Boldizsár Krisztina (20)
szakma: mezőgépész
iskola: SZIE, Gödöllő
ösztöndíj időtartama: 5 év
A családunkban és a környezetemben mindig is sokkal több fiú volt, mint lány. Ráadásul felénk rengeteg az autóverseny, s emiatt gyakorlatilag szinte mindenkinek az volt a szórakozás, hogy versenyautókat szerelgetett. Így ragadt rám is ez a hobbi, meg a gépészet iránti elkötelezettség.
Úgy érzem, jól választottam, érdekesnek és izgalmasnak találom az egyetemen tanultakat. A tanárok kitűnő szakemberek, és úgy hiszem, gépészekre mindig is szükség lesz. A véletlenek nagyon szerencsés összjátéka segített az axiálos ösztöndíjhoz. Édesapám ugyanis hivatásos vadász az Egererdő Zrt-nél. Éppen kinn jártam nála, amikor Harsányi Zsolt úrék hajtóvadászatra jöttek apáékhoz. Apa bemutatott neki, és a beszélgetés során kiderült, hogy gépésznek készülök, Harsányi úr pedig felajánlotta az ösztöndíj lehetőségét, amivel éltem is.
Örülök, hogy nem kell majd azon gondolkodnom, hol dolgozom az egyetem elvégzése után. Bár ha nem lennék szerződéses, akkor is szívesen mennék az AXIÁL-hoz, mert amit láttam és tapasztaltam a cégből, az a barátságos és családias légkör, nagyon tetszik nekem. Ez egy korrekt, és valóban jó nevű cég Magyarországon.
Most még úgy gondolom, leginkább a szervizüzletágnál dolgoznék majd az egyetem elvégzése után. Ez azért még képlékeny, úgy hiszem, elég lesz majd szakirány választás után pontosítanom, alaposabban utána néznem, hogy milyen lehetőségeim lennének gépészmérnökként a bajai cégnél. Addig még van néhány évem, és ki tudja, ennyi idő alatt milyen hatalmas változások történhetnek a gépész szakmában is. Annyira gyorsan fejlődik minden, hogy nem egyszerű követni, de mivel kellően érdeklődő vagyok, szeretek és akarok tanulni, mindennek utána nézni és olvasni, biztos vagyok benne, hogy képes leszek lépést tartani a fejlődéssel.
Forrás és kép: AXIÁL Mezőgazdasági Híradó 2016. I. szám 37. oldal