A Nagyvázsonyi Mezőgazdasági Kft. növénytermesztési ágazatvezetője hozzátette, hogy a szálastakarmány betakarításában, mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt, minden perc számít, s új eszközeikkel alkalmazkodni is tudnak ehhez.
A Kinizsi Pál Szövetkezet utódcége mintegy 1400-1500 hektáron gazdálkodik. Fő tevékenységi köre az állattartás, magyar tarka génállományként működő, 650-es tejelőszarvasmarha-ágazatában 200-250 fejőstehenet tart. „Területeink többsége, az extenzív tartástechnológia miatt, nem alkalmas holstein-friz tartására”, jegyezte meg a szakember, „kecskerágta kőbánya ez, ahol egy kis föld is akad a kövek között”. Természetesen vannak jó területeik is, de a zöme nehezen művelhető. Turnusonként az UBM Agro Zrt-vel karöltve tartott 10-16 ezer pulyka teszi színesebbé a gazdálkodást.
László Botond, növénytermesztési ágazatvezető, Nagyvázsonyi Mg. Kft.
A növénytermesztés tervezésében elsődleges szempont az állatok takarmányozása, s csak ezt követi a terményértékesítés. Sok a lucerna, a különböző zöld-növény – zabos borsó, bükköny, szenázsrozs -, amelyeket frissen etetnek fel, vagy szenázsolnak. A klasszikus három kultúra – kukorica, repce, búza – mellett még öt-hatféle növényt termesztenek. Három évtizede vert gyökeret a burgonya a térségben, ma is 18-20 hektáron ültetik. Az agyagosabb talajon – öntözés nélkül -, évjárattól függően 15-40 tonna Desirée terem.
Az elkövetkező időben visszább veszik a kukorica vetésterületét. Mintegy 140 hektár siló, s mellette száz hektár szemes kerül földbe. Két éve a szójával is megpróbálkoztak, amely a burgonyás területeken ugyanúgy megterem, de jobb az ár-érték aránya. Korábban 50 hektáron igyekeztek megtalálni a helyét a gazdaságban, ma 30-40 hektárt vetnek. „Ha a cseheknél komoly szójaterületeket láthatunk, akkori mi is meg tudjuk termelni” – hangsúlyozta László Botond, hiába jobb ott a talaj, a hőösszeg nekünk kedvez.
Növénytermesztésünkben igazi favoritnak a sörárpa számít, már a háború előtt nagy hagyománya volt. Minden faluban volt egy kis sörfőzde, Nagyvázsonyban a Kinizsi Sörüzem nedűit fogyasztották a helyiek, de Veszprémben is volt belőlük vagy egy tucat. A növénynek kiválóak a helyi adottságok, sekély a termőréteg, hűvös az időjárás. Idén 180 hektárnyit vetettek.
Hidegkút-Vigándpetend-Kapolcs határában gazdálkodnak, a két szélső tábla között húsz kilométer a távolság. Változatos domborzati és mikroklimatikus viszonyok jellemzik a területet. A talajok rendkívül kötöttek, de a legnagyobb fejtörést inkább a kövek okozzák. Földjeik a 77-es út két oldalán, 500-1000 méteres sávban terülnek el. Templom-tábla, Kastély-tábla, Allé… - ezek mind grófi földek voltak, míg a Holtzer, Wagner – és hasonlók – a sokkal gyengébb minőségű parasztbirtokokat mutatják. „Területeinkből 400-500 hektár bárhol elmenne az országban a maguk 20-30 aranykoronájával, az összes többinek 13-as az átlaga” – mutatott rá az ágazatvezető. A szocialista gazdálkodásra jellemző gyepfeltöréssel szántóvá tett földek most kerülnek vissza eredeti besorolásukba.
A gazdaságban a növénytermesztés-állattenyésztés mellett dobozüzemet tartanak fenn, alginittel foglalkoznak – bányásszák, csomagolják, értékesítik – s mellette két település vegyesboltját üzemeltetik. Körzetükben összesen több, mint hatvan embernek adnak munkát.
Az AXIÁL-lal régi kapcsolatot ápolnak a kezdet a kilencvenes évekre tehető. „A mezőgazdaságban nagy kincs az idő”- szögezte le László Botond, modern technológiával kell dolgozni, elengedhetetlen az ehhez szükséges fejlesztés. Az őskori csillagkerekes eszközeiket szerették volna korszerűbbre lecserélni, amikor megvásárolták a CLAAS VOLTO 800 T rendterítőt és a CLAAS LINER 550 T rendképzőt. A kezelési műveletek korábban hosszú időt vettek igénybe, ami veszélyeztette a megtermelt takarmány minőségét. Az első kaszálásból általában szenázst készítenek, amit bálába fóliáznak.
A korábbi technológiával nagy területet kellett lekaszálni, különben nem volt hatékony a munkavégzés. A két új CLAAS géppel akár négy-öt rendsodró, és két rendterítő munkáját is ki lehet váltani. „Sokan azt mondták, a CLAAS gépek alá sima felület kell” – de művelt területek mellett a nem éppen billiárdasztal simaságú kaszálókon, legelőkön is készítenek szénát. Bár a „vaddisznó-túrta” földet nem szeretik ezek a gépek, ilyen körülmények között is sokkal jobban elrendezik a füvet, kevesebb marad el, a bálázóknak jobban előkészítik, mint a csillagkerekek, amelyek csak összesodorták a rendet. „Élére állítja, lazára szedi a zöldet, könnyebb vele a bálázás” – osztotta meg tapasztalatait az ágazatvezető.
A vontatott VOLTO 800 T rendterítő egyik előnyeként a stabil futóművet emelte ki, amely a kompakt méretből adódó kiváló fordulékonysággal együtt jól használható eszközzé teszi. A terményt sokkal kíméletesebben kezeli és a levelekben gazdag növényeket – mint a lucernát – szinte levélveszteség nélkül teríti szét. Mindennapi munkájukat az is megkönnyíti, hogy ez a típus fordulókiemeléssel készült.
A maga 5,20 méteres munkaszélességével a legnagyobb egy-forgórészes rendképző a LINER 550 T, ugyanakkor kisebb teljesítményű traktorral is elvégzi a komolyabb feladatokat. Eddig szerzett tapasztalataik szerint nagy munkasebességnél is tiszta munkát végez. Kiválasztásának fontos szempontja volt, a nagyméretű tandem futóművel, s fordulókban a rendeken áthajtva, akár 50 centiméterre is kiemelhető a szerkezet.
Állandó szerviz-együttműködést kötöttek a bajai központú céggel, így nem kell javítással foglalkozniuk, nyugodtan rábízhatják a gépforgalmazó szakembereire. Fontos, hiszen csak úgy tudnak biztonságosan dolgozni, ha gépeiket megfelelően beállítják, műszakilag felkészítik, az esetleges hibákat szakszerűen kijavítják. Az sem elhanyagolható, hogy elsőbbséget élveznek a hibafeltárás és a javítási munka megkezdésében.
„Bálázóinkat is az AXIÁL-on keresztül szereztük be” – jegyezte meg László Botond, hozzátéve, hogy a napokban ugyaninnen érkezik a gazdaságba egy tavaszi magágyművelő kombinátor. A gépberuházásokba ma már nemcsak anyagiak szólna bele: idén lejárnak a földbérleteik, így azt is látniuk kell, mekkora területen fognak gazdálkodni.
Szöveg: Viniczai Sándor
Forrás: Agritech 2016. április 10-12. oldal