A Komáromi Mg. Zrt. fő tevékenysége a tejhasznú szarvasmarha tenyésztés és a tejtermelés. Emellett jelentős a szántóföldi áru-, és takarmánynövény termesztés, valamint a vetőmag előállítás. A növénytermesztés elsődleges célja az állatok takarmányellátása, s csak ezt követi az árunövények értékesítése. A cég mintegy 4200 ha szántóterületen gazdálkodik, vetőmagtermesztést 300 ha-t meghaladó területen folytatnak. A komáromi vállalat ezenkívül zöldségnövények előállításával is foglalkozik. A mindennapi munkák során prioritás, hogy az állatok ellátásában, etetésben ne legyen fennakadás. Az etetőkocsik a szarvasmarhatartás nélkülözhetetlen gépei, napi 10-12 órát üzemelnek. Ha egy meghibásodás miatt kiesnek a munkából, akkor nagy a baj. Cikkünkben Marczali Gábort, a Komáromi Mg. Zrt. vezérigazgatóját kérdeztük a társaság munkájáról, a fejlesztésekről, valamint Mészáros Ferenc tejtermelési ágazatvezetőt, kértük, hogy mondják el tapasztalataikat az etetőkocsi működésével kapcsolatban.
Mi a fő tevékenységi köre a Komáromi Mg. Zrt.-nek?
A Komárom Mezőgazdasági Zrt.-nek két fő tevékenysége van, a szántóföldi növénytermesztés és tejtermelő szarvasmarha tenyésztés, tejtermelés.
Mekkora területen gazdálkodnak, és milyen növényeket termesztenek?
Az idei esztendőben még mintegy 4200 ha szántóterületen gazdálkodunk. A növénytermesztés fő célja az állattenyésztés takarmánynövényekkel történő ellátása, ezenkívül árunövények termesztése, mint búza, kukorica, napraforgó. Vetőmagtermesztésünk 300 ha-t meghaladó területen hibridkukorica termesztéssel foglalkozik, valamint zöldségnövényeket állítunk elő egy gyorsfagyasztó vállalkozás számára.
Mit gondol Ön a tejágazat országos helyzetéről?
Rég nem látott válság sújtja a tejágazatot. Az elmúlt évek során is tapasztaltunk árcsökkenéssel járó nehéz időszakokat, de a jelenlegi válsághelyzet minden képzeletet és várakozást felülmúl. Az elmúlt időszak nyerstej értékesítési árai 2014. első negyed- évében érték el a csúcspontot. Belföldön 100-110, export piacokon 120-130 Ft körüli értékesítési árakon lehetett értékesíteni egy kilogramm nyerstejet. 2014. év második negyedévétől kezdődően, tehát immár kettő éve tendenciáját tekintve folyamatosan csökkennek az értékesítési árak. Jelenleg belföldön
70 Ft körüli árakon, export piacokra 50-52 Ft/kg egységáron történik az értékesítés. Szomorúbb hír, hogy nem látszik még az alagút vége, további csökkenés várható. Ezekkel az árakkal a termelők teljes kivéreztetése zajlik, hiszen a támogatásokat is figyelembe véve a termelés veszteséges. A nettó veszteség mértéke elérheti a 15-20 Ft-ot kilogrammonként, ami egy ezer tehénlétszámú telepen elérheti a havi 20 millió éves szinten a negyedmilliárd forintot.
A kérdés, ki bírja tovább? E tekintetben két szempont érvényesül: egyrészt kinek alacsony az önköltsége egy kilogramm tejre vetítve, illetve kinek van elegendő tőketartaléka a veszteségek fedezésére. Egy dologra azonban fel kell hívni a figyelmet. Túlélhetik-e a magyar feldolgozó üzemek a magyar tejtermelők csődjét? Figyelembe véve a magyar tejüzemek termékportfólióját és a piacaik árazását, véleményem szerint nem!
Mondana valamit a Komáromi Mg Zrt-nél a tejágazat fejlesztéseiről, arról hogy Önök, hogy próbálják a válságot túlélni?
A Komárom Mezőgazdasági Zrt. közel 800 millió forintot költött a csémi tejtermelő tehenészeti telepének a fejlesztésére 2015-ben és még legalább ennyit el tudna költeni új fejőházra, új takarmánytároló létesítményekre, stb. Mi egy- féleképpen tudunk reagálni a válságra: mindent megteszünk annak érdekében, hogy tovább javítsuk az egy liter tej önköltségét.
A továbbiakban Mészáros Ferencet, a Komáromi Mg Zrt. tejtermelési ágazatvezetőjét kérdeztem a telepfejlesztésekről, valamint a RMH etetőkocsi működéséről.
Mondana valamit a Komáromi Mg. Zrt. tehenészeti telep fejlesztéseiről?
Komáromi Mg. Zrt. tehenészeti telepét 1978-ban az akkori elődje a Komáromi Állami Gazdaság építette. Az akkor kialakított telepi struktúra és technológia folyamatosan változott az idők során a tehenek igényeinek kielégítése érdekében. A 2013-as és a 2014-es fejlesztések is ezt célozták.
1. 2013-ban az egyedi boxos elhelyezést leváltotta a csoportos elletés és elhelyezés, ami a tehén igényét jobban szolgálta, mert itt nem egyedül egy 8 m2-es boxban helyezzük el az állatot, hanem egy nagyobb mozgásteret nyújtó és mozgás igényt kiszolgáló elletőben.
2. Az etetőkocsival történő takarmányozás nem igényel kézi erőt, mint a régi istállóban.
3. Fejés: az elletőben építettünk egy 2x6 állásos Fullwood fejőállást, aminek nagyon sok előnye van, pl.: higiénikusabb fejés, fejési idő rövidült stb.
4. Az elletőbe nyakbefogókat tettünk, aminek nagy előnye, hogy a tehenek vizsgálatai, kezelései gyorsabban, hatékonyabban elvégezhetők.
2014-ben teljesen felújítottuk a telep trágyakezelési és elhelyezési rendszerét, eleget téve a környezetvédelmi előírásoknak.
Nagyon fontos lépés volt a tartástechnológia egységesítése, mert a telepen kétféle rendszer működött: növekvőalmos és pihenőboxos. A kettő közül egyik sem felelt meg a mai tehenek pihenési igényeinek. A telep tartástechnológiáját egységesen pihenőboxosra alakítottuk, amelynek során 1104 pihenőboxot építettünk be.
A takarmány kihelyezésben is változás történt, a fedetlen jászlakat felváltották a fedett etető asztalok, ami az időjárás viszontagságait jelentősen tudja tompítani és a bendőben lévő baktériumok és protozoák kiszolgálását könnyíti meg.
Etetés technológiában miért az RMH mellett döntöttek?
A megnövekedő tejtermelés és a tehenek igénye szükségessé tette, hogy az etetés biztonságát is megalapozzuk, ezért választanunk kellett etetőkocsit. A piacon többféle típus volt, de az árat, a szervizelést, a biztonságot, a szecskázást, az üzemanyag fogyasztást, a takarmány kiosztási időt stb. figyelembe véve esett a választásunk a RMH etetőkocsira. Azért döntöttünk a növendék telepen is az RMH 14m3 –es vontatott etető kocsija mellett, mert a takarmányozási csoportok összevonásával ki tudjuk használni az etetőkocsi méretéből adódó előnyöket, így a hatékonyságot növelni, az etetés időtartamát pedig csökkenteni tudtuk.
Milyenek a termelési mutatók, a laktációs eredmények?
A beruházás ideje alatt a tejtermelésünk nem csökkent, hiszen a 305 napos zárt laktációkban növekedés figyelhető meg:
Mit gondol az AXIÁL Kft. alkatrészellátás és szerviz háttérszolgáltatással kapcsolatban?
Az AXIÁL Kft. alkatrész és szerviz ellátása számunkra nagyon előnyös, hiszen a szerviz szakemberük a szomszédságunkban lakik, ezért mindig elérhető, az alkatrészellátással a raktérkészletük felkészült, így az etetőkocsi alkatrész igényét ki tudják elégíteni.
Szervizelés mindig az etetés holt idejében történik, így a tehenek ellátása nem szenved csorbát. Mondhatom ezt 20 000 etetés után.
Forrás és kép: Magyar Állattenyésztők Lapja 2016/4. 34-35. oldal