Ők ugyanis aznap végre birtokba vehették az új, fejőrobotos termelői istállójukat. Egy korábbi látogatás során a gazdaság helyettes telepvezetőjét kérdeztem arról, hogy hogyan érzi magát, amire azt válaszolta, hogy nagyon érdekes a helyzete, mivel egyszerre van jelen a múlt és a jövő technológiája a telepen. Valóban nagy a kontraszt egy XXI. századi technológiával ellátott fejőrobotos istálló és egy, a 70-80-as években megépült istálló között.
Egészen a fenti napig egy 2x10-es elrendezésű, halszálkás DeLaval fejőházban fejték a teheneket napi két alkalommal. A tehenek felhajtását a fejőházba ember végezte el, ahol a fejősök kézzel helyezték fel a tőgybimbókra a fejőkelyheket, majd a fejés utáni visszaterelést ugyancsak ember végezte el. Folyamatosan volt a tehenek mellett valaki. Ezt változtatja meg gyökeresen a fejőrobot.
Egy ilyen technológiaiváltásnál kulcsfontosságú, hogy hogyan történik meg az állatok betanítása, mert a nem megfelelően elvégzett beszoktatás negatív hatással lehet a későbbi önkéntes állatforgalomra. Az átállás kivitelezésére két jellemző stratégia létezik; először etetés (feed-only), illetve a rögtön fejés (first visit – first milking) módszer. Az előbbi esetben a tehenek szabadon hozzáférhetnek a fejőrobothoz, ott abrakot kapnak, de a fejés még a régi fejőházban történik. Amikor már az állomány 70-80%-a magától felkeresi a robotot, elkezdődhet a robotban történő fejés. A második módszernél az első behajtáskor már fejés is történik. Azt, hogy melyik módszert alkalmazzuk, a telepi körülmények határozzák meg. A körmendi beszoktatásnál a régi fejőházba történő felhajtás naponta mintegy 2 km plusz gyaloglást jelentett volna a teheneknek, aminek nem akartuk kitenni az állományt és ezért inkább a rögtön fejés módszert választottuk. Utólag megítélve helyesen tettük.
A beszoktatásra kijelölt első 62 tehén áthajtása a reggeli, utolsó fejőházi fejés után történt meg. Fél 8 után pár perccel ezek a tehenek átlépték az új istálló „küszöbét” és elkezdtek barátkozni a benne található, tehénkomfortot megteremtő technológiákkal. Volt is mivel; nyílt víztükrű fűthető itatók, vízágyas pihenőmatracok, takarmány visszatoló robot, automata trágyalehúzó, tehén vakarókefék, kényelmes áthaladást biztosító okoskapuk, megfelelő légcserét biztosító oldalfal függönyök. Valóban hihetetlen volt látni, hogy úgy kezdték el használni ezeket az eszközöket, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne.
Délután elkezdtük a fejőrobotba történő beszoktatásukat, ami mindenki várakozását felülmúlta. 13:54 perckor a Rózsa névre hallgató, 9202-es fülszámú tehén felavatta a fejőrobotot a maga 11 kg-os tejleadásával.
A beszoktatás napja előtt kértük a telepet, hogy készítsenek be tőgybimbó előfürösztő kelyheket, hátha a fejés előtti tőgybimbó előkészítést még mi fogjuk elvégezni. Az előfürösztők használat nélkül kerültek vissza a régi fejőházba, ugyanis már az első alkalommal is automata üzemmódban ment a fejőrobot, a tőgybimbó előkészítést, a fejőkehely felhelyezést, illetve az utófürösztést a robotkar végezte el. Érdemes ezt még egyszer hangsúlyozni, hogy minden tehenet a robot automata módban fejt meg, már a legelső robotlátogatáskor.
Aznap az utolsó fejésre 19:15 perckor került sor, tehát valamivel több, mint 5 óra alatt megtörtént a 62 tehén lefejése 2 db fejőroboton. Második nap délelőtt a tehenek felhajtását még mi végeztük, de az elővárakozó helyiségből már több tehén magától lépett be a fejőállásokba. A délutáni, tehát a harmadik fejésük során már azt láttuk, mi vagyunk a gátja a további sikernek, egyszerűen ki kell jönnünk az istállóból, és hagyni kell őket önállónak lenni. Elképesztő tapasztalat volt, hogy a tehenek gyorsabban alkalmazkodtak a megváltozott környezethez, mint azt mi gondoltuk, és nekünk kellett hátra lépni, hogy hatékonyabb legyen a termelés.
A tehénlétszám folyamatosan növekszik az új istállóban, november közepére 190 tehenet fejnek már a robotok, melyek a közepes és a nagytejű csoportból származnak. A fejési átlag közel 38 kg. Csak viszonyításképp érdemes megemlíteni, hogy az állomány fejési átlaga 29,5 kg volt.
Átlagosan egy tehén 7,5 percet tölt a robotban, ez magában foglalja a tőgybimbó előkészítésének, a fejésnek és az utófürösztésnek idejét is. A DeLaval VMS robotokban többféle tőgybimbóelőkészítési programból lehet az állomány számára a legjobbat kiválasztani. Itt kezdetben egy erőteljesebb programot állítottunk be, biztosítva azt, hogy a mélyalmos istállóból átkerült tehenek tőgybimbó felülete a lehető legtisztább legyen a fejőkelyhek felhelyezésekor.
Külön ki kell emelnünk, hogy milyen óriási szerep jut a beüzemeléskor a szervizhátteret nyújtó cégnek. Egyrészt biztosítanak egy folyamatos felügyeletet, ugyanis hiába van beszoktatás előtti próbaüzem, a berendezések igazi tesztje magukkal a tehenekkel történik. Másrészt egy fejőrobotos telepen az istállómestereknek a berendezéseket felügyelni is kell, erre pedig helyszíni oktatásokat kell biztosítani. Öröm volt látni, amilyen profizmussal végezte el ezeket a feladatokat az AXIÁL Kft., jelentősen hozzájárultak a stresszmentes beszoktatáshoz.
Egy-egy szakmai konferencián az előadások végén láthatunk egy diát, ami a take-home-messages-t, vagyis az útravaló üzeneteket foglalja össze. Jelen esetben én ezt írnám fel a diára:
A siker négy eleme:
- A Körmendi Agrár Kft. felkészült telepvezetése,
- Az AXIÁL, mint a szervizhátteret biztosító profi cég,
- A DeLaval által nyújtott fejéstechnológia és tehénkomfort megoldások,
- És maguk a tehenek!
Szöveg: Dizseri Tamás, DeLaval Szaktanácsadó