A német gépgyártó CLAAS GmbH igazgatótanácsának elnöke, Cathrina Claas-Mühlhäuser (CCM), és a magyar gépforgalmazó AXIÁL Kft. ügyvezetője, Pintér Zsolt (PZS) mondja el véleményét a digitalizációban rejlő kihívásokról.
CCM: Gépgyártóként figyelnünk kell a trendeket, és gyorsan kell rájuk reagálnunk. Nemcsak a termékek, illetve a rendszerek terén, hanem a vevőkapcsolatainkban is. Cégünk több mint százéves története során gyakran váltottunk elsőként a piacon, az aktuális trendekre reagálva.
PZS: Jó dolog a digitalizáció, hiszen racionálisabbá teheti az erőforrások, az inputanyagok felhasználást. A munkavégzés minden egyes paraméteréről digitális adatállomány keletkezik, és ezeket elemezve a tényleges körülményekhez igazítható a folyamat. Igaz ez a helyspecifikus gazdálkodásra – tápanyagok mennyisége például táblán belül, a helyi igényeknek megfelelően szabályozható, de az erőgép is abban a fordulatszám-tartományban üzemeltethető, ahol valóban a legkedvezőbb az üzemanyag-felhasználása és területteljesítménye. Ehhez elég az erőgépgyártók telemetriai alkalmazásából (pl. CLAAS TELEMATICS) származó adatokat elemezni. Utóbbi akkor is segítségünkre van, ha gond adódik valamelyik géppel; távolról elemezhetők a működési paraméterek, esetleges hibakódok, és az esetek egy bizonyos részében a szervizes kolléga ennek megfelelően felkészülve tud a helyszínre érkezni.
Tudnának konkrét példát említeni arra, hogyan tartják a lépést a fejlődéssel?
CCM: Hatalmas elektronikai tudásbázisunkra alapozva létrehoztunk egy új leányvállalatot. Több mint 150 munkatársunk fejleszt ott elektronikai szisztémákat, a GPS-robotkormányzás automatikus rendszereit, illetve más megoldásokat, melyeket az egyre jobban elektronizált mezőgazdaság kíván. Hamarosan elkezdjük egy új fejlesztési központ építését is. Ezzel együtt digitális felületeket alakítunk ki ügyfeleinknek, például az alkatrészellátás vagy a használtgép-kereskedés területén.
PZS: Gépforgalmazóként elsődleges feladatunk természetesen beszállítóink gyári rendszereinek forgalmazása a hazai piacon. Emellett szoftvert és eszközt kínálunk a precíziós gazdálkodásban fontos adatok (hozam, domborzati viszonyok, növényzet vegetációs aktivitása, stb.) gyűjtéséhez, feldolgozásához, illetve azok alapján a kijuttatás vezérléséhez. Szolgáltatásainkkal igyekszünk a hazai igényekhez igazodni, monitorozzuk a piacot, hogy pontosan tudjuk, mire van szükségük a magyar gazdálkodóknak. Munkatársainkat is folyamatosan képezzük, hogy a legmodernebb technológiákat használva, a legfrissebb tudással állhassunk ügyfeleink rendelkezésére.
Sok felhasználó aggódik adatai biztonságáért. Lehet fejlődést gátló tényező az adatbiztonság és az adatinfrastruktúra?
CCM: A német agrárium digitalizációs folyamatait erőteljesen fékezik az adatbiztonság és adatfennhatóság területén jelentkező bizonytalanságok. Sok gazdálkodó aggódik adataiért, ódzkodnak attól, hogy ezeket egy felhőben tárolják. Én alaptalannak tartom ezeket az aggodalmakat. Megalapítottunk egy szoftvervállalkozást 365FarmNet néven. Ez a rendszer például hitelesített németországi szervert használ, az adatátvitel pedig csak és kizárólag titkosított csatornákon keresztül megy. Otthon, saját gépét és merevlemezét használva, egyértelműen nagyobb rizikónak teszi ki adatait az ember. Az adatok alapvetően a gazdálkodóké, ők döntenek arról, kinek adják oda használatra.
PZS: Magyarországon inkább az a helyzet, hogy az adatok csak képződnek, de nagyon kevesen vannak, akik ezeket érdemben elemzik, feldolgozzák. A magyar gazdák nem zárkóznak el a korszerű technológiától. Látják és elfogadják, hogy ezeket ma már nem lehet nélkülözni. A sok elektronikának köszönhetően a mai erőgépek már sokkal bonyolultabbak, de nagyobb vonóerő leadására képesek, jobban át tudják azt vinni a talajra, mindezt csekélyebb üzemanyag-fogyasztás mellett. Igaz ez a GPS-technológiára is. A gazdák tapasztalták a robotpilóták előnyét, a legtöbben keresik a további alkalmazási lehetőségeket. Tudják, hogy ezek a technológiák nem csak a kényelmet szolgálják, de javítják a munkavégzés hatékonyságát, és általuk kontrollálható a termelés önköltsége.
Eddig az volt az elvárás, hogy a gépek nagyobbak, szélesebbek, erősebbek legyenek. A gazdaságoknak tőkeintenzíven kell dolgozniuk, hogy lépést tudjanak tartani a technológiai fejlődéssel. A digitális megoldások csak a tőkeerős nagygazdaságok kiváltságai lehetnek?
CCM: Eddig a nagy stratégiai lépésekhez sok pénz kellett. Ez ma már nem így van. Ezenkívül egészen újfajta üzleti modellek is megjelentek a mezőgazdaságban. Úgy gondolom, hogy még a kisgazdaságoknak is, melyek nem tudnak további személyeket munkába állítani, nagy lehetőségeket rejt ez a technológia. Ezeknek különösen fontos, hogy minél jobban kihasználják a rendelkezésre álló időt.
PZS: Hazánkban évről-évre egyre kisebb méretű gazdaságok is érdeklődnek, ma már nem ritka, hogy a száz hektárnál kisebb gazdaságok is használják a GPS-technológiákat. És persze nem csak a méret számít, nagyban befolyásolja a termesztett kultúra is a technológia rentabilitását. Egyes intenzív kultúrák esetén – például spárga, dinnye, dohány, stb. – kis területen is nagy a termelési érték, itt a kis méret ellenére is gyors a megtérülés.
Szöveg: Maren Jänsch, Vas Magdolna
Fotó: Andreas Henn, Kiss Roland
Forrás: Agritech 2016. október 06-07. oldal