A hiánygazdálkodás korában azért volt nehéz optimális traktort találni egy gazdaságba, mert csak néhány típus közül lehetett választani, és azok sem mindenben feleltek meg az igényeknek. Ma meg azért, mert márkák, típusok és kivitelek szinte áttekinthetetlen sokaságából kell kiemelni azt, amelyik a legjobb arra a helyre, arra a feladatkörre. Nézzük meg, hogyan történik ez a folyamat a gyakorlatban.
Katona Mihály okleveles mezőgazdasági gépészmérnök a hévízgyörki Agrintegrál Kft. első embere. A kizárólag szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó vállalkozásnak, amelyik régi kapcsolatban áll az AXIÁL-lal, megvannak a vezérgépnek számító nagy traktorai, amelyek kiválóan helytállnak a nehéz talajmunkákban, de kellett volna még egy, középkategóriájú, amely nem alapgép, hanem afféle Jolly Joker lesz: húzzon el két pótkocsit, legyen alkalmas kultivátorozásra, műtrágyaszórásra, permetezésre, valamint rakodjon is. Miért, nincs célgépük?
„Dehogynem, van kitológémes rakodógépünk, de az nem vontat pótkocsit, egy frontemelős traktor viszont kiviszi a szántóföldre a vetőmagot vagy a Big Bag zsákos műtrágyát, és mindjárt le is pakolja” – világít meg egy korántsem mellékes szempontot az ügyvezető.
Tehát: 130 lóerő körüli, megbízhatóan teljesítő, univerzális traktor volt az igény, évi 1500 óránál kevesebb munkára, „személyautós fülkekomforttal, mert közel vagyunk Budapesthez, itt nem lehet munkaerőt találni kényelmetlen gépre” – folytatja Katona Mihály, hozzátéve, hogy nagyon odafigyeltek a kedvező vételárra is. Elvárás volt továbbá, hogy fogadja a műholdas TOPCON kormányzást: két gépükön használják, a műholdas egységet mindig áthelyezik arra, amelyik épp dolgozik, így gazdaságosabb. Csak felületi munkáknál (műtrágyázás, permetezés) van szükség rá, művelősoros növénykultúrában már nincs.
Ezzel már meg is volt a továbbgondolkodás iránya. Melyik a kedvező árfekvésű traktorok márkája? A Landini. Amelynek egy típusa dolgozott már nyári bérmunkában az Agrintegrálnál, és meg voltak elégedve vele. Melyik a Landini középkategóriája? A 6-os sorozat. Melyik abból 130 lóerős? A nevéből kitalálható: a 6-130-as. Milyen komfortja? Kiváló, mert az AXIÁL kibővített alapfelszereléssel hozza be a gyárból: van benne fülkerugózás, manuális helyett automatikus klíma, joystick, három helyett öt kihelyezett hidrualikakör.
Na és persze az LS-kivitel megannyi velejárója, például a nagyobb kapacitású, Load Sensing vezérlésű hidraulika egészíti ki az elektromos irányváltót, a Powershift erőátvitelt és a paraméteres indításszabályozást.
Lépésről-lépésre szűkítve a kört, végül megállapodtak a Landini 6-130C típusnál, amelyet francia gyártmányú MX U310-es homlokrakodóval együtt rendeltek meg, Big Bag zsákemelővel, raklapmozgatóval, terménykanállal és bálavillával. Ennek a kombinációnak a megtekintése és kipróbálása lesz a mai feladatom. Maga a traktor ismerősöm már, nagyra becsülöm, mert tervezői megőrizték józan paraszti eszüket, pontosan annyit alkalmaznak a modern technikából, amennyi kell a hatékony munkához, de mellőznek minden feleslegeset, ami csak árnövelő lenne.
Ebben is ott a kuplungpedál, noha használni csak kivételes esetekben kell. Néhány hagyományos kar és gomb sejtet hosszabb élettartamot az érintőképernyőénél. Vezetni nagyon könnyű, de nem teljesen automatizált, ha például emelkedőn pótkocsit vontatva vissza kell kapcsolni egy tartománnyal, akkor manuálisan kell felváltani egy-két fokozatot, nehogy túl nagy legyen a sebességcsökkenés. Az ülés minősége, a volán állíthatósága éppúgy remek, mint a klíma teljesítménye – de jól jött a kora őszi kánikulában!
Az Agrintegrál tárolócsarnokában, repcemaggal került sor a frontrakodó kipróbálására. Olyan új még, hogy le sem kopott a festék a kanaláról, két hete kapták meg, mégsem most láttak először ilyet: hasonló volt egy MTZ-jükön is. Már fel volt szerelve a Landinire, mint Csaba, a gép kezelője elmondta, egy ember öt perc alatt felveheti vagy leteheti, ám ő még kezdő, neki eltart negyedóráig is. A frontsúlyt le lehet venni a használatkor, de ezúttal rajta hagyták, nem zavart. Az MX-hez saját joystick tartozik, de annak érdekében, hogy ne legyen eggyel több kar a fülkében, elegáns megoldással az AXIÁL meghagyta a Landiniért, megtoldva egy gombbal, olyan készülékekhez, amelyek jobbra-balra mozgást, nyitást-csukást vagy csipegetést is végeznek. Most erre nem volt szükség: a kar előretolása süllyeszt, hátrahúzása emel, balra húzása megmeríti a kanalat, jobbra tolása üríti. Apró okosságként Csabáék felszereltek egy „szamárvezető” pálcát, amely jól láthatóvá teszi a fülkéből, hogy mikor áll vízszintesen a kanál.
Ezzel a kombinációval kezdőként sem boszorkányság rakodni. A pedálokhoz hozzá sem érek, csak az irányváltót kapcsolgatom, kormányzok, és a joystickkel vezérlem a frontrakodót. Kicsit kattanós, zökkenős eleinte a munkám, de hamar bele lehet jönni, hogy simán termelékenyen menjen. Mivel pedig vontatásban és szántóföldi munkában már ismerem a Landini 6-130C-t, szemernyi kétségem sem maradt, hogy jól döntött Katona Mihály a megvásárlásával.
Fotó: VortexFoto Stúdió
Szöveg: Karlovitz Kristóf, szakújságíró
Forrás: AXIÁL Híradó 2016. V. szám. 40-41. oldal