Egyre jobban koncentrálódik nemcsak a hazai mezőgazdaság, de a gépforgalmazás is – derül ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet legfrissebb, a 2018 első félévét elemző összesítéséből. A statisztikát ugyan 139 mezőgép-forgalmazó és -gyártó eladási jelentése alapján készítették, a végfelhasználói értékesítés 76 százalékát azonban mindössze 15 cég forgalmazta 2018. január-júniusa között. Az arány tavaly 74 százalékos volt.
De nemcsak ebben érzékelhető változás: egyrészt az ágazat szempontjából kedvező, hogy két év visszaesése után tavaly már egyértelmű bővülés jellemezte a hazai és az európai géppiacot is. Az idén pedig folytatódott a növekedés, az idei első félév értékesítései 10 százalékkal haladták meg a 2017 első hat havi eladások értékét, elérve így a 83,8 milliárd forintos forgalmat. A géppark korszerűsödése egyúttal azzal jár, hogy az alkatrész forgalom nem változott az előző évi 23,6 milliárd forintos értékhez képest.
A Landini 7-215 alaphelyzetben 188 LE-t teljesít, de 212 LE-ig is növekedhet a teljesítménye.
Emellett az eladott eszközök típusa is érdekes változásokra világít rá. Az adatok szerint a gépberuházások értékének 58 százalékát az erőgépek, 42 százalékát az erőgépek munkagépei és az egyéb gépek adták. A teljes értékesítésen belül a traktorok 34 százalékos, a gabonakombájnok 16 százalékos arányt képviseltek. Utóbbiból negyedével, 167 darabra csökkent az idén gazdára találó új eszközök száma, a forgalom pedig 12,9 milliárdot forintot tett ki. Ehhez képest a traktorokra a tavalyihoz képest 8 százalékkal nagyobb kereslet volt az idei első félévben, ami 1502 darab értékesítését jelentette közel 28 milliárd forint értékben. Érdekesség, hogy a leginkább az 50-140 lóerő közötti gépeket vették a termelők (az értékesített mennyiség 61 százaléka tartozott e két kategóriába), de jelentősen nőtt a 261 lóerő feletti teljesítményűek iránti kereslet is.
A nagyobb teljesítményű traktorok iránti keresletet több tényező mozgathatja. Bizonyos gazdaságméret felett gazdaságosabb lehet a több célra is használható kerekes traktorból a legnagyobb teljesítmény. Érdekesség, hogy az AKI statisztikája szerint az idén talajlazítókból 65, tárcsás talajművelőkből 22 százalékkal nőttek az eladások az AKI jelentése szerint. Ez arra utalhat, hogy nő az érdeklődés a talajkímélő művelési módok iránt – a KSH 2016 gazdaságszerkezeti összeírásának tanúsága szerint több mint 350 ezer hektáron alkalmaznak kifejezetten talajkímélő művelési módszereket, ami mellett gazdaságméret szerint vizsgálva túlnyomórészt a 100 hektár feletti területen gazdálkodók döntenek. Egyébként összesen fél év alatt 2531 darab új talajművelő eszköz talált új gazdára.
A CLAAS TUCANO új generációja dőléskiegyenlítéssel.
Ha mindehhez azt is hozzávesszük, hogy a tápanyag-kijuttató gépekből 8, vetőgépekből 9, növényvédő gépekből 34, pótkocsikból 33, bálaszállító kocsikból 77 százalékkal nőtt az értékesített mennyiség 2018 első felében a bázisidőszakhoz képest, akkor nem nehéz arra a következtetésre jutni, hogy egyre inkább önellátásra, külső szolgáltatóktól való függetlenségre rendezkednek be a tőkeerősebb, beruházni képes gazdálkodók. Mondjuk ezzel csak igazodnak ahhoz a globális trendhez, mely szerint az időjárás kiszámíthatatlansága miatt az egyes munkafolyamatok az adott növénykultúrának megfelelő, optimális időben megkezdett és mielőbbi befejezésével a költségmegtakarítás mellett hozammaximálásra kell törekedni.
A pályázati támogatások hatása is tetten érhető már az első féléves adatokban is, pedig jelentősebb számban csak 2017 végén kapták kézhez a támogatási döntésekről szóló értesítéseket a az állattenyésztési telepek korszerűsítésére és a kertészeti gépbeszerzésekre kiírt felhívásokra pályázó termelők. A bálázók iránti kereslet 50, a szálastakarmány-betakarítók 20, a gyümölcs- és szőlőápolási gépeké 55 százalékkal bővült 2017 első félévéhez képest.
Forrás: nak.hu