze kuriózumként előfordulhat olyan eset, amikor rejtélyesen leáll egy rendszer. Sokszor a technológiát hibáztatjuk, pedig egészen prózai is lehet a baj oka: valamilyen állat elrágta a kábelt. Jelvesztés, hibaüzenet lehetséges, ez fő dologidőben nagyon zavaró, de rendszerint meg lehet oldani telefonos távsegítséggel. Itt is döntő tényezős az AXIÁL közismerten elsőrangú háttérszolgáltatása.
Mi a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület célja?
Jelenleg bejegyzés alatt van az Egyesület, amelyet egyfajta ernyőszervezetként szeretnénk működtetni. Nem szorítkozhatunk csupán a precíziós szántóföldi növénytermesztésre, hiszen a precíziós gazdálkodás magában foglalja a precíziós kertészetet és az állattenyésztést is. A szántóföldtől az asztalig elvet követve, a fogalomkör tágul, egyre többször merül fel az élelmiszeripar is, mint precíziós szemléletű ágazat. Az egyesület tagságában minden szint képviselteti magát, a felhasználótól a tudományos kutatóig.
Egyik célunk széles körű munkakapcsolatok kialakítása, hogy megtalálják egymást a precíziós szereplők. Július végén alakultunk meg, de megelőzően már elértük, hogy 2021-ben hazánkban lesz az Európai Precíziós Gazdálkodási Konferencia.
Ehhez előkészítő anyag készül, amelyben bemutatjuk a magyar piac legfőbb résztvevőit. Bízunk benne, hogy miden részterületen előrelépést indukálunk, és hozzájárulunk annak a tudáskincsnek az elterjesztéséhez, amely nélkülözhetetlen a korszerű eszközök kihasználásához.
Fotó: Tóth Fanni
Szöveg: Karlovitz Kristóf, szakújságíró
Forrás: AXIÁL Híradó 2017. 05. szám