Az az öntözéssel kapcsolatos hír volt a napokban, hogy a mezőgazdasági vízfelhasználók a jövőben ingyenesen használhatják a vizet öntözési célból. Ehhez kapcsolódott, hogy valamennyi állami tulajdonú vízi létesítmény, többek között a 28 ezer kilométernyi állami kezelésű vízhálózat vagyonkezelése, fenntartása és üzemeltetése átkerül a vízügyi igazgatóságokhoz. Utóbbiak meg is kezdték a felkészülést az ingyenes vízszolgáltatás biztosítására, például nekikezdtek a szivattyútelepek megfelelő állapotba hozásának, a csatornák karbantartásának.
Az öntözés megkönnyítése csak azoknak a gazdálkodóknak jelenthet érdemi segítséget, akiknél megvannak a feltételek az öntözésre. Az öntözés, a víz ügye azonban ezzel még korántsem lesz megoldva. Legalábbis azoknak a gazdálkodónak a számára, és ők vannak többségben, akiknek – bár a területükön érdemes lenne – túlzott költséget jelent magának az öntözési rendszernek a kiépítése.
A Közös Agrárpolitika (KAP) keretei között a 2014-2020 közötti uniós költségvetési időszakban 1,9 milliárd euróval több áll rendelkezésre az agrárvilágban, mint 2007-2013 között. Nem mindegy azonban, hogy az összesen 12,3 milliárd eurót mire költhetjük. A hírek szerint a teljes összegből 8,7 milliárd euró használható fel a közvetlen támogatások kifizetésére, a maradék 3,5 milliárd euró pedig vidékfejlesztési célokra. Még öntözéssel kapcsolatos fejlesztések támogatására is juthat belőlük.
Azzal a véleménnyel – ahogy az ingyenes mezőgazdasági vízfelhasználásról szóló hír is példázza – mostanság már nemigen vitatkozik senki, hogy a magyar mezőgazdaság potenciálja és jövőbeni lehetőségei szempontjából egyáltalán nem mindegy, mennyi területet lehet locsolni. Egy ideje már el is indultak az öntözhető terület növelésére irányuló törekvések. Az idén kezdődött uniós költségvetési ciklusban a tervek szerint mintegy 1000 milliárd forintot költ az állam a víziközművek fejlesztésére. Van elmozdulás egyfajta „teljes vízkormányzás” kialakításának irányába is. Az ennek megvalósításához szükséges víztározók építése és az országszerte összesen 102 ezer kilométer hosszúságú vízügyi létesítmények rendszerének rendbetétele a hírek szerint már szintén megkezdődött.
A korábbi bejelentések szerint a napokban kell befejeződnie annak a felmérésnek is – így talán az eredmények is hamarosan várhatók lesznek –, amelyet az öntözővíz igényekre vonatkozóan végeztek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakemberei. A stabil termelési háttér megteremtése érdekében azt mérték fel, hol igénylik az öntözővizet, az mekkora költségráfordítással biztosítható és mekkora az eszközigénye.
Egy másik „kutatás”, egy szakmai és állami együttműködés keretében konkrétan megvizsgálták annak a lehetőségét is, hogyan lehetne megduplázni az öntözött mezőgazdasági terület nagyságát a magyar mezőgazdaságban. Magyarországon ugyanis jelenleg csak 100 ezer hektárt öntöznek ténylegesen a gazdálkodók, pedig 200 ezer hektár területre rendelkeznek vízjogi engedéllyel. Jó hír, hogy a szakemberek szerint a vízjogi engedéllyel rendelkező, de jelenleg nem öntözött 100 ezer hektáros területen az öntözés feltételei 1-2 éven belül megteremhetők lennének. Más kérdés, hogy míg az Európai Unió tagországaiban a mezőgazdasági terület 13,5 százalékát öntözik, Magyarországon az – elméletileg – öntözhető 200 ezer hektár a megművelt területnek mindössze 5 százaléka.
Az öntözött területek érdemi növelése érdekében tehát több, további intézkedés is szükséges. Ez ügyben tehát munka akad még elég.