A helyspecifikus növénytermesztés megvalósításához az első lépés a táblán belüli kezelési egységek, zónák kijelölése, illetve ezen zónák termőképességének minél pontosabb meghatározása.
A zónák legfőbb ismérve, hogy az általuk lehatárolt területen belül a termőképesség – bizonyos határok között – azonos. A zónák lehatárolása tehát alapjaiban határozza meg a helyspecifikus gazdálkodás sikerét. Ha a zónák lehatárolása helyes, a zóna kellően homogén. Ha a zóna helytelenül kerül kijelölésre, lesznek benne gyenge és jó termőképességű területek is. Ezzel gyakorlatilag – kisebb léptékben – ugyanazt a hibát követjük el, mint a táblaszintű gazdálkodásban: az átlagos inputfelhasználással a gyenge részekre indokolatlanul sokat fordítunk, az átlag feletti részek termőképességét pedig nem használjuk ki teljes mértékben. Ugyanez történik akkor is, ha a zónák termőképességét helytelenül, vagy pontatlanul határozzuk meg.
Az alábbi példa az előbbi hatást mutatja be egy repcetábla esetében. Itt, a 3,8 t / ha-os átlaghozam és annak megfelelő homogén tápanyag-kijuttatás mellett látjuk, hogy az átlagtól eltérő hozamú táblarészek mennyiben rontják a jövedelmezőséget (a,). Majd, azt látjuk, hogy mennyiben változik a helyzet, ha a valós (átlag) hozamhoz képest alacsonyabb (b,) vagy magasabb (c,) hozam elérésére terveztük volna a tápanyag visszapótlást.
A zóna azonos termőképességű területet jelent. Ennek megfelelően, a terület termőképességét és annak táblán belüli különbségeit kell tudnunk mérni, meghatározni. Erre a legkézenfekvőbb megoldás a hozamtérképezés – a több éven át történő hozammérés, hogy a kultúra, évjárat, stb. befolyásoló hatása mellett is pontos képet tudjunk alkotni.
De, emellett, ma többféle mérési módszert is használnak táblán belüli zónák kialakítására. Melyek ezek, mik az előnyeik és hátrányaik?
Mérési módszer | Előnye | Hátránya |
---|---|---|
Hozammérés | Közvetlenül a hozamot mérjük |
Egyszeri, nagyobb beruházást igényel. Pontossága nagyban függ a rendszer kalibrálásától, a felhasználás módjától. A hozamadatokból hozamtérkép készítés speciális ismeretet, szoftvert igényel. Nem ad választ a hozamkülönbségek okára. Pontos kalibrálása, következetes használata plusz időt és odafigyelést igényel. |
Talajmintavételezés 5 ha-os rács mentén |
Képet ad a talaj tápanyag-ellátottságáról, fizikai féleségéről. |
Az 5 ha-os mintavételezési gyakoriság jellemzően nem ad objektív képet a táblán belüli heterogenitásról. Nem a tápanyag-ellátottság az egyetlen tényező, ami a hozamot meghatározza! |
Talaj elektromos ellenállásának (EC) mérése |
A talajmintavételezésnél lényegesen nagyobb mintázási sűrűségű, vagy akár folyamatos mérés. Képet ad – elsősorban - a talaj fizikai féleségéről. |
A talaj tápanyag-ellátottságáról és több más hozamot befolyásoló tényezőről nem ad információt. Ennek megfelelően, a hozammal való kapcsolata változó. |
NDVI (Normalizált Differenciál Vegetációs Index) |
Információt ad a táblán belüli heterogenitásról. Akár több évre visszamenően is rendelkezésre állnak műholdképek, amiből számolható. |
A növényzet vegetációs aktivitását méri. Ennek kapcsolata a hozammal nem túl erős és nem állandó. |
Ki kell emelni, hogy a fenti módszerek közül egyedül a hozammérés az, mely a hozam tényleges mérésén alapul. Az összes többi módszer egy-egy hozamot befolyásoló tényező, vagy tényezőcsoport mérésére épül, és abból próbál a hozamra becslést adni. Függően attól hogy az egyes években az adott tényező milyen mértékben befolyásolta a hozamot és mennyire megalapozott az adott paraméter és a hozam közötti összefüggés – ez a becslés kisebb, vagy nagyobb hibával terhelt. Ennek hatását a helyes zónázás fontosságánál tárgyaljuk részletesebben.
Az általunk helyesnek tartott gyakorlatot pedig a Zónázás az AXIÁL Vantage szerint menüpontban találja.
Felmerül a kérdés, mit tudunk tenni, ha nincsenek hozamtérképeink, de szeretnénk elindulni a helyspecifikus gazdálkodással? Kihagyhatók a hozam adatok? Hiszen korábban sem volt más információnk, mint a tábla átlaghozama és az 5 ha-os talajmintavételből származó tápanyag-ellátottsági adatok.
Véleményünk szerint nem.
Mégpedig azért nem, mivel számunkra a hozam, az adott zónák maximális termőképessége a legfontosabb információ. A talaj tápanyag-ellátottságának mintázata pedig nem feltétlenül jelenik meg a hozamtérképek mintázatában.
Miért?
Mert más tényezők is befolyásolják a hozamunkat.
Őszibúza hozamtérkép és a tápanyag ellátottsági térképek
Az NDVI és a hozam közötti kapcsolat sajátosságát jól mutatja a lent idézett tanulmány, ahol őszi búza esetében vizsgálták ezt a kérdést. A grafikonokon jól látható, hogy az értékek jelentős szórást mutatnak – ugyanazon NDVI érték jelenthet 2,6 de akár 4 t/h hozamot is.
Az NDVI és a valós hozam kapcsolata búzában a vegetációs időszak során
NAQVI, S. M. Z. A. – TAHIR, M. N. – SHAH, G. A. – SATTAR, R. S. – AWAIS, M. (2018): REMOTE ESTIMATION OF WHEAT YIELD BASED ON VEGETATION INDICES DERIVED FROM TIME SERIES DATA OF LANDSAT 8 IMAGERY. APPLIED ECOLOGY AND ENVIRONMENTAL RESEARCH 17(2):3909-3925. http://www.aloki.hu ● ISSN 1589 1623 (Print) ● ISSN 1785 0037 (Online) DOI: http://dx.doi.org/10.15666/aeer/1702_39093925 (C) 2019, ALÖKI Kft., Budapest, Hungary
Más szerzők kukorica és szója esetén tettek hasonló megfigyelést.
A hozam és a Landsat, MODIS, ill. azok kombinációjából előállított NDVI értékek közötti összefüggés.
F. Gao, M. Anderson, C. Daughtry and D. Johnson (2018): Assessing the Variability of Corn and Soybean Yields in Central Iowa Using High Spatiotemporal Resolution Multi-Satellite Imagery. Remote Sens. 2018, 10, 1489.