A művelésről leválasztott vetési mód – egykor és ma

Horsch úr, hogyan kezdődött a művelésről leválasztott vetés?

Az 1990-es évek elején, Kelet-Németországban eladtunk néhány PD 12-t, amely a HORSCH első pneumatikus vetőgépe volt, több, mint 12 méter munkaszélességgel – egyben az európai piac egyik legnagyobb sorvetőgépe.

Akkoriban egy normál traktor 180 lóerős volt, alkalmas a PD 12 elhúzására. A talajt azonban intenzíven elő kellett készíteni, ami mulcsos vetéshez nem olyan egyszerű. Könnyebb talajokon jól működött, de kötötteken jelentősen nehezebb – előtte két-három magágykészítési menet kellett. Egyedül a magágy előkészítéshez két-három plusz traktorra volt szükség, a vetőgép vontatójával együtt három-négyre.

A vetési minőség – a könnyű csoroszlyák miatt és a magágy előkészítésétől függően – hol jobb, hol rosszabb lett. A művelésről leválasztott vetés végét többek között az egyre nagyobb teret nyerő mulcsos vetés vezette be. Ugyanakkor lassan megjelentek az első 250 lóerős traktorok a piacon. Ezekkel már lehetett hat méteres munkaszélességben tarlót művelni és sekély talajmunkát végezni. Továbbá megkezdődött az első csoroszlyás, majd nem sokkal utána a tárcsás vetőgépek értékesítése.

A 2000-es évek elején a 250 lóerős erőgépeket lassan felváltotta a 300 lóerős osztály. A munkaszélességek tovább nőttek, 6-8 méteres talajmegmunkáló eszközök kerültek forgalomba. Vetéshez mi is piacra dobtuk a HORSCH Pronto kombi vetőgépet, és nagy sikert hozott. Nemcsak a végső finomszerkezetű talajt tudta elkészíteni, hanem pontos vetést is lehetővé tett, változó talajkörülmények között, és különböző előmunkák után. Az üzemek, a nagyobb traktoroknak és a HORSCH Prontónak köszönhetően, egyetlen traktorral tudtak vetőmagágyat előkészíteni és vetni – korábban nem elérhető minőségben, nagyon nagy területteljesítménnyel. Ugyanebben az időszakban több rövidvasú eke jelent meg, és 30-ról 20 centire csökkent a grúberek sortávolsága, illetve tökéletesítették a hengerek visszatömörítési technikáját.

Michael Horsch

Mi történt még a 2010-es években?

2010 körül a traktorok teljesítménye lassacskán 350 lóerő felé haladt, és a HORSCH Pronto munkaszélessége kilenc méterig növekedett. Ekkortájt egyre nehezebben találtak képzett munkaerőt a nagyobb üzemek, hogy határidőre megbirkózzanak a lerövidülő munkacsúcsokkal. Ezért 12 méterre növeltük a Pronto munkaszélességet, de még egy 400 lóerős traktor teljesítménye sem volt elég, hogy elhúzzon egy HORSCH Pronto 12 SW-t. 500-600 lóerőre volt szükség. Csak kevés gazda állt készen, hogy -egyedül a vetőgép vontatására – további, ekkora traktort szerezzen be. És egyáltalán: 25 tonnás traktor a vetőgép előtt túl sok volt a már intenzíven megművelt területnek! Alapvetően az eljárást kellett megváltoztatnunk, hogy ezt a problémát kezelni tudjuk. Egyrészt az volt a cél, hogy még gyorsabban lehessen vetni, másrészt viszont egyre kevesebb személyzet állt rendelkezésre az üzemekben, és egyre csak nőtt a munkaterhelés.

Hogyan kezdődött ez az eljárásbeli változás?

Saját, AgroVation üzemünkben öt évvel ezelőtt minden területünkön, egyetemesen bevezettük a 12 méter munkaszélességű „Controlled Traffic Farming” (CTF) csekély talajtaposási rendszert. Csakhogy kisebb területken túl hosszú és kezelhetetlen volt a vetőkocsiból és vontatott, 12 méteres Prontóból álló Pronto 12 SW. Akkor kitaláltuk, hogy Maestro kukorica-vetőgépünket szereljük át nehéz tárcsás csoroszlyával paralelogramma rendszerre, hogy 12 méteres szélességgel vethessünk gabonát. Ez egészen jól működött, csak a vetőmag lehelyezés volt, változó talajkörülmények között, esetenként nagyon elégtelen. Igazából előre tudhattuk volna, hiszen a paralelogrammatárcsás-csoroszlya, mögötte nyomóhengerrel sem tudja jól kiegyenlíteni a talajegyenetlenségeket és leginkább a különböző felületi tömörségeket. Már majdnem húsz évvel ezelőtt rájöttünk erre a Prontónk fejlesztésekor, amikor egykarú duplatárcsás csoroszlya vetett korábban visszatömörített talajba – e vetési eljárást világszerte gyakran másolják, és még most is nagy siker. Összefoglalva elmondható, hogy a nehéz paralelogramma-csoroszlyánkkal a megfelelő lehelyezési technológia birtokában voltunk, még akkor is, ha egy kicsit durvább volt a magágy. Egyébként a vetőgép, a Pronto előtömörítő gumiabroncs-hengersora nélkül, nem hozza az elvárt egyenletes vetési mélységet. Így jött létre a Serto SC koncepciója: teljesen felcsukható, mint egy Maestro SW, teljes értékű gumi-tömörítőhengerrel és az új fejlesztésű PowerDisc paralelogramma-csoroszlyával.

Az 1990-es évek elején a PD 12 volt az első pneumatikus HORSCH vetőgép, több mint 12 méter munkaszélességgel.

Napjainkban mik a művelésről leválasztott eljárás előnyei?

A standard erőgépek mostanában a 400 lóerős osztályban mozognak. Egy 400 lóerős traktor magágyelőkészítés közben is el tud húzni 12 méteres Jokert vagy 12 méteres Cruisert. Ugyanakkor sok nagygazdaságban van akár 600 lóerős traktor, amely kötött talajokon akár magágy-előkészítésre is használható. 12 méteres munkaszélességgel előkészíti a talajt, miközben 12 méteres Sertóval vet. Mindkét munkamenet optimális munkasebessége 12-15 km/óra. Így kétszer 400 lóerővel napi 100-200 hektáron lehet optimálisan gabonát/repcét vetni. És ezt, mint ahogy saját tapasztalataink is mutatják, 10-20 hektáros földdarabokon is. A művelésről leválasztott vetés e formája megengedi az egyedi reagálást nagyon nedves vagy extrém száraz körülményekre – az előmunka időzítésével és a magágy-előkészítő gép, például Joker vagy Cruiser kiválasztásával.

További fontos téma, amelyre eközben figyelni kell, a Sertót húzó traktor nyoma. A Wellsech-rendszer nagy sebességnél is eltávolítja a traktornyomot. Ennek ellenére fontos, hogy a traktor abroncsai megfelelők legyenek, és az erőgép ne legyen túl nehéz. Itt kínálkozik a CTF rendszer, amelyben a vetőmagágy előkészítéskor és a Sertóval ugyanabban a nyomban halad a traktor. Prof. Dr. Bauer úrral a Triesdorfi Főiskoláról jelenleg pont azon dolgozunk, hogy megtudjuk, milyen hozambeli előnyöket hoz ez a rendszer.

A Serto SC megmutatja előnyeit az művelésről leválasztott vetéssel: nagy területteljesítmény optimális munkaminőség mellett.

Miért főképp nagy üzemek lelkesednek a művelésről leválasztott vetésért?

A fő ok a nagy területteljesítmény, optimális munkaminőséggel. A Serto ráadásul gyorsan csukható össze kompakt méretre, nagyon biztosan közlekedik közúton. További ok, hogy 400 lóerő fölötti viszonylag könnyen vontatható a 12 méteres Joker vagy Cruiser – ha az ember mindenféle vetési körülményhez akar igazodni, mindkettőre szüksége van. Ha pedig betiltják a glifozátot, szinte muszáj lesz a művelésről leválasztva vetni. Hiszen hogyan is lehetne kezelni a vetés előtti enyhe gazosodást, mint röviddel a vetés előtt átdolgozni, hogy kiszáradjon? A Serto SC előnyei a kompakt felépítés, az egyszerű kezelés és a robusztusság. Ha eljön a glifozát tiltás, nem kerülhetjük el a művelésről leválasztott vetést, de ez akkor is megoldás lehet, ha önként akarunk lemondani a precizitást, akkor laza talajokon számít a csoroszlyatávolság. Hogy minél jobb legyen az átömlés a vetőcsoroszlyáknál, ezek két sorba vannak rendezve. Így több föld és növényi maradvány tud közöttünk átfolyni. A laza talajokon hátrányos, hogy a második vetőcsoroszlyasor földje pont az első, már elvetett sorokat találja el. Ennek az eredménye különböző vetési mélység. Az egyenlő hosszúságú csoroszlyák előnye, hogy ezt a hatást megakadályozzák. Különösen kötött talajokat kell finomra, alaposan előkészíteni, az eltömődések megakadályozására. Nagyon tisztán látjuk itt a piaci igényt, tovább kell dolgoznunk a precíziós vetés témakörén.

A Wellsech-rendszer nagy munkasebességnél is el tudja tüntetni a traktornyomot.

Mire figyeljen, aki egyidejűleg kultivátort is szeretne alkalmazni?

Jelenleg nagyon intenzíven foglalkozunk a kultivátorozási és a boronálási technikával. Az ökológiai mezőgazdaság terjeszkedése és a hagyományos mezőgazdaság növekvő hajlandósága – kulcsszó: hibrid mezőgazdaság – a mechanikai állománykezelésre jelentősen megnövelte az ilyen gépek iránti igényt. Ha egy állományt kultivátorozni kell, akkor az elegendő, 25-35 centiméteres sortávolság mellett leginkább az állomány egyenletességére kell figyelni. Kulcsfontosságú lesz a csoroszlyák már említett egysoros elrendezése – azaz egyenlő hosszúságuk. Mindegy, hogy sík a terület vagy lejtős – a sortávok mindig egyenletesek maradnak, mivel a csoroszlyák nem futhatnak össze. Mostanában nagyon jók a tapasztalataink az Avatar 12.25 SD típusunkkal. A kultivátorozáshoz ideális a 25 centiméteres sortávolság, az egy gerendelyes felépítés és a nagy munkaszélesség. Így a vetéstechnika minden követelménye teljesül.

Milyen legyen a művelésről leválasztott vetéskor a keréknyomás és a munkaszélesség?

Fontos figyelni a gördülő és a nem gördülő felület arányára, ezenkívül figyelembe kell venni a gumiabroncs profilját és a gép össztömegét is. A művelésről leválasztott vetés egyik alapgondolata, hogy a lehető legkisebb legyen a nyomsáv-hányad. Ebből következik, hogy a művelésről leválasztott vetésnek csak nagy munkaszélességgel van értelme. Jelenleg erre 10 és 12 méteres munkaszélességet kínálunk, de mérlegeljük, hogy a jövőben legyen 8 méteres is. A nyomsávhányad mellett maga a nyom is nagy befolyásoló tényező. Fontos az optimális keréknyomás, vagy pedig alternatívaként hevederes járószerkezetű erőgépet használjanak.

Forrás és kép: terraHORSCH 2019. 2. szám