A gazdák jól és könnyen beállítható és szabályozható, megbízhatóan működő gépeket keresnek, s ezek közül idehaza a 6 és 8 konfigurációk fogynak a legjobban, de a 12 soros vetőgép piac sem elhanyagolható. Az elektromos vetőelem meghajtással megoldható már a soronkénti szakaszolás, illetve fontos előnye, hogy a lánchajtású vetőgépeknél könnyen fellépő „szlipp” itt egyáltalán nem jelentkezik. A hatszög tengely már csak a granulátum- és műtrágyaszóró tartályokat hajtja meg, de a következő változatoknál ezek is elektromosak lesznek, sőt a 8 soros verziónál már most ezt a megoldást alkalmazzák. A korábbi NG Plus 4 vetőelemhez képest az NG Plus M már lényeges különbségeket mutat, főleg elektromos hajtással. A beépített lengéscsillapító révén gyorsabbá válik a vetés, ami ma fontos elvárás a gazdák részéről. A Monosem gépek 6–8 km/h között nagyon pontosak voltak eddig is, de így már 10–12 km/h munkasebességnél is azok, mert nem tud „bepattogni” a vetőkocsi, és ezáltal elkerülhető a tőszámingadozás. A Monosem szerint nemcsak a megfelelő tőtávolság biztosítása a feladat, hanem az egyenletes vetésmélységé, mert a kukoricának például 6-8 leveles koráig eldől a sorsa, és ha addig egyforma az állomány, akkor később sem lesz nagy probléma a növényekkel. Az egyöntetű, robbanásszerű kelés biztosítása ehhez viszont elengedhetetlen.
Az elektromos hajtású vetőgéppel a változó tőszámú vetés is kivitelezhető, ami további előnyt jelent. A menedzsmentzónákra osztott vetési térkép alapján a gép gyengébb minőségű talajon visszavesz a magmennyiségből, így a kikelő növényeknek nagyobb tenyész területük marad a megfelelő fejlődéshez. A Monosem jelenlegi piaci részesedése 20–25 százalék a maga szegmensében, és ennek 15 százalékát teszik ki az elektromos hajtású változatok.
Szöveg és kép: Lisz Péter, termékmenedzser
