Mióta és milyen munkakörben dolgozol az AXIÁL-nál?
2003. március elsején kezdtem a használtgép üzletágnál, a következő év februárjában Pintér Zsolt javaslatára átjöttem alkatrészesnek a boltba, majd 2009 decemberében átvettem a szolnoki bolt vezetését. Ez a poszt elég sok munkával jár, főleg itt az új telephelyen, de szívesen csinálom.
Miért szeretsz az AXIÁL-nál dolgozni?
Az AXIÁL egyik partnercégtől jöttem át. Már akkoriban is mindenki ide akart jönni, az AXIÁL akkor is jó név volt a szakmában. Én is sokszor mondogattam, hogy remélem, egyszer felvesznek ide. Sikerült, és azóta is nagyon lelkes vagyok. De ezt a munkát odaadással kell végezni. Aki úgy áll hozzá, hogy jaj, csak teljen már le a munkaidő, nem marad nálunk sokáig. Nagyon jó a csapat, bárkire lehet számítani. Nincs olyan kolléga, akár a vezetőségről is legyen szó, aki ne segítene. És hát közös a cél, ugyanazért dolgozunk, szóval így van ez jól.
Mi a legszebb emléked a céggel kapcsolatban?
Sokat gondolkodtam, melyiket is meséljem el. A legmélyebb nyomot az hagyta bennem, amikor felvettek. Megvolt a felvételi beszélgetés, kiderült, hogy sikerült, és bejöttem a papírokat intézni. Akkor megkaptam az axiálos ruhákat is. Én pedig hazavittem, mindet kibontottam a csomagolásból, és szépen kiterítettem a nappaliban. Akkor, a kiterített ruhákat látva tudatosult bennem, hogy sikerült, felvettek, axiálos vagyok.
A legszebb emlékem pedig a párizsi jutalomút volt. Azért oda, pláne ilyen körülmények között nem gyakran jut ki az ember. A Moulin Rouge-ban vacsoráztunk és megnéztünk utána egy látványos revüt, hát, nem tudom, azt egyébként láthattam volna-e. Meg hajókáztunk a Szajnán, sanzonokat énekeltek nekünk közben, borokat kóstoltunk, ebédeltünk a hajón… Felmentünk az Eiffel-tornyba, barangoltunk a Champ-Élysées-n, megnéztük a Notre-Dame-székesegyházat… Igazi jutalom. Igaz, hogy kaptam közben egy arcüreggyulladást, de így is megérte!
Boldog születésnapot AXIÁL, és köszönöm a szép emlékeket!