1165 MT a traktorkirály!

1165 MT a traktorkirály!

Hét méter hosszú, három széles és négy magas, húsz tonnás és 650 lóerős, ráadásul gumihevederes – ez a traktorok egyeduralkodója. Még ha nem is kapta meg hivatalosan a koronát, én mindenesetre királynak éreztem magam a fülkéjében.

Nagy a földterület, és pikk-pakk kell tárcsázni, mert mindjárt ideérnek a vetőgépek? Ilyenkor aztán jó gyorsan kell húzni a földet kapáival 30 centi mélyen hasogató Horsch Tiger 6 MT nehéztárcsát, amihez tekintélyes vonóerő szükségeltetik. Kifejtéséhez nem elég a motorteljesítmény, azt át is kell vinni a talajra, ezért van szükség a súlyra. Ugyanakkor elvárjuk, hogy ne tömörítse taposásával a földet a gépbehemót, hanem szinte lebegjen fölötte. A célkonfliktust gumiheveder oldja fel, méghozzá nem a kerekek helyére felszerelhető, hanem a gép teljes hosszára kiterjedő igazi „lánctalp”. Elsőként persze a járószerkezetnek szenteltem a figyelmemet.

A gumiheveder szélessége 457 és 863 milliméter között választható, a kipróbált traktoré 30 colos, azaz 762 milliméteres „extrém mezőgazdasági” volt. A három méteres tengelytávval körülbelül négy négyzetméteres felfekvő felület adódik, tehát nagyjából fél kiló esik egy négyzetcentiméterre. Alaposan megvizsgáltam a nyomokat a kukoricatarlón, és úgy láttam, hogy nem esett különösebb kár az ott heverő szárakban, maga a gumiheveder egyáltalán nem süllyedt be, csak a kapaszkodó profilbütykei, de azok sem nagyon.

A rugalmas anyagú heveder jóvoltából aszfalton akár 40 km/órás sebességgel lehet robogni. A heveder belső felülete éppúgy fényes sima, mint a futógörgők, tehát végső soron nem is a talajon megy a traktor, hanem ezen a „gumiszalagon”, amelyet mindig maga elé terít.

 

 

Ideje, hogy felsétáljak a fülkébe a széles, kényelmes lépcsőn. Gábor fogad, ő a gödöllői Szent István Egyetem harmadéves gépészhallgatójaként szerez gyakorlati tapasztalatokat a Nagykökényes határában végzett munkával. Feladat nem is lehetne egyszerűbb: a három pedál közül a kuplung csak araszoláshoz kell, például egy munkagép felkapcsolásakor, fékre semmi szükség a sík táblán, a gázt magától adja a rendszer, automatikusan tartva a sebességet, tehát a lábak nyugalomban maradnak.

Akárcsak az idő legnagyobb részében a kezek is: a kézi gázt csak egyszer kell beállítani nyúl vagy teknősbéka helyzetbe, GPS-alapú berendezés kormányoz, tehát a volánra csak a táblavégi fordulókban van szükség, ahol a menetkar – tenyérbe simuló joystick – oldalán elhelyezett gomb megnyomásával emelhető ki, illetve süllyeszthető munkahelyzetbe a tárcsa. Ennyi az egész. Nyugodtan ülhetek át a komfortos, légrugózású Air-Ride vezetőülésbe.

Meglep a fülke csendje, csak egészen halk mormogás hallatszik, pedig nem akármilyen motor hajtja az 1165-öst: 16,8 literes, 12 hengeres, mint egy Ferrarié, traktorban az abszolút csúcsot képviseli, mondhatnám, felér egy tizenkét ágú koronával, ahogy őfelségéhez illik. A teljesítmény névlegesen 598, illetve maximálisan 646 lóerő 2100/percnél, de ennél is többet mond az 1500-nál kifejtett 2840 newtonméter nyomaték, amelyet 16 fokozatú, automatikus Power-Management váltómű továbbít a gumihevederekre. A gyakorlatban annyit érezni, hogy a traktor úgy húzza, 10 km/órás sebességgel, a Horsch Tigert, mint a kutya a lábtörlőt. Közben mindent szemmel tarthatok a Tractor Management Center képernyőjén, területteljesítményünk öt hektár óránként, és egy óra alatt száz liter gázolajat fogyasztunk, azaz hektáronként húszat. Az aktuálisan művelt tábla 110 hektáros, két húzós munkanap alatt megvan a tárcsázás.

 

  1. High-tech kezelőszervek, 2. Görgőkön siklik az óriás, 3. Multifunkcionális képernyő, 4. Emberes profilbütykök, 5. Lépcső a fülkéhez, 6. A Fendt 1165 nyoma

 

Művelési irányunk szöget zár be a kukoricatarló soraival, de így sem zötyögős a haladás, tényleg jól kirugózza az egyenetlenségeket a járószerkezet. Kinn az országúton persze nem olyan lágy a gép futása, mintha ballonos gumiabroncsokon ringatózna, a Fendt 1165 MT inkább a szántón érzi elemében magát, de amúgy is vétek volna túl hosszú vonulásokra használni, ahol közel sem tudná kifejteni rendkívüli képességeit.

Amelyek közül külön említést érdemel a nagy teljesítményű, Load Sensing vezérlésű hidraulika, amely 224 (vagy 321) liter/perces szállítási mennyiséggel tudja működtetni a munkagépeket, jelenleg a Horsch nehéztárcsát. Természetesen rendelhető a géphez elektronikusan vezérelt, 100 – 200 kN emelőerejű hátsó emelőmű is. Ilyen hiányában aktív vonórúd áll rendelkezésre, két hidraulikus munkahengerrel kiegészítve, amelyek hatására még jobb az elvégzett munka minősége. Kissé sajnáltam, hogy az idő rövidsége miatt csak a vénasszonyok nyarának verőfényes napsütésében ismerkedhettem a Fendt legnagyobb erőgépével, mert annyira rajta a fényszóró, hogy bizonyosan külön élmény éjszaka dolgozni vele.

Most azonban sietni kellett, a gazdaság képviselője szólt is, hogy igyekezzenek a fotózással, mert rajta készen várnak a vetőgépek. Kérésére teljesült, pedig még szívesen gyönyörködtem volna a szépen megoldott részletekben, a minőségi kidolgozásban, az átgondolt megoldásokban, például kitapasztalva a Power Management minden csínját-bínját.

Persze könnyű nekem, csak az élvezet jutott az 1165 MT kipróbálásával, de nem az én vállamra nehezedik a legfelső kategóriájú, és értékének megfelelő vételárú csúcskategóriás erőgép beszerzésének felelőssége. Nyilvánvalóan csak megfelelő méretű, legalább ötszáz hektárt művelő gazdaságokban jöhet szóba, ahol viszonylag kevés a vonulás, és nagyok a táblák, hogy hatalmas területteljesítménnyel gyorsan és biztosan megtérüljön a beruházás. Látva a legkedvezőbb üzemi tartományban, nyugodt könnyedséggel végzett munkát, semmi kétségem sincs, hogy igazi nagypályás vállalkozásoknak lehet ez a legméltóbb vezérgépe.

Gyakran emlegetett országos probléma, hogy kevés fiatal jelentkezik mezőgazdasági gépkezelőnek. Hogy lehetne ezen segíteni? Nagyon egyszerűen! Ki kell állítani a Fendt 1165 MT-t faluk, mezővárosok főterére vagy az iskolák elé: idenézzetek fiúk-lányok, ilyenen vagy ehhez hasonló fantasztikus gépeken dolgozhatnátok, klímás fülkében, zenét hallgatva, légrugós trónuson ülve – hát nem nagy királyság ez? Aki egyszer körüljárja és belülről is megnézi ezt a monstrumot, feltétlenül a hatása alá kerül, és biztos lennének olyanok is, akik legszívesebben ki sem szálltak volna belőle – akárcsak én!

 

Szöveg és kép: Karlovitz Kristóf, szakújságíró

Forrás: AXIÁL Híradó AgrárgépShow 2019 különszám

 

Elérhető

Kapcsolódó cikkek