A vízigesztenye hazai termesztési lehetőségeinek vizsgálata, és prototípus betakarítógépének megtervezése című dolgozatával a dicsőség mellé 6000 euró ösztöndíjat nyert. A géptervező szakirányú hallgatók szakdolgozataikkal pályázhattak idén is a CLAAS Alapítvány két ösztöndíjára, a Helmut Claas Scholarshipre és az International Student Prize-ra. A MotolLapnak Sylvia Looks, a CLAAS Alapítvány testületi tagja mesélt a pályázatokról, az alapítvány munkájáról és a díjazottról.
Széles Levente és Helmut Claas
Sylvia Looks: A CLAAS Alapítványt a cég tulajdonosa, a ma 92 éves Helmut Claas hozta létre, hogy segítse és támogassa a képzéseket a mezőgazdasági technikában és határterületein, illetve a tudományos munkát és a kutatást. Ez szerepel a CLAAS Alapítvány alaptörvényében is. Az alapítvány szeretne fiatalokat támogatni, hogy a modern mezőgazdasági technika fejlesztésén dolgozzanak, építsék az agrártudományt, valamint, hogy erősítsék a mezőgazdaság vonzerejét.
Hány pályázatot kaptak idén? Mi alapján választották ki a nyerteseket?
SL: A Helmut Claas ösztöndíj-programra évente nagyjából ötven pályázat érkezik. Független nemzetközi zsűri értékeli a beérkező pályaműveket. Fontos szempont a kreativitás, az eredetiség, hogy mennyire életszerű, mennyire alkalmazható a gyakorlatban. Persze számít a hallgató személyes elkötelezettsége is, mivel a CLAAS Alapítvány olyan hallgatókat szeretne támogatni, akik a jövőben megállják a helyüket a mezőgazdaságban.
Mi tetszett Önnek a magyar hallgató pályázatában?
SL: Széles Levente anyagában az tetszett nagyon, hogy nemcsak a géptervezésre koncentrált, hanem újfajta termények lehetőségeivel is foglalkozott. A dolgozata kiemelkedő volt, átfogó problémaelemzéssel és részletes megoldási javaslattal, amit CAS-modellel szemléltetett. A dolgozatában megjelenő magas minőség meggyőzte a zsűrit a mezőgazdaság és a gépek iránti szenvedélyéről.
Andreas Szakácsi, Dr. Tamás Kornél, Oláh Zsófia, Széles Levente, Dr. Rádics János, Szóták-Nové Mária
Széles Levente nyertes szakdolgozatának konzulense a BME adjunktusa, Dr. Rádics János volt.
Rádics János: Azért érdekes ez a Helmut Claas Scholarship, mert elnézve az elmúlt évek nyerteseit, mindig olyan munkákat értékeltek, amelyek hozzájárulnak a mezőgazdaság előrelépéséhez. Emiatt szerettünk volna nagyon bekerülni. Korábban ugyan hoztunk már el különdíjat, de ilyen szép eredményt, mint Levente, eddig senki sem ért el. Ez hatalmas előrelépés és nagy büszkeség, mert visszaigazolták a díjjal, hogy a munkánkkal mi is hozzájárulunk a világ mezőgazdaságának fejlődéséhez. Levente dolgozatában a kínai vízigesztenye növény termesztéstechnológiáját gondolta végig, valamint, hogy hogyan lehetne magyar viszonyok között termeszteni. Mivel gépészmérnök, géptervező hallgató, meg is tervezte egy részét ennek a gépsornak, a betakarítógépek közül az egyiket. Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy sikerült ezt a díjat elnyernie.
Érdemes lehet a vízigesztenyével foglalkozni Magyarországon?
RJ: Végiggondoltuk, hogy milyen viszonyok között lehet termeszteni ezt a növényt, milyen előnyei vannak, például a nagy rosttartalom, másrészt a ma divatos biotermékek közé is be lehet sorolni, hiszen nagyon kevés kártevője van. Érdemes lenne átgondolnunk, hogy hazai körülmények között is termesszük.
Mi volt a szakdolgozatban, amiért megkaphatta ezt a szép helyezést, maga a téma vagy volt valami különlegesség, akár gyártástechnológiai újítás?
RJ: Szerintem a hallgató alapossága: végiggondolta az alapoktól, sok irodalmat publikációt megnézett, például technológia leírásokat más kutatóktól, akik ezzel foglalkoztak. A végén nagyon alaposan megtervezte a géprendszert a technológiához, bebizonyítva a zsűrinek, hogy komolyan képbe került a témában. Ezt a díjátadón is igazolta, hiszen a díjnyertes hallgatóknak előadást kell tartaniuk a munkájukról. Nagyon érdekes volt hallgatni, hogy milyen magabiztosan válaszolt Levente az előadás utáni kérdésekre. Már az írásával meggyőzte a zsűrit és az előadásával megerősítette, hogy nagyon megérdemelte a díjat.
Szöveg: Bánhidi Lilla
Forrás és kép: Agritech 2018. 05. szám
