Cookie / süti kezelés
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az axial.hu honlap működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez. Kérjük, vegye figyelembe, hogy amennyiben nem fogadja el, úgy a weboldal egyes funkciói nem lesznek használhatók.
Rendben
Tudjon meg többet…
Kapcsolat

Robotok adnak nagyobb szabadságot a teheneknek és a családnak is

2022. október 25.
3 Perc
Vas megye székhelyétől, Szombathelytől dél-nyugatra található Ják község. A településtől nyugatra, a magyar-osztrák határtól néhány száz méternyire gazdálkodik a Rácz család.

Beszélgetőpartnerünkhöz, Rácz Dánielhez hasonlóan a szülei is Keszthelyen végeztek agrármérnökként, sőt, ott ismerkedtek meg és ott indult el a közös életük is. Együtt vágtak bele a termelésbe, majd 1993-ban, a volt határőr laktanya megvásárlásával alakították ki a gazdaság jelenlegi központjaként szolgáló telepet. A folyamatos fejlesztésekkel odáig jutottak, hogy 2022. április 4-én beüzemelték a DeLaval VMS fejőrobot rendszert, ennek működéséről beszélgettünk a fiatal szakemberrel a példás tisztaságban és rendben tartott gazdaságban.

Ráczék a szántóföldi növénytermesztéssel 350 hektáron foglalkoznak, az istállókban pedig hízósertést és magyar tarka szarvasmarhákat tartanak kettős hasznosítással. Az állatoknak minden szükséges takarmányt maguknak állítanak elő. A sertések nagyobb részét kereskedőknek adják el, kisebb részükből pedig a saját vágópontjukon hústermékeket készítenek, ezeket a szombathelyi boltjukba szállítják eladásra, ahogy a sajtüzemükből kikerülő sajtokat is. A DeLaval VMS robot mellett egy Annaburger trágyaszóró, valamint egy Agrogép bálaszállító pótkocsi érkezett hozzájuk az AXIÁL Kft.-től, az aratást pedig egy CLAAS Tucano kombájnnal végzik.
 


A 2002-ben épített fejőházat az évek során egyszer felújították, majd 2022-ben kerültek válaszút elé:

„A megfelelő munkaerő hiányát naponta tapasztalva édesapámmal arra jutottunk, hogy vagy átállunk húsmarhára és befejezzük a fejést, vagy fejlesztünk. Az utóbbi mellett döntöttünk, az új istállót már egy DeLaval VMS fejőrobottal terveztük meg. Szem előtt tartottuk, hogy az épületeket saját kivitelezéssel, egyszerű működéssel valósítsuk meg, hogy szükség esetén át lehessen alakítani azokat. Az évtizedek alatt mindig erre az alkalmazkodóképességre törekedtünk, a sertéshizlalda például átalakítható marhatartásra, de gabonatárolónak is megfelelő lehet. A fa tetőszerkezetes istálló kivitelezését a betonalapról kezdve az ácsmunkákig jórészt magunk végeztük. Csak a villanyszerelést és a fejőrobotos rendszer beszerelését bíztuk külsős szakemberekre.

Amikor feltérképeztük a hazai fejőrobotok piacát, három szín jött számításba, de számunkra egyértelmű volt a döntés. Ennek főbb okai a DeLaval VMS V300 robot felhelyezési pontossága, valamint a szerviz minősége volt, hiszen Pongrácz Ferenc és Gergely nevét és szakmai hozzáállását régóta ismertük. Tudtuk, hogy megbízhatóak, és úgy gondoljuk, hogy nem csak idén, hanem 10 év múlva is az AXIÁL Kft.-nél dolgoznak majd és segítik a mi munkánkat is. A szervizzel maximálisan elégedettek vagyunk, bármilyen gondunk és kérdésünk van, elérem Gergőt és a legtöbb kihívást telefonon meg is oldjuk. Ezekhez a legtöbbször elég egy alap műszaki érzék is.
 


Rácz Dániel ehhez kapcsolódva mesélt a kezelhetőségről is:

A szántóföldi növénytermesztés feladatainak javát magam csinálom; a vetés, a tápanyagutánpótlás, a növényvédelem, az aratás és a bálázás is ide tartozik. Idén úgy végeztem ezeket, hogy a traktorban ülve a telefonomon mindig láttam a robot programjának képernyőjét, rá tudtam nézni a rendszerre és kezelni is tudtam azt egy távoli elérést biztosító szoftverrel és a 4G hálózat használatával. A DeLaval kijelző kezelése egyértelmű és könnyen megtanulható, a 10 éves Botond fiam egy hét gyakorlás után már teljesen egyedül kezelte a robotot, mosatott, szűrőpapírt cserélt benne, ahogy édesapám is hamar megbarátkozott az irányítórendszerrel.

Az állomány betanításakor először csak etettünk a robotban, az állatok 2 hét alatt megszokták, így maguktól bejártak. Ekkor a tej rovására visszavettük az abrakadagot, hogy az inkább a robotnál legyen, amire hamar rájöttek. Később felemeltük az adagot, és megoldottuk, hogy csak a fejőroboton áthaladva tudják elérni a TMR takarmányt. Így délelőtt és délután is végigjárták a rendszert, érintkeztek vele, ezért nem volt idegen nekik a technológia, amikor elindult a fejés is. A betanulás sokkal jobban ment, mint vártuk. A 4 hónap használat elteltével úgy látjuk, hogy a jelenlegi állomány 20 százaléka hosszú távon nem lesz alkalmas a robotos fejésre, mert nem megy magától a géphez, csak ha hajtva, noszogatva van. Őket szépen lassan, folyamatosan kicseréljük, hogy mindegyik tehenünk gyorsan és hatékonyan adhassa le a tejét. Egyébként ez az arány megvan az új üszők esetében is, nagyjából a 30 százalékuk nem akar bemenni, így ezzel számolni kell a selejtezésnél.
 


A tervünk, hogy emelünk a létszámon és 60-70 tehenet fej majd a DeLaval robot, a távolabbi cél a közel 100 egyedes tehénállomány. Őket a tejleadás csökkenésekor inkább a megszokottnál kicsivel előbb elapasztjuk, kis mennyiségű tejnél nem fejjük a roboton, hogy gyorsabban forogjanak, és adják a borjakat. Ugyanis a kettős hasznosítású fajta révén a bikaborjúnak fontos szerepe van a gazdálkodásunkban.

A tejhozam növekedése érezhető, hozzávetőleg 1-2 literrel lehet több tehenenként, ami 5-10 százalék pluszt jelent. Ezt azért nehéz meghatározni, mert korábban nem mértük egyedenként a tejleadást. Az viszont biztos, hogy a bevezetés óta nem volt olyan tehén, ami elapadt volna azért, mert nincs megfejve. További előny, hogy ugyan előtte sem volt sok, de nagyon kevés nálunk a tőgyproblémás tehén, ami a tőgynegyedenként történő tejfolyás-vezérelt kehelylevételnek is köszönhető.

A robot használatával feltűnő volt, hogy a korábbi, fejőházas fejésnél tapasztalt kényszer és feszültségek megszűnésével elkezdtek hízelegni a tehenek, barátságosabbak lettek. Látványosan jobb a közérzetük, nyugodtak és szelídek, ami kedvezően hat a termelésre és az egészségi állapotukra is.

A rendszertől természetesen nem lehet elvárni, hogy a tehén majd lefeji magát benne. A gazdának oda kell figyelni a részletekre és a változásokra, amiket az értesítő rendszer mindig jelez, így éjjel és nappal is folyamatosan tisztában vagyunk a kiugró értékekkel, a veszélyhelyzetekkel és a megoldandó feladatokkal. Ezzel is dolgozni kell, viszont a korábban megszokott, napi 2-szer 3,5 órát nem veszi el a fejés, így nem vagyunk időhöz kötve. Ez nagy szabadságot és mozgásteret ad a munkaszervezésben is. Amikor pedig az állomány átfordul és megszokja a robotot, a korábbi feladatok töredékét kell csak elvégezni, amit főként az üszők betanítása tesz ki – mondta Rácz Dániel.

 

Forrás: AXIÁL Híradó 2022. évi 4. szám

Szöveg, Fotók: Csurja Zsolt