A hűvösnek komoly ára lehet!

Meglepődünk, ha utánanézünk a „legelső klímaberendezésnek”: az egyiptomiak már időszámításunk előtt rájöttek a vízpárologtatás hűtő hatására, az ókori rómaiak pedig vízvezetékekkel hűtötték a falakat. Ez már túlmutat az emberi test hűtésén, hiszen az életteret tették komfortosabbá.

Az első modernkori klíma is idősebb, mint gondolnánk. Michael Faraday fizikus nevéhez köthetjük, aki 1820-ban rájött, hogy a sűrített és cseppfolyósított ammónia elpárologtatva hűteni képes. Az abszorpciós elvű hűtésnek ez az alapja. Hátránya, hogy alacsony a hatásfok. Ugyanebben az évtizedben Dr. John Gorrie a sárgaláz kezelésére kezdte el hűteni a levegőt. Berendezése jeget állított elő, amellyel a levegőt hűtötte. A hideg levegő a tengervíz hőmérsékletét csökkentette -5 fok körülire, illetve megfagyasztotta a fém dobozba töltött esővizet. Ezt a módszert fejlesztette tovább Willis Haviland Carrier, sokan őt tekintik a modern légkondicionálás feltalálójának.

További 100 év telt el, mire Thomas Midgley Jr. kidolgozta a gázalapú (freon) hűtéstechnológiát. Az R12 és R22 típusú freon-vegyületeket a huszadik század végére betiltották, mivel szerepet játszottak az ózonréteg elvékonyodásában. Kezdetben gyárak, textilüzemek, ipari létesítmények hűtése volt a cél, 1930-ra az Egyesült Államokban már egyre több filmszínház is klimatizált lett.

A légkondicionálás népszerűségét a II. világháború lassította, ezt követően azonban egyre nagyobb léptékű a mennyiségbeli és minőségbeli, technológiai fejlődés.

A felüdülés ára

Egy forró nyári napon felüdülés a komfortos hőmérséklet – manapság bevásárláskor, utazáskor, de már otthon is hűtött környezetben tölthetjük mindennapjainkat. A különféle mezőgazdasági gépekben ma már alapfelszerelés a klíma, a gépkezelő akár 10-12 órát is klimatizált fülkében tölthet. Ennek azonban komoly ára lehet, ha nem megfelelően használjuk!

A helytelen klímahasználat ugyanis számos kellemetlen és fájdalmas panaszt okozhat.

1. Túl nagy hőmérsékleti különbség

Nyáron mindennapos a 35 fok körüli hőség, amikor sokan hajlamosak a leghidegebb állásra tekerni a klímát. Ez érzetre kellemes lehet, de hatalmas stressznek teszi ki a szervezetet a 10-15 fokos hőmérsékletkülönbség. Mi történik ilyenkor az emberi szervezetben és milyen panaszokat okozhat?

Az erekre és a vérkeringésre van hatással. A túlhűtött fülkében az erek összehúzódnak, romlik a vérkeringés. Ez olyan panaszokat okozhat, mint a szédülés, fejfájás. A közvetlenül az arcra irányított hideg levegő arcüreggyulladást eredményezhet. Reumatikus és mozgásszervi panaszokat okozhat, ha a test különböző pontjaira irányítjuk a levegőt. Jellemzően a nyak, vállöv, illetve a térdízületek a leginkább veszélyeztetettek. Az általános izomfájdalmakat a hidegsokk számlájára írják.

Kerüljük az intenzív és gyors hűtést! A felhevült gépet, gépjárművet lassan, fokozatosan hűtsük le. Ideális a 6-8 fokos eltérés a kinti hőmérséklettől.

2. Mikroorganizmusok

A klíma szűrőiben, légcsatornáiban vízpára csapódik le. Ez ideális környezet mikroorganizmusoknak, azaz gombáknak, baktériumoknak. Bizonyíthatóan klíma-okozta bakteriális megbetegedéseket 1976-ban regisztráltak először. A „légiós betegség”, a legionelle pneumopholia latin nevet kapta, ugyanis vietnámi veteránok találkozója után észlelték, kórokozóját a klímaberendezés vizében mutatták ki. Influenzához hasonló tüneteket követően tüdőgyulladásban csúcsosodik ki a betegség, de súlyos esetben idegrendszer és a vese is érintett. A légiós betegségnek az egészséges szervezet ellenáll, de legyengült állapot, cukorbetegség, illetve egyéb rizikótényezők esetében nagyobb a kockázat. A gombafertőzés főként légzőszervi panaszokat okoz, de tüdőgyulladást is kiválthat.

Hogyan előzhető meg?

Legalább minden szezon előtt évente egyszer, de inkább félévente, vagy tavasszal használat előtt, és ősszel, használatot követően ajánlott a klímát kitisztítani. A megtelepedett kórokozók a fűtéssel is a légtérbe kerülhetnek. A műveletet legjobb szakemberre bízni, aki az előírt karbantartás alkalmával nemcsak kitisztítja a berendezést, hanem általában át is vizsgálja, ellenőrzi a klímagáz mennyiségét, a pollenszűrőt.

3. Száraz és elhasznált levegő

A klímát értelemszerűen zárt térben használjuk. Ennek köszönhetően a benti, „elhasznált” levegőt keringteti. Emiatt célszerű napközben többször szellőztetni. Az oxigénszegény levegő bágyadtságot, fejfájást, koncentrációcsökkenést okozhat. A zárt rendszernek megvan az előnye és a hátránya is.

Az allergiásoknak előnyös a berendezés pollenszűrője, azonban veszélyt is jelenthet: ha nem megfelelően van tisztítva, elszaporodhatnak a különféle kórokozók. Tehát a pollenszűrő tisztítására kiemelt figyelmet kell fordítani.

A rendszer szárítja a levegőt, ami szintén kedvez a mikroorganizmusoknak. Kiszáradhat a szemünk, torkunk, az orr nyálkahártyája. A különféle tengervizes orrspray-k, fiziológiás szemcseppek segítenek a hidratálásban.

Szöveg: Ruzsicsné Krascsenics Nelli, az AXIÁL Híradó főszerkesztője

Kép: Pexel.com

Forrás: AXIÁL Híradó 2018. július 38-39. oldal

A tájékoztatás nem teljes körű, bővebb információért keresse területileg illetékes ügyfélkapcsolati vezetőinket!