Robotizálás - trend a mezőgazdaságban

Robotizálás - trend a mezőgazdaságban

Még nem általános, hogy robotok dolgoznak a szántóföldeken, de sokáig bizonyára már nem kell várnunk, hogy üzemszerűen robotok vessenek, irtsák a gyomot, kapáljanak az emberek helyett, vagy éppen forgassák a talajt.

Különböző gyártók ezen irányú fejlesztéseiről kb. 2016 óta hangos a szaksajtó.

A Fendt bemutatta, hogy traktoros nélkül is dolgozhat a traktor. A Fendt 211V Vario szőlészeti traktor automatikusan gépkezelő nélkül képes a sorok között dolgozni műholdas navigációval és ultrahangos sor- és mozgás ill. akadály érzékelőkkel felszerelve. A Fendt GuideConnect rendszer (2011) egy traktorosra és akár több rádióhullámokkal vezérelt "követő traktorra" épül. Egy esetleges akadály esetén a követő traktor automatikusan megáll vagy a vezérgép traktorosa egy kerülő manővert képes levezérelni manuálisan. A koncepció lényege, hogy nagyobb szántóföldeken egy képzett gépkezelővel a napi munka több traktor esetén felügyelhető.

Valamennyi kezelő nélküli koncepció elterjedésének a gátja jelenleg a biztosításjogi keretszabályozás hiányára vezethető vissza.

 

 

Ezen kezelő nélküli rendszerek elterjedést lassítja, hogy a gazdák és bérvállalkozók számára nincs elég gazdasági motiváció az ilyen irányú fejlesztésre. Gazdasági számítások szerint (tipikus német bérvállalkozókra és gazdákra vonatkoztatva) az autonóm robotok extra beruházási költsége és a technológiával megtakarítható üzemeltetési költségek különbsége mindössze 1% extra eredményt jelenthet. Az áttörést a terméshozam növekedés vagy az üzemeltetési segédanyagok csökkenésével lehet majd esetleg elérni.

Egy másik fejlesztési irány a kis autonóm robotok alkalmazása, amelytől éppen e gazdasági előnyök révén várható gyorsabb elterjedés. E koncepció lényege, hogy a talaj-előkészítéstől a vetésig, műtrágyázáson és növényvédelmen keresztül egészen a betakarításig minden munkaműveletet autonóm robot rajokkal végeznének. Műszakilag "kész" megoldások várnak a piaci bevezetésre. Egyik ilyen a Fendt Xaver rendszere, amely autonóm kb. 50 kg-os négy keréken gördülő 400 Watt teljesítményű akkumulátorral táplált robot-rajokból áll és már idén kukoricát vetnek előre kiválasztott gazdaságokban. A kb. 4 literes magtartályból mechanikus vetőegységen keresztül kerül a mag a talajba. 4 km/h sebességgel történik a vetés, ami másodpercenként 2 magot jelent. A kis "Xaver" önállóan visszatér a bázisállomásra, ha kiürült a vetőmagtartálya vagy csökkent az akkumulátor kapacitása. 6 ill. 12 robot alkot egy rajt, ami így 1ha/h teljesítményt jelent. Ha az egyik robot kiesik, a többi átveszi, folytatja automatikusan a munkáját. Valamennyi kiszórt mag pozíciója dokumentálásra kerül, ami a későbbi növényápolási munkák kapcsán adhat új lehetőségeket a növényegyedek egyedi ápolására. A rajban dolgozó robottechnológia előnye, hogy szinte hangtalanul napi 24 órán keresztül folyhat a pl. a vetés és a kis talajtaposás miatt (200 g/cm2) a hagyományosnál rugalmasabban használható.

 

 

Előrehaladott kutatások vannak a növényfelismerés terén, amellyel a gyomnövények kiválasztása és irtása válik lehetségessé. Az egyedi növényt gyomirtózni képes autonóm robot 2019-es évben kerül piaci bevezetésre. A gyártók szerint 95%-os megtakarítás érhető el a növényvédőszerek esetében e technológia alkalmazásával.

Gyakorlati tesztelésen vannak olyan autonóm haladásra képes robotok, melyek képesek a kultúrnövényeket és a gyomnövényeket kameráikkal felismerni és az utóbbiakat kikapálni. A művelet közben a robot gyomtérképet képes készíteni a későbbi használat céljára.

 

Szöveg: Kresz Gábor, Fendt referens

Kép: Fendt

Forrás és teljes cikk: Profi magazin 2018/3. szám

Elérhető

Kapcsolódó cikkek