A jelentős energiafelhasználásával az élelmiszer célú termelés mellett megújuló energia alapanyagokat is előállító mezőgazdaság ideális terepe lehetne a fosszilis energiahordozók megújulókkal történő részleges kiváltásának, ha nem lenne égető szükség az élelmiszerekre is, a fenntarthatóságról nem is beszélve. Szűk tehát az az ösvény – és nem is nyílegyenes –, amelyen járni kell, a jövő érdekében azonban rá kell találni arra döntéshozóknak és a termelőknek egyaránt.
Egyre többen kongatják már a vészharangot annak kapcsán, hogy a világ népességének a gyarapodásával egyre inkább felértékelődik az élelmiszer – és az édesvíz – jelentősége. A világ felelősen gondolkodó kormányainak ugyanakkor egyre inkább szembe kell nézniük egy másik problémával is: ez pedig a hagyományos, fosszilis energiahordozók csökkenése, végső soron kifogyása. Nem véletlen tehát, hogy az Európai Unió Megújuló Energia Irányelve (2009/28/EK irányelv) értelmében az uniós országoknak 2020-ig átlagosan 20 százalékra kell növelniük a megújuló energia arányát az energiafelhasználásban. Ehhez az egyes tagállamoknak a saját környezeti adottságaikkal és egyéb lehetőségeikkel összhangban kitűzött nemzeti célértékeket kell teljesíteniük.
Magyarország 2010 decemberében elfogadott nemzeti cselekvési terve 2020-ra a megújuló energia 13 százalékos részarányát célozza meg a teljes bruttó energiafogyasztásban. A Magyar Energia Hivatal (MEH) adatai szerint Magyarországon a megújuló energia, amely ez esetben a megújítható energiát is magában foglalja, 15 százalékot képviselt az összes energiatermelésből 2008-ban, ez 1,6 százalékpont növekedés a 2007. évihez képest. Magyarországon a megújuló energia 86-90 százaléka (olajegyenértékben számolva) biomassza-eredetű volt 2006-2008 között, míg az EU-ban a biomassza aránya 68-70 százalék között változott. Az erdőgazdálkodási és faipari nyersanyag aránya nálunk az összes felhasznált biomasszából 91 százalékról 82 százalékra, a Közösség 27 tagállamában 75 százalékról 68 százalékra esett vissza 2006-2008 között. Míg a biogáz aránya Magyarországon 1 százalékról csupán 1,5 százalékra emelkedett, addig az EU-ban 5,6 százalékról 7,4 százalékra nőtt a vizsgált hároméves időszakban.
Magyarország a megújuló energiaforrások tekintetében szegény ország, a biomassza termeléséhez azonban megfelelő adottságokkal rendelkezik. Származás alapján megkülönböztetünk elsődleges, másodlagos és harmadlagos biomasszát. Az elsődleges körébe soroljuk a szántóföldi és kertészeti növényeket, az erdőket, réteket és a vízben élő növényeket. A növénytermesztés és az erdőgazdálkodás a befektetett összes energia négy-ötszörösét termeli meg biomasszaként. A másodlagos biomassza az állatvilág, illetve az állattenyésztés fő- és melléktermékeit, hulladékait foglalja magában, míg az emberi életműködés melléktermékeit és a feldolgozóipar szerves gyártási melléktermékei a harmadlagos biomasszák körébe tartoznak.
A biomassza felhasználásának módját összetétele és nedvességtartalma határozza meg. Az alacsony nedvességtartalmú eltüzelhető, fűtőértéke magas. A közepes nedvességtartalmú – jellemzően növényi vagy állati eredetű hulladékok (például zöld növényi hulladék, állati eredetű szennyvíziszap, trágya) – gázosítható, biogáz előállítására kitűnően alkalmas. A magas nedvesség-, cukor-, keményítő-, cellulóz- és olajtartalmú növényekből előállítható biomassza elsősorban folyékony motorhajtóanyagként hasznosítható. A biomassza energetikai hasznosításain belül kiemelendő az eltüzelés, a pirolizálás, továbbá a biogáz-, az etanol- és a biodízel előállítás.
A hazai primerenergia-felhasználás jelentős része megtermelhető lenne biomasszából – még a mai technológiai szint mellett is – hívják fel a figyelmet az
Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) elemzői. A kutatók szerint a biomassza energetikai célú felhasználásának korlátot elsősorban a különböző gazdaságossági és fenntarthatósági szempontok, s a felhasználói oldalon a környezettudatosság lassú fejlődése és a szerény fizetőképes kereslet jelentenek. A biomassza energetikai célú hasznosításakor egyrészt számolni kell azzal, hogy egyes biomasszaféleségek a korlátozottan rendelkezésre álló termőföldért „versenyeznek” és hosszabb vagy rövidebb időre kizárják annak egyéb célú hasznosítását. A MEH 2008-ra vonatkozó összesített adatai szerint a biomassza eltüzeléséből származó teljes átvett áram mennyisége meghaladta az 1 324 GWh-t, ami 15 százalékkal több az egy esztendővel korábbinál. Az erőművek 2008 elejétől maguk dönthetnek arról, hogy a MEH által a termelői engedélyben részükre megállapított kötelező átvételi időszakon belül mikor és milyen mértékben használják összkvótájukat. A GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. szerint ugyanakkor a biomassza-kvóták kiosztásának elvi alapja tarthatatlan. A kvótarendszer ugyanis jelentősen korlátozza a biomassza-alapú villamos áram termelését.
Pedig míg a legtöbb tagállamban elsősorban a víz- és szélerőművek termelnek zöldáramot, addig Magyarországon a szilárd biomassza eltüzelésével nyert villamos energia adja a megújuló energiaforrásból előállított áram döntő részét. Az is igaz, hogy a hazai erőművek hatásfoka alacsony. Ebből adódóan – a szél- és vízenergia-hasznosítás felfutásának csekély valószínűsége miatt – a jövőben elengedhetetlen lesz az erőművek hatásfokának a növelése, illetve az elavult technológiával üzemelők kiváltása – vélik a szakemberek. Az energiaárak folyamatos emelkedése miatt továbbá a nagy energiaigényű üzemeket ellátó biomasszaerőművek mellett egyre több kisebb, önkormányzati épületek vagy feldolgozó-, illetve termelőüzemek hőellátását szolgáló erőmű, valamint falufűtőmű átadása valószínűsíthető a jövőben.
A nemzeti cselekvési terv értelmében mindenestre a zöldáram kötelező átvételének rendszerét (KÁT) 2011-ben átalakítják. Az új rendszer alapja várhatóan továbbra is a garantált átvételi ár lesz, azonban az átvehető mennyiséget várhatóan kvótarendszer keretében maximalizálják. A jövőben a kisebb üzemek is kapcsolódhatnak, ugyanakkor ezeknek a régi KÁT által előírtnál magasabb összhatásfokkal kell működniük. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az új KÁT hatályát a zöldáram mellett kiterjesztené a megújuló energiaforrásból nyert hőre is, míg a földgázalapú kapcsolt áramtermelés támogatását előreláthatóan megszüntetik. A hőenergia szilárd biomasszából előállított mennyisége az EU-ban dinamikusan nőtt az elmúlt egy-másfél évtizedben. A legtöbb tagállamban már az 1990-es évek óta különféle támogatási rendszerekkel ösztönzik a biomasszára alapozott hőtermelést és a többség a jövőben is elsősorban a közvetlen eltüzeléssel előállított hőenergia részarányának növelésében lát lehetőséget az előírt célértékek költséghatékony teljesítésére.
Magyarország összes biomassza-készlete 350-360 millió tonnára tehető. Ebből mintegy 105-110 millió tonna elsődleges (növényi) biomassza évente újratermelődik, az energiaszektor azonban ennek mindössze 3 százalékát használja fel. A megújuló energia Magyarország primer energiafelhasználásából 4,9 százalékkal (54,8 PJ) részesedett 2007-ben, míg 2008-ban – becslések szerint – 5,3 százalékos szeletet hasított ki. A megújuló energiaforrások nagyobb része, 65 százaléka a hőtermelésben, 33 százaléka a villamosenergia-termelésben, a fennmaradó hányad pedig a bioüzemanyag gyártásban hasznosult 2007-ben. A megújuló energiaforrások nemzeti cselekvési tervben előirányzott 13 százalékos arányának eléréséhez az országnak mintegy 8 millió tonna szilárd biomasszára lehet szüksége 2020-ban. Szakértői becslések, illetve az AKI-ban készült számítások szerint biomasszából – az erdőgazdálkodásból származó termékek és melléktermékek, s a még alig hasznosított mezőgazdasági melléktermékek formájában – jelenleg is rendelkezésre áll ez a mennyiség, energianövények telepítésére tehát legfeljebb lokális megfontolásokból lehet szükség.
A szakemberek szerint Magyarországon előreláthatóan a jövőben is a szilárd biomassza lesz a legnagyobb arányban hasznosított megújuló energiaforrás. Középtávon tehát a lakossági és az ipari felhasználók körében is a biomassza iránti kereslet dinamikus növekedésével lehet számolni. Az ország ma a fenntartható módon energetikai célokra fordítható biomasszának alig negyedét hasznosítja, ezért várhatóan a biomassza-szükségletet a jövőben is saját erőforrásból tudja fedezni.
Tóth László Levente
Axiál Híradó 2011/3.