RMH-gépekkel takarmányozza a tejelőállományt az Aranykocsi Zrt.

Az Aranykocsi Zrt. három fő tevékenységi körre alapoz: a 2500 hektáron történő növénytermesztés mellett tejelő szarvasmarha és sertés tartásával foglalkoznak.

„A termőföldek többsége takarmánytermesztésre, a saját állatok igényeinek kielégítésére szolgál, illetve kis részben van ipari termelés: napraforgó, őszi kalászos és kukorica. A szarvasmarháknak termelt takarmánynövény elsősorban az olaszperje és a rozs, a lucerna területe visszaszorulóban van, illetve nagyjából 200 hektáron silókukorica növekszik, alapesetben szecskázott kukorica kerül le a táblákról” – kezdte a beszélgetést László Kálmán.

Rónai Bence a tejtermelésről elmondta, hogy mintegy 900 Holstein- fríz tehén és szaporulata, ösz- szesen nagyjából 1800 állat tartozik az ágazathoz, két telepen tartva. Naponta 30 ezer kilogramm tejet állítanak elő, éves átlagban 3,6% zsírtartalommal és 3,4-3,45 körüli fehérje értékkel. A tejet a SOLE-MIZO Zrt. részére szállítják, a feldolgozás Csornán, Szegeden és Bácsbokodon történik.

FÓKUSZBAN A TÖMEGTAKARMÁNY

„A takarmányreceptúra terén jó ideje igyekszünk a tömegtakarmányra alapozni, ezért elég sok szenázsfélével dolgozunk. Korábban hagyományosan kukoricaszilázs és lucernaszenázs volt a menü része, aztán hazánkban az elsők között kezdtük kipróbálni a tavaszi betakarítású növénysort, többféle keverékkel. Ennek eredménye az lett, hogy első a rozs, utána az olaszperje, majd a lucerna következik, de utóbbi kezd háttérbe szorulni, és inkább a gabonafélék a meghatározóak. További cél, hogy a lehető legkevesebb additív anyagot adjuk hozzá a takarmányhoz, ezen is folyamatosan dolgozunk. Igyekszünk minél több tejet a legtöbb bevétel mellett előállítani, nálunk nem a csúcstermelés a cél, hanem a profit”– fogalmazott a cég tehenészeti telepvezetője.

„A takarmányozás kivitelezése az RMH-k előtt vontatott kocsikkal történt, régebben fekvő csigás, később álló csigás technológiával. A vontatott kivitel több nehézséggel járt, sok gépet vett igénybe és kényelmetlenséget jelentett az embereknek. Takarmányozás szempontjából is negatív tapasztalataink voltak, mert akár trágyavillával, akár blokkvágóval szedtük ki a depóból az anyagot, mindenképpen károsodást eredményezett az utólagos erjedés. Ezek miatt előrelépést szerettünk volna, aminek az egyik útja egy önjáró és saját magának betároló gép beszerzése volt, így kerültek képbe az RMH takarmánykeverő, -kiosztó kocsik” – folytatta a szakember.
 

"A tejtermelés alapvető feltétele a jó tömegtakarmány-bázis. A legjobb minőségre törekszünk, ezért a betakarítást egy CLAAS Jaguar 950 járvaszecskázóval végezzük, valamint a zöldsorunk rendképzői, rendsodrói és kaszái is CLAAS márkájúak. A telepen a tejtermeléshez 8 DeLaval fejőrobotot használunk, az ÁTK-pályázat keretében pedig további hetet tervezünk még beszerezni” – fejtette ki László Kálmán.

„Az RMH Vulcan 18 gépünk 2018 februárjában, a Premium 19 Gold kocsink pedig 2024 elején állt munkába”.  Ezt követően azonnal tapasztalták, hogy a keverőkocsik használatával lecsökkent a takarmány minőségromlása, másrészt a keverék homogenitását is jobban biztosítják a vontatott társaikhoz képest.

Rónai Bence összefoglalta a gépbeszerzés előtti és utáni tapasztalataikat, amely során kiemelte, hogy a döntés meghozatala során sokat jelentett számukra az AXIÁL szolgáltatási háttere. Az RMH-k választásakor az egyik legnyomósabb érv a kiváló szervizháttér volt, az első gép megvétele óta eltelt idő alatt pedig csak megerősödött bennük, hogy jól döntöttek.

MEGTÉRÜLŐ BERUHÁZÁS

„A dolgozóknak egyszerűbb és könnyebb is a dolguk, nem kell ki-be ugraniuk a munkavégzés során, ráadásul kevesebb géppel oldjuk meg a takarmányozási feladatot, ezért az üzemeltetésük is olcsóbb. Amíg nem tapasztaltuk meg, nem gondoltuk, mekkora a váltás jelentősége. Amikor viszont kényszerből nem RMH állította elő a mixet, egyik napról a másikra akár 600 literrel is kevesebb tejet termeltek az állatok a telepen. A második RMH kocsiberuházás is épp azért történt: hogy biztonságos helyzetet tudjunk fenntartani a takarmányozásban, és ne szoruljunk rá a vontatott takarmánykiosztó kocsikra. Az egyik RMH mindig lezsírozva áll bent a raktárban, munkára készen. Fontos, hogy legalább kéthetente rendszeresen beindítjuk a tartalékot, így biztosra megyünk” – fogalmazott László Kálmán vezérigazgató.

Rónai Bence szerint a gépek kezelhetősége kiemelten jó: a dolgozóink is nagyon szeretik, elég könnyen megtanulták az üzemeltetésüket, jól és pontosan tudják használni a kocsikat.

„Napi szinten ellenőrzöm a betárolási adatokat, mert költségben és termelésben is sokat számít a pontosság. A silófal marásával óriási előrelépést értünk el az utóerjedésó minimalizálásában, az aprítási folyamat eredménye pedig tökéletesen megfelel az állatoknak, nem válogatnak a takarmányban. Előny a joystickkal megvalósuló kényelmes kezelés, a kezelőbarát komfortos fülke, összességében a keverés és homogenitás minősége, valamint az, hogy pontosan visszaellenőrizhetőó a mix elkészítésének sikeressége” – összegezte pozitív tapasztalatait a telepvezető.

FELKÉSZÜLÉS A PRECÍZIÓS ETETÉSRE

A telepen a jövőben tervezik az RMH és a mérleg beszállítója, a Dinamica Generale közös kínálatában szereplő NIR (Near Infrared Reflectance), vagyis közeli infravörös spektroszkópia méréssel támogatott precíziós etetés bevezetését.

A rendszer használatakor az erjesztett tömegtakarmányok marása, illetve betöltése közben NIR-elemzés készül, a mért szárazanyag-tartalom összehasonlításra kerül a receptúra referenciaértékével, majd eltérés esetén azonnal megtörténik a betöltendő mennyiség korrekciója. Ezzel kizárhatóak az időjárás befolyásoló tényezői, és a mixbe mindig a kívánt szárazanyag-tartalmú tömegtakarmányok kerülnek.

Szerző és fotó: Csurja Zsolt