Vilmapusztai (Nemesvámos határában) látogatásomnak és beszélgetésünknek is sajátos hangulatot ad az éles kontúrokat feloldó, a látótávolságot lecsökkentő novemberi köd. Innen irányítja mezőgazdasági vállalkozását, az Imár Bt.-t, a Mosonmagyaróváron végzett agrármérnök és növényvédelmi szakmérnök Csomai Géza. A társaság három telephelye közül a városlődi volt 2002-ben a VI. Merinó Világkonferencián a kiállítás egyik helyszíne. 2005-ben elnyerték a Juh Terméktanács „Év Termelője” díját, valamint 2012-ben a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség „Bemutató Mintatelep” címét.
Mivel az állatok körül forog itt minden, vegyük először számba ezeket. A több, mint hatezer juh kilencven százaléka magyar merinó, éves szaporulatukból cirka öt és fél ezret adnak el Olaszországba – hiába jöttek be Árpád vezérrel a juhok, a bárányhús nem tudta meghódítani a magyar gasztronómiát, csak a birkapörkölt közismert, búsongunk közösen az ügyvezetővel - , és ezenfelül mintegy ezer darab jerkét megtartanak az állomány frissítésére. A hatvan kocából és szaporulatából álló mangalicatenyészet szőke, vörös és fecskehasú sertéseinek is a szaporulatát adják el, vágáséretten, 130-160 kilósan. Van aztán limousine húsmarha-törzstenyészet, csupa pedigrés példányból, körülbelül hatszáz jószág, épp ottjártamkor jött szállítójármű egy bikáért. „Nagyon szeretem az állatokat, sajnálom, amikor elviszik őket, figyelek, hogy jó helyre kerüljenek” – árulja el Csomai Géza, hogy keblében érző szív dobog.
E négylábúak jelentős mennyiségű tápanyagot fogyasztanak. A juh és a szarvasmarha kora tavasztól késő őszig kinn legel a réten, de meg kell termelni nekik a téli betevőt is. Erjesztett takarmányt nem kapnak, csak szálast és abrakot: az előbbiből tízezer bála fogy el évente, az utóbbiból 800 tonna. Pénzért csak bárány- és borjútápot vesz a betéti társaság, de azt is saját alapanyagokból állíttatja elő. Három telephelyük van, Vilmapuszta a központ, anyajuhokat tartanak még Városlődnél és Öcs közelében. Nagyjából 3200 hektár bérelt földet művelnek, ebből 1700 vegyes minőségű, néhol kötött, másutt sóderes talajú szántó, a többi gyep, legelő. Sikerült megoldani, hogy ezek tíz kilométeren belül legyenek a telephelyektől. A termelésüket – árpa, búza, zab, kukorica, repce, napraforgó, lucerna – az állatállomány takarmányigénye és a vetésforgó határozza meg; az utóbbi szempontnak megfelelő termények eladásából származik a gazdaság jövedelmének jelentős hányada.
|
Az Imár Bt. Fendt 936 Vario traktoron alkalmazott fixkalapácsos erdészeti szárzúzó-tuskómarója nem ismer akadályt, akár 30 centis vastagságú ágakat és gyökereket is felaprít. Ideális eszköz kúszófokozatú traktorokhoz, (előnyös, ha a traktor egyben reverzibilis), sűrűn benőtt erdő aljnövényzetének megtisztításához, nyárfaültetvények és más puhafás ültetvények kivágott területének megtisztításához, árokpartok karbantartásához, erdőben utak nyitásához, tűzmentesítő sávok létrehozásához, elektromos vezetékek alatt gyommentesítéshez. Az adapter vékony rostjaira bontja el a növényi hulladékot, amely gyorsan beépül a földbe, javítja a talap vitaminháztartását. A traktor hajtóművéhez gyors csatlakozóval kapcsolódik. Opció a mélységállító csúszótalp. |
Mind profiljában, mind területileg több lábon álló vállalkozás, meglehetősen biztos és jelentős bevétellel – idilli a helyzet? Csak majdnem, a juhtartáshoz például nehéz embert találni, pásztornak olyan áll, aki szereti ezt a foglalkozást, de ilyenek nem tolonganak felvételért. És hát a mezőgazdaságban mindig jelen van három nagy kérdőjel: az időjárás, az árak és a gazdasági környezet. „Óvatos duhaj vagyok” – mondja Csomai Géza, „nekem nagyon fontos a biztonság. Azt csak magam tudom megteremteni, más nem fogja helyettem. Szeretek dolgozni, itt vagyok nappal és éjjel, akárcsak a növénytermesztési kollégám. Azért nem kell kijönni a családomnak a majorba, ha látni szeretnének, de majdnem… Sosem adósodtam el, nem is fogok, betartjuk a törvényeket és szabályokat, nehogy fogást találhassanak rajtunk. És ha minden adó, járulék és egyéb befizetése után marad pénz, akkor megyünk gépet vásárolni.”
Az 1994-ben indult vállalkozás a felbomló téeszből vett 13 darab MTZ-vel, egy Zetor traktorral és egy Rába Steigerrel alapozta meg gépparkját, néhány meg is van még, de minden évben fejlesztenek, így ma már AXIÁL-os az állomány 80 százaléka. Mivel természetszerűleg meghatározó a zöldsor, adódott a CLAAS DISCO kasza VOLTO rendterítő, VARIANT körbálázó, és ha már „vetésizöld”, akkor jött hozzájuk három darab CLAAS ARION traktor is, és egy AXION 830-as. De akkor hogyan került közéjük a pompás Fendt 936 Vario? Annak külön története van: a legelőn vissza kell szorítani a bokrosodást, egyrészt, hogy nagyobb legyen a hasznos terület, másrészt így lehet rá támogatást kapni. Nagy teljesítményű bokorzúzó géphez megfelelő erőgépet viszont, amely fiatalabb fákkal is megbirkózik, a Fendt kínálatában találtak, és ehhez egyrészt 300 lóerő fölötti teljesítmény, másrészt a fülkében megfordítható vezetőhely szükséges, így magától adódott a választás. Most már ez a talajművelés vezérgépe is. Csak egyetlen kezelő ülhet rá, és ő olyan becsben tartja, hogy patikatisztaságú a gumiszőnyeg, az ülésen színes takaró pompázik, sőt – ilyet se láttam még! – vörös lepel fedi a kezelőpultot, nehogy porszem szálljon rá…
Ami az egyebeket illeti, van még hétkéses Fralaz talajlazító, Annaburger szervestrágya-szórók, Oehler gabonaszállító pótkocsik, és a mélyalmos istállókhoz csúszókormányzású Gehl, illetve teleszkópos Manitou rakodógépek a gazdaság birtokában.
Milyen a kapcsolat az AXIÁL-lal? „Régibb, mint a cégnél hinnék”, mosolyog Csomai Géza. „Sok jó ismerősöm helyezkedett el náluk. Viszonyítás kérdése, hogy mennyire drága az AXIÁL, úgy gondolom, hogy mindent összevetve mégis megéri őket választani, hiszen ha néha többször is kell telefonálni, de végül mindig kijönnek, rugalmasak, jó velük dolgozni. Biztosan nem mi vagyunk a legnagyobb vevőjük, de nekünk óriási pénz az, amit ott költöttünk és költünk is el. Az igazat megvallva nem bánnék valamivel nagyobb kedvezményt. Megszerzik az alkatrészt, hamar hozzák. A lényeg, hogy ami elromlik, az legyen mielőbb megint jó! Nem kevésbe kerül az erőgépek és a rakodók átalánydíjas szervizszolgáltatása sem, de kihasználom, és nem is járok rosszul, mert az üzembiztos gépek megtermelik az árukat. Évente ezer üzemóra fölött teljesítenek, mind tipptop állapotú, a Fendt például a szervizes kolléga véleménye szerint ott van az ország legjobbjai között. Ráadásul tanácsokat is kapok, előre figyelmeztetnek, ha valamit cserélni kell, mielőtt üzemzavar támadna, és ez is hozzájárul az annyira fontos biztonsághoz.”
Fotó: Babják Tamás
Szöveg: Karlovitz Kristóf, szakújságíró
Forrás: AXIÁL Híradó 2017. I. szám 44-46. oldal