„Szántómester” szervizes kollégák

„Szántómester” szervizes kollégák

A jó szántás nemcsak a magnak ad alapot, hanem az egész éves gazdálkodásnak is. Egyszerű munkának tűnik, mégsem az. Kollégáink bebizonyították, hogy nemcsak a mezőgazdasági gépekhez értenek, hanem a szántáshoz is.

Kovács Imre (KI) és Kádár Norbert (KN) kollégáink, az orosházi telephelyről, évek óta indulnak az országos szántóversenyen, idén megvédték a tavalyi bajnoki címüket.

 

Imre, aki bemutató-pilótaként kezdte pályafutását az AXIÁL-nál, 2012-ben vett részt, mint az egyik versenyző segítője. „Másodhegedűsi” tapasztalatai alapján úgy látta, hogy ez neki is menne. Innen jött az ötlet, hogy 2013-ban már versenyzőként induljon. A céges hierarchiát kissé „megbolondítva”, közvetlen felettese, az orosházi telephely ügyfélkapcsolati vezetője, Kádár Norbert lett a segítője. Imi, a pilóta és Norbi nagyon jól kiegészítik egymást, rögtön bezsebeltek egy regionális 3. helyezést. Azóta évről évre az élmezőnyben végeznek, ráadásul egy regionális első helyezés után, idén megvédték a tavalyi bajnoki címüket. A beszélgetés során kiderült, hogy egyikőjüktől sem idegen a mezőgazdasági munka.

AXIÁL-os dolgozóként evidens, hogy a cégnél forgalmazott géptípussal vesznek részt a megmérettetésen, így elég nagy kínálatból meríthetnek. A „versenygép” kiválasztása mégsem probléma, hiszen az emberi párost a kezdettől fogva a Fendt-Grégoire-Besson gépkapcsolat egészíti ki.

 

Hogyan zajlik a verseny, mit értékel a zsűri?

KN: A verseny a pályák beosztásával kezdődik, lényegében kisorsoljuk, ki melyiken indul. A pályák szélessége mindig az ekefejek számához kötött. Először kitűzzük a nyitóbarázdának a karókat majd, Imi kihúzza a barázdát, annyira egyenesen, ahogy csak tudja. Ezután kihúzzuk a jelölőt, amely az ékszántásban van segítségére Iminek. Ettől kezdve a segítőnek nincs több feladata, maximum csak izgulhat a pilótáért. – kezdi a beszámolót Norbi, majd, Imi, a pilóta folytatja:

KI: Elkezdem kiszántani az ekét, majd párhuzamosan kiszántom a területet a nyitóbarázdától a jelölőig. Itt centimétereken múlik a sorsunk, ugyanis a nyitóbarázda pontosságát és tisztaságát is pontozzák. Mondanom se kell, hogy GPS és egyéb segédeszköz nem használható. Az ékszántás és a párhuzamos terület teljesen homogén összhatása a legfontosabb, illetve nem maradhat szántatlan rész, ugyanakkor nem lehet több harmincöt barázdaszeletnél! Szóval eléggé sok mindenre kell odafigyelni.

 

 

Van felkészülés, gyakorlatok valahogy?

KN: A szervizes munkánk mellett nincs nagyon időnk rá, így „hivatalos” felkészülésre csak a verseny előtti napon van mód. Ez sokszor hátrány a többi versenyzővel szemben, akiknek ez a munkájuk. Nekik van egy egész évük a gyakorlásra. Ráadásul saját vagy a mindennapi munkájukban használt ekével és traktorral dolgozhatnak, nekünk van úgy, hogy csak a verseny előtt két nappal érkezik meg a felszerelés, azaz a gépkapcsolat. Ezt a hátrányt szaktudással igyekszünk pótolni. Az előző napi gyakorláskor felváltva vezetünk és állítgatjuk az ekét, a verseny alatt Imin van nagy nyomás, hogy egyenletesen, egyenesen szántson.

 

Fél siker a jól felkészített gép? Versenyen vagy a mindennapokban mennyire fontos a műszakilag jól felkészített, a körülményekhez pontosan beállított gép?

KI: A szántási körülmények esetenként nagyon eltérők, más a talaj minősége (nedvesség, kötöttség, stb.), más az időjárás, ezért szükséges a jól felkészített gép. Nem kint a földeken kell nekiállni szögelni. Jól beállítani csak jól felkészített gépet lehet. Hiába pontos és precíz a kezelő, ha a gép állapota nem teszi lehetővé a beállítást.

KN: Mindkét oldalról meg kell lenni a tökéletességre törekvésnek. Ez befolyásolja a gépválasztásunkat, ezért versenyzünk Fendttel. Imiben pedig megvan a precizitás és az ehhez szükséges jó értelemben vett „vagányság” is.

 

Vitathatatlanul ismeritek a szántás csínját-bínját. Ez segíti a szervizes munkátokat is?

KI: Mivel be tudom állítani a gépet, illetve tudom, hogy szántás közben mi történik, jobban átlátom az egész helyzetet, illetve ha a gép munkájára panaszkodik az ügyfél, egyből tudom, hogy rossz beállítás okozhatja-e a bajt, vagy valóban műszaki probléma áll fenn.

 

Mindketten fiatalemberek vagytok. A pályaválasztás előtt álló fiataloknak ajánlanátok-e akár az agrár-, akár a gépész pályát?

Mindkét terület „egész emberes”. Ezt nem lehet munkaként végezni, csak hivatásként. Ebben a közegben akkor érzed jól magad, ha rajongsz a gépekért, ugyanakkor megvan benned a tisztelet a gépek és a szakma iránt.

E kettő ötvözete a jó és kitartó szakember. Akiben ez megvan, annak nem kell ajánlani ezt a szakmát, az ilyen ember önszántából vállalja ennek a hivatásnak a szépségeit és árnyoldalait is, akár a nyári kánikulában, akár a téli latyakban.

 

Forrás és kép: AXIÁL Híradó 2016. VI. szám 20-21. oldal

 

 

Elérhető

Kapcsolódó cikkek