Mióta és milyen feladatkörökben dolgozol az AXIÁL Kft-nél?
Az életem több mint felét a cégnél töltöttem. 2002 nyarán, tizennégy évesen éppen benn voltam édesapám irodájában, amikor egyszer csak beviharzott Büksi János a szokásos lendületével. Apukámmal valamilyen oktatásról tárgyaltak, amikor egyszer csak rám nézett: „Mi a helyzet Kis Umi, mit csinálsz?” Mondtam, hogy a nyári szünetemet töltöm. Kérdezte, hogy nem akarok-e dolgozni. Én meg naivan megkérdeztem, hogy „Mikor, jövő nyáron?” mire ő „Dehogy, holnap reggel hétre légy a telephelyen.” Hát, így kezdődött a kapcsolatom az AXIÁL-lal.
Másnap reggel felpattantam a biciklimre, kijöttem a telephelyre. Kérdeztem Büksi Janit, hogy mi a munka. Mondta, hogy itt van egy karos fűnyíró, ott van hátul a terület, hajrá. Adjak neki! Végeztem is négy-öt nap alatt. Aztán mondta, hogy akkor most a telephelyen körbe kellene nyírni a drótkerítés mellett a gazt. Igen ám, de a pengés fűnyíró mindig elkapta a drótot. Vissza is mentem egy fél óra múlva, mondtam, hogy Jani, baj van, mire ő: „Nyugi, van célszerszám”. Na, gondoltam, az király, biztos hoz valami damilos fűnyírót. Hát, hozott egy kapát. Szóval az akkori telephelyet körbekapáltam. Ezzel kezdődött a karrierem az AXIÁL-nál.
Később üzemfenntartási feladatokat végeztem, ez az én esetemben takarítást jelentett. Minden évben máshol dolgoztam; a használtgép-üzletágnál, utána a szervizben, majd hátul a gépraktárban, végig nyári munkában. Abban az évben, amikor a gépraktárhoz kerültem, megszereztem a jogosítványomat. Tizenhét évesen, kezdő jogsisként kombájnokat meg a kombájnszállító kamiont vezettük fel sárga villogóval. Akkor meg is szereztem a rutint, mert azon a nyáron mentem van nyolc-tízezer kilométert. A legemlékezetesebb utam az volt, amikor Dombóvárról Miskolcra vittünk fel ketten egy kombájnt lábon. Kellemes túra volt, éjféltől másnap délutánig tartott.
Azután elkerültem Gödöllőre a Szent István Egyetemre, és gyakornok lettem az AXIÁL-nál, jártam céges kiállításokra, OMÉK-re, Agrárgépshow-ra. Az egyetem vége felé a Kooperatív gyakornok programon keresztül folytattam munkakapcsolatomat az AXIÁL-lal, így kerültem az Alkatrészüzletághoz 2011-ben. 2012-ben állományba vettek, két évig voltam GPS-es üzletkötő az üllői telephelyen. 2014 februárjában lejöttem a Kilimandzsáróról (http://www.axial.hu/hirek/axial/axial-es-szie-a-csucson/hu), és akkor kezdtem a marketingigazgatói pályafutásomat.
Miért szeretsz itt dolgozni?
Itt nőttem fel. 14 évesen kerültem ide először nyári munkásként, most pedig 28 éves vagyok. Szeretnék valami nagyon újat mondani, mert mindenki a jó társaságot említi, de igazából nekem is az egyik legfontosabb dolog ez itt, nem is munkatársak, hanem barátok vesznek itt körül. Még mindig örömmel jövök be dolgozni.
Másik nagyon fontos tényező, hogy a vezetőség komolyan vette és elismerte a munkámat, hiszen ilyen fiatalon felkértek vezetőnek. Nagyon büszke és igazán hálás vagyok, hogy 26 évesen, egy ekkora cégnél ilyen komoly pozícióba kerültem.
Ráadásul a munka, amit most végzek, azért áll hozzám közel, mert csupa olyan területet ölel fel, amit szeretek: mezőgazdaság, gépek, rendezvényszervezés, kapcsolattartás emberekkel, illetve a gödöllői egyetemmel. Ez utóbbi azért nagyon fontos, mert ott végeztem, hozzám nagyon közel áll ez az intézmény. Ezek mind olyan dolgok, amik itt tartanak.
Jó az AXIÁL-nál dolgozni, soha nem is gondolkodtam azon, hogy máshova menjek.
Isten éltessen AXIÁL!
