A vizek folyása ősidők óta nem sokat változott, ezért a folyamszabályozási, kikötőépítési munkákról is azt hihetnénk, hogy kiszámítható folyamatosság jellemzi őket. Mégsem így van, a megbízások mennyisége szélsőségesebben változik az utóbbi évek árvízszintjeinél. Egyszer fenn, egyszer lenn. Nehéz ilyen körülmények között vállalkozást sikerre vinni, embereknek kenyeret adni. Molnos Csaba (38 éves) megpróbálta, és talpon maradt.
Csaba szívéhez mindig is a folyami vízépítés állt közel. Ezt tanulta ki a bajai Eötvös József Főiskola Műszaki Fakultásán, ahol vízépítő mérnökként végzett, majd hozzátett egy ugyanilyen szakirányú oklevelet a Budapesti Műszaki Egyetemen. Gyakorlati tapasztalatokat az egykori SZEVIÉP Zrt. művezetőjeként szerzett, és ott ismert meg olyan munkatársakat, akikre máig számíthat. Önállóságra vágyva bogyiszlói székhellyel, 2012 harmadik negyedévében létrehozta a VIKIV Vízügyi Kivitelező Kft.-t, amelynek egyedüli tulajdonosa és ügyvezetője. Innen váltak izgalmassá a dolgok, nagy felelősség nehezedik a vállára.
Változatos a cég profilja, vállal mindenféle nagy tömegű földmunkát, töltés- és kikötőépítést, sodorvonali szennyvízbevezetés bontását, zsiliprekonstrukciót, szerkezetépítést, meder-biztosítást, -kotrást, de egyes balatoni horgászstégek telepítését is magára vállalta.
Referenciái szép számmal vannak; tavaly fejezték be például a beregi árapasztó tározó egyes töltésépítési munkáit, de az év végébe még belefért egy függőleges partfalas kikötő kivitelezése Pakson, melyet a Békés Drén Kft.-vel nyertek el konzorciumban. Évről évre szépen ment is felfelé az árbevétel, de már látszik, hogy idén megfordul a tendencia. Nagyon kevés munka kínálkozik. Jó, hogy nem nőtte túl magát a vállalkozás!
„Sohasem volt olyan ambícióm, hogy telente csak benn álljon a telephelyen harminc gép, húsz teherautó és melléjük ötven ember, akiknek nem tudok munkát adni. Nyolc-tíz főnek viszont egész évben találok feladatokat. Ha több a megbízás, inkább alvállalkozókat vonunk be” – fogalmazza meg józanul óvatos üzletpolitikáját Csaba. És az alvállalkozók tényleg első hívásra jönnek, mert mindig korrekt volt a viszony. Ehhez persze Csaba szerint kellett egy kis szerencse is: a VIKIV-et rendre kifizették a megrendelők. A kis cégméret további előnye, hogy családias a hangulat, bárki bármikor jelentkezhet a problémáival. Úgy érezhetik, hogy övék is a cég, és ez a jelleg megszűnne a létszám felfutásával. Két építésvezető, egy anyagbeszerző, öt gépkezelő éppen elég. Vándorélet a dolgozóké: céges autón járják az országot, szállásokon, panziókban laknak, sokat vannak távol otthonról. Amúgy meg a növekedéssel túlzottan megszaladna a már így is terhes mennyiségű adminisztráció. „Nagyjából egymilliárdnál van a csúszáshatárunk” – tartja Csaba. „Tavaly voltak is 'csúszós' pillanatok.”
Bizonyos szempontból a VIKIV tevékenysége hasonlít a mezőgazdasághoz: nagymértékben évszak- és időjárás-függő. Csak akkor dolgozhatnak, ha nem túl felázott a talaj a teherautók mozgásához, és figyelembe kell venni más, akár természetvédelmi, akár műszaki korlátozásokat is.
A távlati munkaellátás biztosítása érdekében idén megcélozták a folyami vízépítés erősítését, és telephelyet létesítettek a Bajai Országos Közforgalmi Kikötő területén. Ott vízi úton érkező áru, például terméskő rakodásával foglalkoznak. Így merült fel egy komoly kotrógép vásárlása, amely alkalmas parti átrakodásra, kisvizes időszakban uszályok megkönnyítésére (például az áru átpakolásával egy uszályból kettőbe), illetve megfelelő úszóműről mederkotrásra is. A kiválasztást hasonló szakterületen dolgozó emberek véleményének begyűjtése előzte meg. Kiderült, hogy kedvező ár-érték arányával a Hyundai ver más márkákat, míg műszakilag és minőségben korántsem marad el tőlük. Komfortja, kezelhetősége kielégít minden normális igényt, ami egyáltalán nem mindegy, ha valaki napi tíz órát dolgozik vele. Nem a legolcsóbb, de éppen az, ami kell: autóban megfogalmazva egy Mercedesszel vagy BMW-vel sok szempontból egyenértékű, de sokkal jutányosabb Škoda Superb, jó tíz-húszmilliós árelőnnyel. 10-15 ezer üzemórán keresztül kell majd helytállnia – ennél hosszabb igénybevétel után már mindegyik márkával előfordulhatnak költséges hibák. Megkönnyítette a vételt, hogy sikerült egy pályázatba beilleszteni.
Most talán azt várja az olvasó, hogy itt egy Baján végzett, és közeli céget vezető vásárló, aki szinte automatikusan lett az AXIÁL ügyfele. Ám ennél összetettebb a történet. Molnos Csaba gyakorlatias ember, nem a lokálpatriotizmus vezeti, ezért ajánlatokat kért. Négy ilyen futott be, különböző márkáktól, de már itt kezdett elválni az ocsú a korpától. Egyeseknek már az ajánlatadás is döcögősen ment, pedig ahogy Csaba megfogalmazza „nem szeretem, ha futnom kell valaki után, hogy fizethessek neki”. Az AXIÁL viszont, amellyel korábban nem volt semmiféle kapcsolata, rugalmasnak és korrektnek mutatkozott. Másoktól is pozitív vélemények jöttek, és csakugyan jó kapcsolat alakult ki az első pillanattól. Az üzlet megköttetett, egy Hyundai HX330 NL típusú lánctalpas kotrógép került a VIKIV birtokába.
További komoly beruházásként egy úszómunkagép is épül a géphez, amelynek segítségével a Hyundai akár vízen is tud majd dolgozni. A 20x11 méteres úszómű két hidraulikus cölöppel tudja magát rögzíteni a mederfenékhez, és úgyszintén hidraulikus működtetésű csörlők segítik a pozicionálását. Három főnek nyújt munka- és életteret, fűtött, klímás lakórésszel, konyhával, ivóvíz ellátással és minden szükségessel. Közben a VIKIV kinyújtotta csápjait a Balaton felé: vett egy vontatóhajót és darus uszályt.
Molnos Csaba tehát felkészült minden eshetőségre – amúgy gépkezelőnek sem lenne rossz: a fotózás kedvéért beült a Hyundai fülkéjébe, és ügyesen dolgozott vele –, most már csak arra kell vigyáznia, hogy az újonnan megnyílt lehetőségeken belül is csúszáshatáron belül maradjon a cégével.
Szöveg: Karlovitz Kristóf
Forrás és kép: AXIÁL Építőgépes Híradó 2016/1. szám 9-11. oldal