„Üdvözlünk Mindenkit! Az Agrova Kft. nevében is köszönjük, hogy ennyien eljöttetek. Azt gondolom, hogy a kollégáim és az AXIÁL Kft. is nagyon sok munkát fektetett a rendezvénybe, látjátok a programból is. De azt mutatja a nagy létszám is, hogy érdekesnek ígérkeznek az előadások és az utána következő szántóföldi bemutató is. Igazából főpróbának is nevezhetjük ezt a rendezvényt, mert ilyet még sem az AXIÁL Kft.-vel közösen, sem egyedül, nem csináltunk. Úgy gondoltuk, hogy hagyományt teremtünk ezzel a polgárdi és zagyvaszántói eseménnyel, ahol bemutatjuk azon lehetőségeket, amelyekkel a leghatékonyabban lehet kijuttatni a baktériumkészítményeket, illetve bedolgozni azokat a talajba. A talajt mi nem egy fizikai közegnek tekintjük, hanem ennél sokkal többnek, egy élő, szerves egységnek, amely a növénytermesztés alapját képezi. Nagyon jó szórakozást kívánunk!” – köszöntette az egybegyűlteket Bálint András, az Agrova Kft. kereskedelmi igazgatója.
Bálint András, az Agrova Kft. kereskedelmi igazgatója
A barátságos köszöntő után néhány információt hallhattunk a gazdaságokról, akik a gyakorlati helyszínt biztosították. Polgárdiban a helyszínt biztosító gazdaság a Szekeres Kft. volt, amely 1992-ben jött létre a családi birtokok visszavételével. Az évek során kettőről hatra nőtt a termesztett növénykultúrák száma. A gazdaságot bemutató fiatal szakember, ifj. Szekeres Lajos családjával közösen viszi a gazdaságot, elmondta: „Évről-évre nehezebb a dolgunk, mivel az időjárás egyre kegyetlenebb hozzánk. Azt vettük észre, hogy a konvencionális növénytermesztés egyre kevésbé működik és úgy gondoljuk, hogy szemléletet kell váltanunk. Ennek megfelelően alakult ez a mai rendezvény is, hiszen itt láthatunk olyan megoldásokat, melyek alkalmasak a konvencionális növénytermesztés leváltására.” Zagyvaszántón a helyszínt biztosító gazdaság az Aranykalász Kft. volt, a cég ügyvezetője Csorba Béla mutatta be tevékenységüket. Az ügyvezetőtől megtudtuk, hogy 1992-ben jött létre a vállalat, amely jelenleg hozzávetőleg 950 hektáron végez szántóföldi növénytermesztést. Vetésszerkezetük 500 hektár őszi búzából, 200-220 hektár repcéből és 200-220 hektár napraforgóból áll. Összesen 18 tulajdonosa van a cégnek, illetve 15 fő alkalmazottja. Két termelőcsoport tagjai, ezeken keresztül bonyolítják az inputanyag-beszerzést és a terményértékesítést, így jobb árakat tudnak elérni a piacon. Modern gépparkjuk van, CLAAS erőgépeket és CLAAS kombájnokat is használnak, munkagépeik között van Horsch tárcsa és vetőgép is. Több éve intenzíven és sikeresen alkalmazzák a Phylazonit készítményeket.
A rendezvény helyszíne Polgárdiban
Az első szakmai előadás „A vidékfejlesztés kihívásai 2020 után” címmel vette kezdetét, melyet Dr. Mezei Dávid az Agrárminisztérium helyettes államtitkára, illetve Nagy Attila, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) Stratégiai Főosztályának vezetője tartott.
Az előadóktól megtudtuk, hogy az Európai Unió úgynevezett hétéves költségvetési ciklusokban működik. Most egy 2020-ig tartó költségvetési ciklusban vagyunk, 2021. január 1-jével indul a következő ciklus, amelynek tervezése a nyáron kezdődött el. Ezt megelőzte egy közel egy éves, társadalmi egyeztetés, amikor mindenki hozzászólhatott a Közös Agrárpolitika (KAP) jövőjéhez is, melyhez kapcsolódóan június elsejével jelentek meg a jogszabályi javaslatok. Az a cél, hogy a jövőre esedékes európai parlamenti választások előtt legalább a hétéves költségvetés főbb összegeiről megállapodjanak Brüsszelben. Jelenleg az összes EU forrás mintegy 35%-a agrárforrás. Ezek két pillérre oszlanak, az első a közvetlen kifizetések pl. SAPS támogatások, zöldítés stb.; a második a vidékfejlesztés. Mindkét pillér esetében várhatóan csökkenni fognak az összegek, ennek ellenére a magyar pozíció stabilnak mondható.
Mik a magyar érdekek? A jelenlegi rendszerhez képest a lehető legkisebb változtatás elérése. Cél az erős, két pilléres KAP fenntartása. Úgy gondolják, hogy a jelenlegi jogszabályi javaslat csak a vidékfejlesztés esetében jelent egyszerűsítést, a közvetlen támogatások esetében nem. Valamennyi forráselvonásra számítani kell, de a közvetlen kifizetések részarányát mindenképp fenn szeretnék tartani, illetve a teljes magyar részesedést is. Továbbra is szeretnénk folytatni a SAPS rendszert, a területalapú támogatásokat, valamint a két pillér közti átcsoportosításokat. Egy jól működő vidékfejlesztési program is érdekünk, e téren a vissza nem térítendő támogatások túlsúlyára tettek javaslatokat. Végezetül az előadó hangsúlyozta, hogy a beruházások, a versenyképesség támogatása fontos. A jelenlegi program közel felét, 44%-ot is beruházásokra fordítanak.
Dr. Mezei Dávid az Agrárminisztérium helyettes államtitkára
A következő szakmai előadást a Terra Vital Consulting Kft. ügyvezetője, Gyenei Ferenc tartotta. Az ügyvezető három fontos környezeti tényező kiemelésével kezdte prezentációját, melyek meghatározzák a gazdálkodási környezetet:
- Az első a csapadék / a szélsőséges időjárás, melyeken nem tudunk változtatni, el kell fogadnunk, hogy ebben a környezetben kell gazdálkodnunk.
- A második a termőföld, melynek kapcsán még vannak tisztázatlan kérdések (birtokcsere, területek mérete, aranykorona értéke, osztatlan közös földtulajdon stb.) és a hozzákapcsolódó támogatások, melyek torzítják a magyar gazdálkodás eredményességét.
- A harmadik pedig a humán erőforrás, akit meg kell tartani, meg kell fizetni, képezni kell, mert, ha egyik pillanatról a másikra kilép a rendszerből, akkor a hatékonyságunkat csökkenti.
Az előadó szerint a precíziós gazdálkodás egyik fontos lépése a talaj felmérése, tudni, hogy milyen lábakon állunk, milyen az adott terület termőképessége, illetve, hogy milyen beavatkozásokra van szükség, hogy kihozzuk a termőföldben rejlő termőképességet. A felmérés, mely megállapítja talajunk termőképességét jól kialakított zónahatároláson alapszik, amely sok dimenziót, több tényezőt is figyelembe vesz. Két meghatározó elem a tőszám és a tápanyag. A tápanyaggazdálkodásnál alapvető, hogy meg tudjuk határozni a zónán belüli tápanyagtőkéket. Itt nemcsak azokat az elemeket kell vizsgálni, ami jogszabály szerint kötelező, hanem tisztában kell lenni a talaj teljes tápanyagfeltáró-képességével is. Ez kationcsere vizsgálattal elérhető. A differenciált tőszám esetében sok tapasztalat, jól kidolgozott rendszer áll rendelkezésre, így ma már a tőszám ajánlás is megvalósítható.
A Terra Vital Consulting Kft. ügyvezetője, Gyenei Ferenc
Dr. Juhos Katalin talajtani szakmérnök előadásában a gazdaságos és egyben fenntartható tápanyag gazdálkodást hangsúlyozta. Véleménye szerint szükség lenne:
- Egy nyilvános adatbázisra a fontosabb fajták és hibridek fajlagos tápelem-igényéről és tápanyag-hozam görbéjéről
- Pontosabb adatokra a visszaforgatott gyökér és szármaradványok tápelem-tartalmáról
- Szaktanácsadási rendszer kidolgozására mezőelemekre vonatkozóan.
Szöveg és kép: AXIÁL Kft. és Agrova Kft.