A 2017-es SIMA kiállításon "Az év gépe 2017" kategóriában a JAGUAR silózó a SHREDLAGE technológiával elnyerte a zsűri különdíját, s a napokban idehaza, az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok termékdíj pályázatán az AXIÁL lett a növénytermesztési kategória nagydíjasa ugyanezért a technológiáért.
Az MCC SHREDLAGE szemroppantó technológia extrém, 26 és 30 milliméter közötti szecskatartományban is lehetővé teszi az intenzív aprítást. A SHREDLAGE hengerek fűrészfog-profilúak és egymással ellentétes irányba forgó spirálnúttal kialakítottak, ennek köszönhető a kukoricacső teljes aprítása és a szemek szétzúzása. A szár is felhasad hosszanti irányban, amiről a speciális hengerprofilnak köszönhetően a kéreg is lehámozódik.
A technológiát, amelynek licenszét a CLAAS megvásárolta, az amerikai SHREDLAGE L.L.C. vállalkozás fejlesztette ki, és több amerikai, sőt a német tejtermelők is használják már. A wisconsini egyetem vizsgálatai azt mutatják, hogy az ily módon betakarított szilázs etetése esetén akár két literrel is növelhető a napi tejhozam állatonként. A SHREDLAGE henger a JAGUAR 870, valamint 950, 960, 970 és 980 típusokhoz kapható.
A technológiát Beleden, az VI. AXIÁL Gyakorlati Akadémia színhelyén is alkalmazzák, bár az ezzel készített tömegtakarmány tejtermelésre gyakorolt hatásáról még nem tudtak beszámolni az idő rövidsége miatt, viszont a betakarítással (szecskahossz, szemek roppantottsága), a depók kialakításával, a tömörítéssel és a beltartalmi értékekkel kapcsolatos tudnivalókat már megoszthatták az érdeklődőkkel. Az e technológiával elért eredményeiket az elméleti előadók közül egy németországbeli tejtermelő gazdálkodó mutatta be, aki már annak tejtermelésre gyakorolt hatásairól is beszámolt.
A 35 éves Kim Saß-Hauschildt 2009-ben kezdett tejtermeléssel foglalkozni. A Hamburgtól 30 kilométerre északra, Hemdingenben található gazdaságot a szüleitől vette át, s mint elmondta, a környéken igen magasak a földárak (30–40 ezer euró/hektár) és a bérleti díjak (800 euró/év) is. Az átlagos éves hőmérséklet 16 Celsius-fok, a csapadék 800 milliméter, a talaj agyagos, homokos. Jelenleg 377 hektáron gazdálkodnak, 213 hektáron silókukoricát termesztenek, aminek átlagos hozama 50 tonna. Búzát 45 hektáron termesztenek (9,5 t/ha), rozst pedig 20 hektáron (10 t/ha), utóbbit kenyérgabonának értékesítik. Van mintegy 100 hektár legelőjük, amit jórészt intenzíven (30 hektárt pedig extenzíven) művelnek, egyes részeken négyszer, ötször kaszálnak, és szénát is értékesítenek. Érdekesség, hogy a teljes szántóföldi gépi munkátkiadták egy bérvállalkozónak, nincsenek saját gépeik. Van viszont nekik is egy 400 kilowatt teljesítményű biogázüzemük, s napelemekkel is előállítanak mintegy 700 kilowatt energiát.
Állatállományuk 2005-ben 120 tehénből és azok szaporulatából állt, ekkor 1,25 millió kilogramm tejet termeltek. Később növelték az állományt, 2010-ben már 200 tehenet és szaporulatukat tartották, és 2,1 millió kilogramm tejet termeltek. A fiatal gazda ekkor vette át a gazdaságot, amit igen szerénynek talált. Fejlesztésbe kezdett: 2011-ben istállót építettek, és 2 hónap alatt 200 tehénnel növelte az állományt. Bevezette a napi háromszori fejést, s ekkor már 5,25 millió kilogramm tejet termeltek 460 tehénnel. Jelenleg majdnem 600 tehén található a gazdaságban, a fejt tehenek naponta 20 ezer liter tejet adnak le, ami azt jelenti, hogy a tehenenkénti átlag 39 kiló fölött van. Éves szinten ma már 7–7,5 millió liter tejet képesek termelni.
Az aktuális adatok szerint az állatállomány 512 fejős tehénből, 85 szárazon állóból és 310 kétévesnél fiatalabb növendékből áll. Az egyévesnél fiatalabb borjak nevelését részben kiadják. Mindenkivel együtt mindössze tízen dolgoznak a gazdaságban, közülük négyen foglalkoznak a fejéssel. Érdekesség, hogy ők lengyelek, és 6 hét után két hét szabadságot kapnak, tehát gyakorlatilag hárman végzik a fejést, ami naponta 8–10 órát vesz igénybe.
A szaporodásbiológiai mutatók szerint a vemhesek aránya (PP) 56 százalék, a vemhességi arány (PR) 28 százalék, ez 71 százalékos termékenyítési (HDR) és 40 százalékos fogamzási arányt (CR) mutat. A tehenek 70 százaléka a 120. fejőnap előtt vemhesül, az átlagos tejelő napok száma 155, a tehenenként fejt tej átlagos mennyisége pedig 39 kilogramm. A szárazanyag- felvétel 24,2 kiló, az 1 kilogramm szárazanyagfelvételre jutó átlagos tejtermelés pedig 1,62 kilogramm. Az első elléskori életkor 22,8 hónap
A SHREDLAGE technológiára rátérve az előadó elmondta, 2011 volt a kulcsév, amikor 170 hektárjuk volt és 500 tehenet, illetve szaporulatukat takarmányozták. Ez igen intenzív gazdálkodást kényszerített ki, így ahol csak lehetett, kukoricát vetettek. Bár két év alatt 200 hektárral növelték a területeiket, egyre több silókukoricára volt szükségük, mert kevés volt a legelőjük. A kukorica viszont nagy termést, így több energiát ad, továbbá az esetleg szennyezett fűszilázshoz képest tiszta takarmány, nem mellesleg pedig kereskedelmi áru is. Időközben ugyanis, a sok biogázüzem miatt a kukoricaszilázs, a szójadarához hasonlóan kereskedelmi áruvá vált. Évente 3000–5000 tonnát értékesítenek más biogázüzemeknek.
Ami azonban jó a biogázüzemeknek, nem feltétlenül jó a marhának. Előbbi rövid, míg utóbbi hosszúszecskás szilázst igényel. Ennek emésztésélettani okai vannak, s ezért szerették volna növelni a szecskahosszt. Ekkor azonban még nem tudták a szemeket megfelelő méretűre roppantani. Az még egyszerűen kivitelezhető volt, hogy a szecskahosszat 15-20 milliméterre növeljék, a tömörítéssel azonban meggyűlt a bajuk. A feladat tehát az volt, hogy úgy növeljék a szecskahosszt 18 milliméterre vagy nagyobbra, hogy közben a szemeket is teljesen megroppantsák. A 18 milliméternél nagyobb szecskahossz ugyanis növeli a kukoricaszilázs struktúrhatását a bendőben, a minél finomabbra roppantott szemnek pedig az a jelentősége, hogy az abból származó energia gyorsan és biztosan hasznosuljon az állatban.
E célok elérése érdekében, 2013-ban a bérvállalkozóval és a CLAAS-szal együttműködve másfajta késsel szerelték fel a betakarítógép aprító berendezését. Már be tudták állítani a szecskahosszúságot, s növelték a szemroppantó hengerek fordulatszámát. Viszonylag jó eredményt kaptak, de csak viszonylag. Bár a szilázs jól tömöríthető lett, a fordulatszám növelése, a roppantó hézag csökkentése miatt a gép nagymértékben kopott, 400-500 hektár levágása után ki kellett cserélni a hengereket.
Ezután 2014-ben kapták meg a SHREDLAGE technológiát a CLAAS-tól. Az eredmények azt mutatták, hogy bár a korábban használtnál kisebb volt a gép (JAGUAR 950), tehát kisebb volt az üzemanyag-felhasználása, nagyobb volt a teljesítménye és kisebb a kopás. Ám ami ennél is fontosabb: a szilázs jobban hasznosult az állatokban. A keményítőt 28-ról 25 százalékra csökkenthették, mert az jobban hasznosult, elhagyhatták a szalmát, az alaptakarmányok növelése mellett csökkenthetővé vált a koncentrált takarmányok aránya, több tejet fejtek, csökkent a takarmányköltség és végül, de nem utolsó sorban javult az állatok egészségi állapota (táblázat).
Ma már odáig jutottak, hogy akár 30 milliméter szecskahossz mellett úgy felaprítják a szemeket, hogy azok alig láthatók, a kukoriszaszár és -levél hosszirányban is zúzott, nincsenek háromdimenziós részecskék (a szárazanyag-tartalom 31%). Az anyag jól tömöríthető, s a korábbi évekhez képest alacsonyabb az üzemanyag-felhasználás a betakarítás során.
Kim Saß-Hauschildt szerint egyértelmű, hogy a SHREDLAGE technológiával folytatják a kukorica feldolgozását, a takarmányozást. Itt hívta fel a figyelmet arra, hogy az így készült szilázst a betakarítást követő 2-3 hónap elteltével lehet csak takarmányozásra használni. Céljuk továbbá, hogy jó fajtákat találjanak, amelyek később takaríthatók be, hogy minél nagyobb legyen a keményítőtartalmuk. A szakember tehát nagy lehetőséget lát a SHREDLAGE technológiában, mert mint hangsúlyozta, ha a szemeket jól összeroppantják, akkor kiváló lesz a tehenek termelése. Ehhez azonban a silót is nagyon jól kell tudni tömöríteni.
Szöveg: Bárdos B. Edit
Fotó: Kiss Gergely/Magyar Mezőgazdaság, CLAAS
Forrás: Magyar Mezőgazdaság 2017. május 3.