Május elején még reménytelennek tűnt, hogy újra találkozhassunk és motorozhassunk barátainkkal, gazdatársainkkal. Aztán egyre jöttek az enyhítések és a hónap közepére összeállt a forgatókönyv. Az indulás reggelén a szlovák határok már bejelentési kötelezettség nélkül ki-beléphetővé váltak.
Esztergomnál már 21 motorral hajtottunk át a párkányi hídon, igaz esőruhába öltözve. Egész nap záporokkal tarkított időben, vizes utakon tartottunk a jósvafői Tengerszem Hotel felé. Helyenként a motorok hátsó kerekei ki-ki pörögtek a csúszós aszfalton, különösen a felfestések voltak veszélyesek.
Útközben az egyik társunk oldaldoboza elengedett, így rövid időre megpihentünk, a dobozt végül spanniferekkel sikerült rögzítenie és folytattuk tovább a túrát. Estére mindenki a szállásra érkezett, egy kivétellel, aki az esőben nem vállalta a motorral történő közlekedést. A délutánra előre megtervezett program már időben nem fért bele - a krasznahorkai vár bemotorozását terveztük -, így sajnos az elmaradt. Aggteleken még a túraszabályoknak megfelelően benzint vételeztünk – a kutas hölgy nagy örömére, aki elmondta, hogy idén mi vagyunk az első motoros társaság, aki nála tankol -, hogy reggel teli tankkal indulhassunk. A motorokról leszállva a parkolóban azonnal elkerültek a házi kisüstik a megérkezés és az újbóli találkozások örömére. Este a vacsoránál megbeszéltük a következő nap programját.
A biztonságos közlekedést miatt a tavaly először használt és bevált három csoportos felosztást alkalmaztuk most is. Tehát három csoportban indultunk el huszonkilenc motorral, összesen negyvenegy motorossal és utassal reggel, hogy bevegyük az 512 m-es Tokaj hegyet és az megcsodálhassuk az elénk táruló panorámát. Az Erzsébet hidat elhagyva Bodrog és Tisza találkozásától a Bodrog partján motoroztunk tovább a Sárospataki Rákóczi vár felé. Meg kell mondanom kedvem lett volna megállni és sétálni a Tiszaparton, annyira hangulatos még motorról nézve is a környék, de vártak már ránk a Vár étteremben. Szinte egyszerre ért a már nekünk foglalt parkolóba a B, K és F brigád is, majd egy igazán fantasztikusan finom ebédet fogyasztottunk az étterem teraszán. A véletlen folytán Nagy István agrárminiszter úrnak is jó étvágyat kívánhattunk, mert pont ebben az időben érkezett meg stábjával egy munkaebédre. Így kell szervezni egy motoros túrát!
Ahogy a motorokre ültünk beborult. A sátoraljaújhelyi határátlépés utáni első benzinkúton megállva leszakadt az ég. Innen persze esőruhában folytattuk a 28 fokos melegben Szlovákián át Jósvafőre vissza az utunkat. Kassa alatt már nem bírtuk tovább a kétkerekű szaunázást, levettük a gúnyát, lessz ahogy lesz alapon. Hazafelé már tempósabban mentünk főleg a magyar határ utáni rövid, de eléggé kanyargós szakaszon. Jósvafőre beérve az első fagyizónál leparkoltunk, hogy fellendítsük a forgalmát, majd visszafelé is megtettük még egyszer oda-vissza a Jósvafő-Tornanádaska közti távot. Olyan is volt, aki az előző napon elmaradt krasznahorkai kört tudta le. Mind élveztük a szombati túrát.
A hét órai vacsora előtt Nyárádi Attila a Framest Kft. ügyvezető igazgatója – motoros társunk – mutatta a helyi növények gyümölcseiből csapolt különleges és tiszta párlatokat, úgymint kökény, som, birs, csipkebogyó, vackor, eper (máshol szeder), akác, sütőtök, áfonya és hát persze a szilva, kajszi sem maradt érintetlen. Az Attila által kitalált „Magyar Rulett” minden „tölténye” elsütésre került, és a jóféle házi pálinkák fogytak.
Vacsora után Kiss-Varga Attila motoros gazdatársunk tartott kérésemre egy Budapest-Bamako Rally fényképes út- és élménybeszámolót, melyet évek óta technikai mentősként teljesít. A számtalan kérdésből is látszódott az előadás sikere. Hajnalig folyt a beszélgetés, az élmény- és információcsere motorokról, túrákról és persze a gazdálkodásról. A buli hangulatát DJ Bori motoros társunk zenéi tették felszabadulttá.
Fel kell kötnünk a gatyát a jövőre, hogy a 17. túra ismét ilyen jól sikerüljön, mint a két a legutolsó jósvafői. Köszönet minden segítőnek és minden résztvevőnek a fantasztikus hétvégéért!
Szöveg és kép: Török Ferenc, területi képviselő
Ikreket nevel, tanul és a mezőgazdaságban képzeli el a jövőjét
Erdei Anita - a Gazdász Szépe verseny egyik résztvevője - a derecskei származású kétszeres édesanya a gazdálkodás szerelmese. Partnerünk, a Haon.hu-nak mesélt életükről és törekvéseikről. >>