Jelentős géppiaci csökkenésről hallani Európa-szerte. Hogyan értékeli az Axiál Kft. szempontjából a tavalyi év forgalmát, eredményeit és a magyar mezőgéppiac alakulását?
A magyarországi össz-mezőgéppiac, illetve az Axiál Kft. forgalmának tavalyi alakulása nem ért minket felkészületlenül. Sőt, elmondhatom, hogy mi már 2009-re is csökkenő forgalommal számoltunk. Ismeretes azonban, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal az ÚMVP keretein belül meghirdetett mezőgazdasági gépvásárlási támogatáson keresztül nagyságrendileg mintegy 30 milliárd forint támogatást fizetett ki, mely összességében megközelítőleg 130 milliárd forintnyi géppiacot generált. Ez a támogatás volt az, ami a 2009-es év forgalmát számunkra is kedvezően befolyásolta. Az így „nyert” egy évvel úgy érzem, okosan gazdálkodtunk.
Az, hogy eredményes évet tudtunk a 2010-es évben is zárni - és itt hangsúlyoznám, hogy nem csak és kizárólag pénzügyi nyereségességre gondolok -, egyértelműen a cég hosszú távú piaci stratégiájának köszönhető. A gépértékesítést követő, a gépek hatékony és üzembiztos üzemeléséhez nyújtott műszaki szolgáltatásokat és alkatrészellátást is kiemelten kezelő stratégia egy csökkenő géppiaci helyzetben is stabilitást biztosít vállalkozásunknak. Az Alkatrész- és a Szervizüzletágunk értékesítési volumene tavaly több mint 50%-át tette ki a cég forgalmának. Emellett 2003 óta, ha kisebb mértékben is részesülve az összforgalomból, de húzóágazat és biztos láb lett a használtgép értékesítés is. Ez a három üzletág komoly stabilitást tudott adni egy olyan évben is, amikor az új gépek forgalma az előző évinek kb. a 30%-ára esett vissza.
Konkrét számokkal élve az Axiál Kft. által 2010-ben elért nettó 33 milliárd forintos forgalom 5-10% eltéréssel ugyanazt hozta, amit egy géptámogatás nélkülire várt 2009-es évre terveztünk. Ez egyébként valahol leképezi a magyarországi piac alakulását is, hiszen a mezőgazdasági szektor 2009-es 130 milliárdos gép és eszköz beszerzések értéke 2010-re 40 milliárdra forintra csökkent.
Az elmúlt egy évtizedben a mezőgazdasági termelők egy része a támogatási lehetőségektől tette függővé a nagyobb értékű gépberuházásait. Megítélése szerint, egy ilyen jellegű célzott fejlesztési támogatás nélküli időszakban ez milyen hatással lehet a hazai gépberuházási kedvre?
Már az előző minisztériumi vezetés is szólt arról, hogy 2011-től kezdődően erősen leszűkülő lehetőségek állnak majd rendelkezésre elsősorban a növénytermesztés gépesítési fejlesztésének beruházási támogatására. Jelenleg úgy tűnik, az ilyen támogatások egyike sem unió konform, ehhez a gondolathoz nekünk is hozzá kell szoknunk. Mi mégsem gondoljuk azt, hogy hosszú távon például a kombájnok támogatás nélkül eladhatatlanná válnak.
Mindenképpen arra számítunk, abban bízunk, hogy támogatási szempontból kiegyensúlyozottabb helyzet alakul ki, amikor egyértelművé válik, lesznek-e támogatások vagy nem, illetve milyen mértékűek lesznek. Így azok a gazdálkodók, akik érzik, hogy a nyereségességükhöz vagy a termelési költségeik csökkentéséhez szükségük van egy adott gépre, azok jó előre terveznek, átgondoltan csoportosítják át az anyagi erőforrásaikat, és nem feltétlen a támogatásoktól teszik függővé a szükséges beruházásokat. Az előző években, amikor egyáltalán nem, vagy csak bizonyos szegmensekben volt elérhető támogatás, a termelők többnyire maximálták az egy gépre jutó vásárlási értéket, és a 20-25 millió forint értékű gépeket vásárolták. Mindentől függetlenül azt a saját példáinkon keresztül is tapasztaljuk, hogy a nagy értékű beruházásokat megfontoltan, egyértelműen jó előre kell tervezni, és gyűjteni kell rá pénzt.
Nyugat-Európából növekvő gépberuházási kedvről szóló hírek érkeznek. Önök több mint 20 világhírű mezőgazdasági és építőipari márka hazai forgalmazójaként mit érkeznek ebből a tendenciából?
Ha csak a Fendt tulajdonos AGCO konszern tőzsdei részvényjegyzését vesszük alapul, amely részvények értéke 2010 januárjától 2011 januárjáig 21 EUR-ról 37 EUR-ra növekedtek, akkor ez azt jelzi, hogy a befektetők nemzetközi szinten bíznak a mezőgazdasági gépgyártás jövőjében. Tudni kell azt is, hogy jelen pillanatban a lecsökkent gyártási kapacitással rendelkező mezőgazdasági gép gyártók a nyugat-európai növekvő igények hatására 110-120%-os kihasználtsággal dolgoznak, ennek következtében a szokásosnál mindenképpen hosszabb várakozási időre kell számítani mind a gép-, mind alkatrészrendelés tekintetében. 2008-ban és 2009-ben a hirtelen jött gazdasági recesszióra reagálva a gyártók és beszállítók létszámleépítéseket, gyártósor bezárásokat hajtottak végre. Jelenleg mindenki óvatos, nem várható, hogy a hirtelen megnövekedett igények kielégítése érdekében egyik pillanatról a másikra embereket vegyenek fel, vagy bővítsék kapacitásukat. Sokkal inkább érezhető az, hogy a meglévő gyártási kapacitásukat kívánják ebben az időszakban magasabb áron értékesíteni. Ez minket, kereskedőket is, de főleg a vásárlókat érinti, hiszen a drágulást végeredményben a végfelhasználónak kell megfizetnie. A meglévő modellek ára a fenti okból eredően, illetve az önjáró gépek esetében a környezetvédelmi normák szigorodásával a beépítésre kerülő drágább motorok miatt is várhatóan emelkedik, mindemellett egy-egy új típus fejlesztési költsége is folyamatosan növekszik.
Látható, hogy a recesszió ellenére nem csökken a termékek ára, inkább emelkedik. Mind a gépek, mind az egyedi kialakítású alkatrészek ára várhatóan 5-10%-kal emelkedik a növekvő gyártói szállítási határidők, valamint a dráguló alapanyag és energiaárak hatására. Minden partnerünket arra kérjük, hogy gondolkozzunk közösen, ha látják az alkatrész vagy gép igényt, akkor jelezzék felénk, ezeket a visszajelzéseket figyelembe véve mi is megpróbálunk nagyobb mennyiségben előre raktározni. Csak így lesz lehetőségünk közösen mérsékelni a gyártói-beszállítói kapacitás hiányból eredően növekvő szállítási határidőket és ezzel együtt megőrizni gépeink üzembiztonságát!
Nyugat-Európában komoly igény van a mezőgazdasági gépekre. Ha egy pillanatra visszalépünk a magyar gépértékesítési adatokra, azt tapasztaljuk, hogy az elmúlt éveben nem értük el az 500 db-os nyugati relációjú értékesített traktorszámot, miközben mellettünk Ausztriában 7.700 db-ot adtak el. Igaz, más az ország birtokszerkezete, más gazdálkodási formában dolgoznak, ezért más lóerő kategóriájú traktorokra van ott igény, de akkor is nagyon nagy a számbeli különbség. Látható, hogy a gazdasági válság ellenére nem lehetetlen sokkal több gépet értékesíteni, ezért nekünk is keményen dolgoznunk kell, számunkra is van követendő példa.
Évek óta beszél a cég az országos szinten növekvő szakemberhiányról. Milyen helyzetben van ebből a szempontból az Axiál Kft.?
Ha eredményes évet említettem, akkor nem feltétlenül csak forintban értettem azt. Nagyon fontosnak tartom, hogy meg tudtuk tartani a dolgozóinkat, hiszen 2008 és 2011 között átlagosan 510-520 között mozgott a létszám. Igaz, 2010-ben nekünk is néhány területen meg kellett válnunk egy-két munkatársunktól, akik munkájával alapvetően nem volt gondunk, de területükön a várható gépforgalom csökkenés miatt kevesebb, vagy semmi munka nem jutott volna. Nagyon nehéz döntés volt, de szükségszerű. Hozzá kell tennem, hogy az elküldött 15-20 dolgozó helyett ugyanennyi szervizes kollégát vettünk fel. Rengeteg időt és pénzt költünk munkatársaink szakmai fejlődésének biztosítására annak érdekében, hogy partnereink megkereséseire a leggyorsabban, leghatékonyabban tudjunk reagálni. Fontos, hogy szerelőink szakmailag is kellően felkészültek legyenek, gyorsan és pontosan meg tudják állapítani a meghibásodás okát, hogy a gép minél rövidebb ideig tartson kényszerpihenőt.
Természetesen kollégáim pozitív hozzáállására is szükség van, nekik is meg kell dolgozniuk a fejlődésért, és kell, hogy nyitottak legyenek az újra. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy olyan emberek vesznek körül, akik ily módon is, aktívan részt vesznek a cég fejlődésében. Csak egyetlen példát hadd említsek: a TÁMOP pályázat keretén belül idén márciusig 186 dolgozónk vesz részt oktatáson, továbbképzésen. Egy ilyen, dolgozónként 6 napos tanfolyamnak a cég szempontjából mintegy 80 millió forint a költsége.
A vállalkozás alapításának 20. évfordulója kapcsán is értékelve a cég piaci helyzetét, vannak e további tervek, további célok Önök előtt?
Ha ez elején eredményekről számolhattam be, akkor azt is ide kell sorolnom, hogy gyenge gazdasági környezet mellett, támogatás nélküli évből megerősödve, piaci részesedésünket több helyen növelve kerültünk ki, miközben néhányan a körülöttünk elvéreztek. Ha az elmúlt 20 évet értékeljük, az Alkatrészüzletág meghatározó, nagyon komoly részesedéssel rendelkezik a magyar piacon. Nem szeretnék felelőtlen kijelentéseket tenni és nem
is játszanék a számokkal, de a legjobb tudomásom szerint a mi elmúlt évi 17 milliárd forintos alkatrészforgalmunk után a következő piactársunk ugyanebben a szegmensben 5-5,5 milliárdos forgalmat ért el. Az újgép piacon is átlagosan évente 25-30%-os géppiaci részesedéssel rendelkezünk, de például a kombájnok, vagy a teleszkópos rakodók piacán is megközelítőleg minden második gépet az Axiál Kft. értékesíti. Tulajdonosi szemlélettel rendelkező vezetőként azt gondolom, bizonyos szegmensekben mindig lehet fejlődni, minden évben más piaci területen kell felvennünk a versenyt. Mára - talán szerénytelenség nélkül mondhatom - mind az értékesítésben, mind az árak tekintetében viszonyítási alap lettünk. Amíg például az alkatrész szezon elején ki nem jövünk egy-egy nagyobb forgalmú alkatrész árával, addig nagyon ritka, hogy a piactársaink megelőzzenek minket ezzel a lépéssel.
Annak ellenére, hogy nagy energiákat fordítunk az okszerű raktárkészletre, raktárgazdálkodásra, még szezonon kívül is mintegy 3 milliárd forintos alkatrész készlettel dolgozunk. Az alkatrészek és a gépek 80-85%-át importáljuk, ennek következtében erősen ki vagyunk téve a devizaárfolyam ingadozásainak, így előbb érhet minket az a hatás, hogy a devizaárfolyam miatt az áraink emelkednek. Mindemellett fontosnak tartom megjegyezni, hogy ha egész évet vizsgálunk, akkor mind a nagyvásárlói megállapodás rendszerünk, mind az árképzésünk az egyik, ha nem a legjobb megoldást kínálja Magyarországon. Mindenképpen cél a piaci pozíció megőrzése, hiszen a piacon mindig vannak bizonyos átrendeződések, például kifutó termékek, amik helyére egy másik terméket kell beilleszteni, bevezetni a kínálatunkba (Ilyen volt pl. az IFA, a Rába vagy a Hesston bálázó). Mi is tekintgetünk az ipar felé, keressük azokat a lehetőségeket, ahol beszállítási lehetőségünk van, legfőképpen azokat, ahol nagy tételben tudunk szállítani. Nem utolsó sorban megpróbáljuk egyre jobban kiaknázni a szlovákiai, romániai és ukrajnai piaci jelenlétünkből adódó beszerzési lehetőségeket, az ezekből származó előnyünket és az ott elért plusz kedvezményeket partnereink felé átadni.
Mennyire tart attól, hogy a nyugat-európai gép és alkatrész kereskedők egyre nagyobb piaci szerephez jutnak Magyarországon?
A magyar vásárlók ár érzékenyek, főleg egy olyan időben, amikor a gabona ára 25-30 ezer forint. Bár az már most biztosnak látszik, hogy idén ettől jóval jobb árakra számíthatunk, természetesen ez nem jelenti azt, hogy a partnerek nem gondolják át a kiadásaikat, hogy könnyebben fogadnának egy-egy magasabb árat. Meglátásom szerint azzal lehetne a nyugati kereskedők jelenlétét kompenzálni, ha a hazai kereskedők megpróbálnak volument diktálni.
Ezen a téren mi előnyt élvezünk, hiszen másik három országban is tevékenykedünk, így nagyobb tételekben tudunk gondolkodni. Számunkra a személyes kapcsolat nagyon fontos, elmondhatom, hogy a vásárlóink, partnereink jelentős részének ismerjük a gépparkjaik összetételét, azok műszaki állapotát, így személyre szabottan tudunk szakmai ajánlást, tanácsot adni. Ez lehet az egyik fő ok, amiért a nyugati kereskedők még sokáig nem tudnak meghatározó jelenlétet elérni a magyar piacon. Ma már a fejlett nyugat-európai logisztikai cégek kiszállítási arányát is elérjük azzal, hogy Magyarországon az alkatrészek közel 60%-át kiszállítjuk. A partnereknek még csak be sem kell jönniük a boltjainkba, elég egy telefonhívás felénk, és mi már visszük is a raktárból a kért alkatrészt, vagy pedig küldjük a szerelőt. Persze ez a módszer is csak akkor működhet zökkenőmentesen, ha a partnerek a téli időszakot kihasználják a szezonra való felkészülésre. Ha a gépek megfelelően felkészített állapotban vágnak neki a szezonnak, akkor jóval kisebbek lesznek a szervizünkre nehezedő terheléscsúcsok. Így az esetleges, előre nem látható meghibásodásokat sokkal gyorsabban lesz képes az Axiál Kft. lekezelni. Ezen túl azt is érdemes figyelembe venni, hogy a téli állapotfelmérésekkel, alkatrész beszerzésekkel és javításokkal a gazdálkodók is komoly kedvezményeket tudnak elérni.
Nem csak a szolgáltatási piacon, vagy a kereskedelemben dolgozik a cég, hiszen Beled mellett termelő mezőgazdasági üzemben is érdekelt. Mint mezőgazdasági gazdálkodás milyen stratégiát követ az alkatrész és szerviz tekintetében?
Vevőtalálkozóinkon, vagy egyéb fórumokon, amikor személyesen is beszélhetek a partnereinkkel, sokszor felmerül a kérdés, milyen időszakonként kell javítani egy gépet, illetve mennyi idő után érett meg az adott gép a cserére. Tudni kell, hogy a fajlagos üzemóra számokat ki lehet tolni a folyamatos és napi karbantartás mellett. 5-7 éves amortizációs időszakkal számolva főleg egy nagyobb gazdaságban, vagy egy nagyobb igénybevételnek kitett eszköz esetében azt az amortizáció lejárta után sok esetben érdemes lecserélni. Napjainkban a gyártók ma már nem a 10-20 évről ezelőtt megszokott üzemóra terhelésre tervezik a gépeket, hanem annál jóval kevesebbre. Egy nyugati traktort kb. 10.000 üzemórára, a kombájnokat 2.500 üzemórára, a nagybálázókat 80.000 bála elkészítésére. Ezeket az értékeket elérve a gépek természetesen nem mennek azonnal tönkre, de fenntartási költségük és alkatrészigényük fajlagosan magasabb lehet. Látni kell azt is, hogy a gyártók úgy alakítják ki gépeiket, hogy azokban érdemesebb legyen az alkatrészeket cserélni, mint a javítást elvégeztetni. Ennek szellemében megpróbálnak minél nagyobb, minél bonyolultabb egységeket készíteni, amelyeket le is védenek, hogy csak ők tudjanak gyári alkatrészeket adni. A mi feladatunk tehát termelőként, hogy a gépek hasznos élettartamát minél inkább kitoljuk, ezért nagyon-nagyon odafigyelünk a szervizre. Az elmaradt napi karbantartások fontosságát az Axiál szervizszerelői minden esetben hangsúlyozzák, képeket mutatnak a következményekről, forintosítják az egyes elmaradt karbantartási hibákból eredő meghibásodásokat. A nagyobb javításokat persze a gépkezelők a legtöbb esetben otthon, saját műhelyben nem tudják elkezdeni, hiszen ezekhez a magas technikai színvonalú gépekhez szinte már csak laptoppal és speciális szerszámokkal, tudással lehet hozzányúlni.
A legtöbb beállítást, akár csak egy egyszerű hengercsavarnak a lehúzási nyomatékát is a szakszerviz tudja beállítani. Többen kérdezik, miért nem adunk ki egy-egy beállítási értékeket. Nem hiszem, hogy bárkinek is eszébe jutna, hogy egy nagy értékű gépkocsihoz, ami értékben egy mezőgazdasági gépnek csak fele-harmada, otthon hozzányúljon. Még egy nagyon fontos dologban van komoly felelőssége minden géptulajdonosnak, gépüzemeltetőnek, mégpedig gépkezelőinek folyamatos oktatásában, mellyel költséget takaríthat meg, élettartamot és hatékonyságot növelhet egy megvásárolt nagy értékű gép esetében! Még saját, nagy értékű személyautónk indítókulcsát sem adjuk oda gépkezelőinknek, pedig ők ezzel párhuzamosan kétszer, háromszor nagyobb értékű és sokszor bonyolultabb gépet kezelnek napi 10- 12 órában!
Axiál Híradó 2011/1.
Vas Magdolna