Tűpontosan teljesítenek a francia vetőgépek Rémen

A mezőgazdasági tevékenységen kívül terményfelvásárlással és feldolgozással, valamint trágyaszórással és szalmázással foglalkoznak. Az idén nyáron 11 ezer bálát gurítottak fel szalmának. Saját területeiken kívül bérmunkában is dolgoznak, összesen közel 1200 hektáron. Több környékbeli gazda földjén végzik el a vetést is, ehhez egy Monosem és két Sulky vetőgépet használnak. A kizárólag a gabonavetéssel és annak tápanyag visszapótlásával foglalkozó francia gyár gépeinek nyomába eredtünk, hogy megtudjuk, milyen előnyeik érvényesülnek a dél-magyarországi talajon.

A tapasztalataink azt bizonyítják, hogy jól beváltak, és az ár-érték arányuk is kedvező. Mi a trágyázás miatt mindent szántunk, ezért a Sulky vetőgép ideális nálunk. Ugyanakkor a környéken más gazdák használják szántás nélkül művelt területeken, azokon is jól teljesítenek. Mivel függesztett, nagyon könnyű vele kis táblákat elvetni, a nagy magtartály pedig szintén egy tulajdonsága. A vetésmélységet rugókkal, rendkívül pontosan lehet beállítani, az új modellben pedig van egy kezelőmonitor, amin kifejezetten egyszerű a magmennyiség beállítása. Csak megadom a kívánt értékeket, és a gép elektronikusan beállítja magát. Ha ma kéne választanom, ma is Sulkyt vennék – mondja az idősebb testvér, Görhöny Gergely. A 2 vetőgéppel szűk 600 hektárt vetünk, a legnagyobb területen árpát, búzát, repcét – meséli Ferenc, az ifjabbik testvér, aki Szegeden végzett erdészként. A repcénél sokat tanulunk, kísérletezünk az új szerekkel, és ez a tudás kihat a többi növényre is. A rövid, függesztett vetőgépeink ugyan 4 méteresek, de bárhol lehet velük közlekedni – teszi hozzá.

A Sulky SX 4-nél negatív és pozitív irányba is lehet állítani a csoroszlyanyomás, így nem szaladhat le a vetésmélység. Mindkét kerékről kapja a meghajtást az adagoló elem, a nyomjelző pedig erősített. A traktor GPS beállításával egymás mögött haladva mindkét gépet egyszerre tudjuk használni. Vetésnél két fogásban dolgozunk, hogy ne kelljen magunk mellé gyorsan forogni, így haladósabb a munka. A soronkénti adagolás egyenlősége a mechanikus technikának köszönhetően kiváló, mindegyik csoroszlya 1-1 adagolórendszerből kapja a magot, így tűpontos mageloszlást biztosít. A tartály belsejében, felül mindegyik adagolókeréknél van egy műanyag trapéz, így ha domboldalban vetünk vele aprómagot, az nem tud elcsúszni az egyik oldalról a másikra. Ennek következtében nincs sorkimaradás ilyen esetben sem – meséli a gödöllői Szent István Egyetemen mezőgazdasági gépészmérnök diplomát szerző Görhöny Gergely.

A gépparkhoz egy CLAAS LEXION 660-as kombájn, egy 930-as, egy 720-as és egy 516-os Fendt, egy 420-as és egy 640-es CLAAS ARION, valamint egy Landini Powerfarm 110 traktor tartozik, és még egy MTZ-t is használunk. A bálák és a trágya mozgatásához van egy Manitou 735 120 LSU teleszkópos rakodógépünk, és egy CLAAS SCORPION 9055, amivel a termény rakodását oldjuk meg a szárító körül a telepen. A bálázókat egyébként a nagy mennyiség miatt 5 évente cseréljük, és mivel az aratásnál alig győzzük a feladatokat, szükségünk lesz még egy kombájnra. Ahogy egy további vetőgépre is, mert az időjárással ugyan szerencsénk volt, hogy egy hónapig tudtunk most vetni, de erre nem számolhatunk minden szezonban. A gépállományt ezért a jövőben minden bizonnyal egy CLAAS kombájnnal és egy Monosem vetőgéppel tervezzük bővíteni. Adunk el inputanyagot és finanszíroztatunk is, de a fő profilunk a terménytárolás. Idén újítottunk fel több raktárat, amivel ma már 30 ezer tonna tárolókapacitásunk van. A gépek szervizét igyekszünk magunk megoldani, ha pedig komolyabb beavatkozásra és alkatrészre van szükségünk, kézenfekvő a húsz kilométerre lévő bajai AXIÁL-központ, ahonnan a legtöbb esetben villámgyorsan kiérnek az illetékes kollégák – mondja Ferenc.

Az idei szezon jó közepes lesz. Az időjárást nem befolyásolhatjuk, kora tavasszal a repcében és a gabonákban gondot okozott a szárazság. Amit viszont a termesztéstechnológiában tudtunk, azt megtettük. A gazdálkodásnál az egyik fő célunk az önköltség leszorítása, a másik pedig a hatékony termelés. A területeinket nem öntözzük, kivéve összesen 1,5 hektár burgonyát, amit egy kertészeti pályázat miatt telepítettünk. Még nem tudjuk, mi lesz vele, de úgy gondoljuk a családnak talál elég lesz – meséli nevetve a gazdálkodó. Minden évben úgy állunk hozzá, hogy az árpa, búza, repce betakarítása nagyjából külön lesz, de az időjárás behozta magát, és idén több növény is egybeért, akár egyszerre is lehetett volna aratni. A búza jó volt, átlagosan 7 tonna jött le egy hektárról, a repce változékony volt, 3 és 4,2 tonna között alakult, a szárazságot jobban tűrő fajták hoztak jobb eredményt.

Többféle fajtakísérlet is folyamatban van, pár éve 59 kukoricafajta volt nálunk, de ekkora mennyiséget ma már nem vállalunk az idő- és kapacitáshiány miatt. Most kisparcelllás kísérletekben van nálunk 15 fajta, és beállítottunk lombtrágya és műtrágya kísérletet is.

Sokan esküsznek sokféle fajtára, viszont mi a saját területeinken a fajtaválasztásnál inkább a biztos hozamra megyünk. Ezért a szárazság esetén is megbízhatóbban teljesítő típusokat vetjük, mert nem lesz minden év olyan ideális például a kukoricának, mint a tavalyi volt.

Szöveg: Csurja Zsolt, szakújságíró

Forrás és kép: AXIÁL Híradó 2019. szeptember