Röviden, néhány szóban bemutatná gazdaságukat?
Családi gazdaságunkban és egy gazdasági társaságban összesen 266 hektár szántóval és 12-13 hektár legelővel rendelkezünk. Hagyományos szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozunk, úgymint durumbúza, őszi búza, őszi sörárpa, repce, kukorica, napraforgó.
Pécsi Zoltán kalocsai gazdaságába tavasszal érkezett meg az ötkéses Fralaz – fotó: Agroinform.hu
Mekkora területen végeznek talajlazítást évente?
Változó, 60-tól 120 hektárig szoktunk lazítózni. Korábban az eketalp és a káros talajtömörödés megszüntetéséhez alkalmaztuk a lazítást, de az idei évtől már a forgatásos talajművelés elhagyásával, a szántás nélküli művelésre áttérve használjuk a technológiában. Van, hogy két-három évente lazítunk egy-egy táblát, de van olyan terület is, amit minden évben lazítózunk. Általában 45 cm mélységig lazítunk, mélyebbre nem tartom szükségesnek, hogy menjünk, elég 17-18 cm-rel a mélyszántás mélysége alatt dolgozni.
Mikor került előtérbe a lazítóbeszerzés, és hogyan esett a választás a Fralazra?
Korábban egy háromkéses talajlazítónk volt, amelyet egy 171 lóerős Landinivel üzemeltettünk, viszont az erőgépparkunk egy 220 lóerős CLAAS AXION 820-assal bővült, így ennek a teljesítményét már csak egy nagyobb munkaszélességű lazítóval tudtuk előnyösen kihasználni. A Framest Fralaz lazítót a beszerzés döntése előtt nem próbáltuk ki, elég volt a bemutató videón szembesülni a munkájával, és a más hasonló konkurens modellekhez viszonyítva annyira jó ár/érték arányt képviselt, hogy ezek után nem volt kérdés, mellette tettük le a voksunkat!
Idén tavasszal érkezett meg az ötkéses Fralaz, alapkivitelben, merev szárú, egyeneses lazítókésekkel szerelve, míg a parabolakéseket szezon közben szereztük be a lazítóhoz.
A jó ár-érték arány miatt egyértelmű volt a döntés a Fralaz mellett – fotó: Agroinform.hu
Melyik késváltozatot mikor használja, milyenek a területteljesítmények és az üzemanyag-fogyasztási tapasztalatok?
Az egyenes szárú, merev kést csak száraz talajkörülmények között alkalmazzuk, mivel ilyenkor tud érvényesülni igazán talajrepesztő és rétegemelő hatása, míg a parabolakést nedvesebb körülmények között, akár csapadék után történő műveléshez alkalmazzuk. Ezzel a késváltozattal sokkal több földet mozgat meg a lazító, szinte az egész talajszelvényt teljesen átforgatja.
A 220 lóerős AXION 820-assal üzemeltetve, talajszerkezettől függően, a fentebb említett 45 cm-es munkamélységben körülbelül 1,2-1,5 hektár a lazító átlagos területteljesítménye. Ebben az esetben az üzemanyag-fogyasztás 16 liter körül mozog hektáronként.
Az egyenes szárú, merev kést száraz talajkörülmények között, míg a parabolakést nedvesebb körülmények között alkalmazzák – fotó: Agroinform.hu
A lezáró DD henger munkájával kapcsolatban milyenek az eddigi benyomásai?
Nagyon jól működik a DD henger. Az egyenes kések alkalmazásakor kevés rög kerül a felszínre, azt is szépen széttöri, és egyenletes talajfelszínt hagy maga után. A parabolakések sokkal intenzívebb talajforgató munkájánál a jobb visszatömörítő lezáró hatás érdekében nagyobb felszínre gyakorolt nyomást kell állítani a hengernek, mert az első kés, ami V-alakban elöl helyezkedik el, szinte túrja felfelé a földet. Emiatt egy kicsit nehezebb is a vontatása ezzel a késsel.
Kifogástalanul működik a DD henger is – fotó: Agroinform.hu
A kopó alkatrészek élettartamát tekintve milyenek a tapasztalatai, illetve hogyan alakult a gép megbízhatósága, mennyire elégedett a forgalmazó háttérszolgáltatásával?
Eddig az egyenes kések alsó késszárnyait kellett felhegeszteni élkefémmel kb. 80 hektár után. Ennél nagyobb fokú elhasználódásról az eddigi tapasztalatok birtokában még nem tudok beszámolni.
Ennek a gépnek még nem volt meghibásodása, remélem, hogy nem is lesz. Az Axiál Kft. háttérszolgáltatásáról annyit tudok elmondani, hogy a tőlük beszerzett traktorok karbantartását, időszakos szervizét ők végzik, illetve 1-2 egyedi meghibásodás esetén vesszük igénybe a segítségüket. Viszonylag gyorsak, rugalmasak, az alkatrész is gyorsan, egy nap alatt megérkezik.
Szöveg: Farkas Imre, szakújságíró
Forrás és kép: agroinform.hu