Mit tudok tenni, ha nincs hozamtérképem, de szakszerűen akarom kialakítani a zónáimat?

Zónákat kialakítani és helyspecifikusan gazdálkodni csak több éves adatállomány birtokában lehet. Lehetőség szerint hozam adatokból, vagy a hozammal legszorosabban összefüggő adatokból kiindulva. Minél több évről van adatunk, és azok minél jobban leírják a zónáink termőképességét, annál nagyobb pontossággal tudjuk a zónák helyét és potenciálját meghatározni.

De mit tudunk tenni, ha nincs hozamtérképünk?

Trimble Power Zoning

A Power Zoning a Trimble műholdfelvételek feldolgozására kifejlesztett Pure Pixel technológiájára épülő zónázási megoldás, mely a Trimble Vantage forgalmazókon keresztül szolgáltatásként érhető el. A módszer nem képes a tényleges hozam t/ha-ban történő meghatározására, de az egyszerű NDVI-ra alapozott módszerekhez képes pontosabban képes a zónák lehatárolására, illetve az egyes zónák közötti termőképességbeli különbségeket Termőképességi Index (CPI - Crop Productivity Index ) segítségével számszerűsíteni. A módszer akár 15 év műholdas adatbázisából dolgozik, így egy-egy zónatérkép 180 – 400 db szakszerűen feldolgozott műholdfelvételből áll össze.  De megadja a lehetőséget, hogy egyes évek adatait kizárjuk – pl. jelentős vadkár, jégkár, gyomosodás, stb. esetén, ami a mérést torzíthatná.

Trimble Power Zoning – a zónák térképe a termőképességi indexel.

A zónákon belüli szórás mértéke (sd) jelzi a zónázás jóságát. Minél nagyobb a zónán belüli szórás, annál kevésbé egységes a zóna termőképessége. 

A módszer nem csak a zónák táblán belüli elhelyezkedését adja meg, de azok egymáshoz képesti várható teljesítőképességét termőképességi index formájában. Ez a tápanyag visszapótlás ill. tőszám tervezés során jelent fontos információt.
 

Partnereink számára a Trimble Power Zone alkalmazás szolgáltatásként érhető el.

mAXI-Hozam-ra alapozott zónázás

3-5 év műholdas hozamtérképe alapján lehetőség van a táblán belüli zónák lehatárolására is. Mivel a mAXI-HOZAM képes az abszolút (t/ha) hozam pontos mérésére, az egyik legjobb kiindulási alapot adja a táblán belüli zónák lehatárolásához. Az egyedi zónázási megoldás egyéb hozamot befolyásoló tényezőket is figyelembe véve, kiemelkedő pontossággal adja meg a zónák térbeli elhelyezkedését, és azok reális várható termésszintjét.
 

A HELYES ZÓNÁZÁS FONTOSSÁGA

A helyspecifikus növénytermesztés megvalósításához az első lépés a táblán belüli kezelési egységek, zónák kijelölése, illetve ezen zónák termőképességének minél pontosabb meghatározása.

A zónák legfőbb ismérve, hogy az általuk lehatárolt területen belül a termőképesség – bizonyos határok között – azonos. A zónák lehatárolása tehát alapjaiban határozza meg a helyspecifikus gazdálkodás sikerét. Ha a zónák lehatárolása helyes, a zóna kellően homogén. Ha a zóna helytelenül kerül kijelölésre, lesznek benne gyenge és jó termőképességű területek is. Ezzel gyakorlatilag – kisebb léptékben – ugyanazt a hibát követjük el, mint a táblaszintű gazdálkodásban: az átlagos inputfelhasználással a gyenge részekre indokolatlanul sokat fordítunk, az átlag feletti részek termőképességét pedig nem használjuk ki teljes mértékben. Ugyanez történik akkor is, ha a zónák termőképességét helytelenül, vagy pontatlanul határozzuk meg.

MILYEN ADATOK ALAPJÁN, HOGYAN ZÓNÁZZUNK?

A zóna azonos termőképességű területet jelent. Ennek megfelelően, a terület termőképességét és annak táblán belüli különbségeit kell tudnunk mérni, meghatározni. Erre a legkézenfekvőbb megoldás a hozamtérképezés – a több éven át történő hozammérés, hogy a kultúra, évjárat, stb. befolyásoló hatása mellett is pontos képet tudjunk alkotni.

De, emellett, ma többféle mérési módszert is használnak táblán belüli zónák kialakítására. Melyek ezek, mik az előnyeik és hátrányaik?

Ki kell emelni, hogy a fenti módszerek közül egyedül a hozammérés az, mely a hozam tényleges mérésén alapul. Az összes többi módszer egy-egy hozamot befolyásoló tényező, vagy tényezőcsoport mérésére épül, és abból próbál a hozamra becslést adni. Függően attól hogy az egyes években az adott tényező milyen mértékben befolyásolta a hozamot és mennyire megalapozott az adott paraméter és a hozam közötti összefüggés – ez a becslés kisebb, vagy nagyobb hibával terhelt.

Az általunk helyesnek tartott gyakorlatot pedig a Zónázás az AXIÁL Vantage szerint menüpontban találja.

Felmerül a kérdés, mit tudunk tenni, ha nincsenek hozamtérképeink, de szeretnénk elindulni a helyspecifikus gazdálkodással? Kihagyhatók a hozam adatok? Hiszen korábban sem volt más információnk, mint a tábla átlaghozama és az 5 ha-os talajmintavételből származó tápanyag-ellátottsági adatok.

Véleményünk szerint nem.

Mégpedig azért nem, mivel számunkra a hozam, az adott zónák maximális termőképessége a legfontosabb információ. A talaj tápanyag-ellátottságának mintázata pedig nem feltétlenül jelenik meg a hozamtérképek mintázatában.

Miért?

Mert más tényezők is befolyásolják a hozamunkat.

Őszibúza hozamtérkép és a tápanyag ellátottsági térképek:
 

A HELYSPECIFIKUS GAZDÁLKODÁS MENETE AZ AXIÁL VANTAGE SZERINT:
 

ZÓNÁZÁSSAL KAPCSOLATOS SZOLGÁLTATÁSAINK:

Szakmailag megalapozott, műholdas távérzékelésre épülő módszereinkkel vállaljuk mezőgazdasági táblák szakszerű zóna lehatárolását. Módszereink egyik fő előnye sok más megoldással szemben nem csak a zónák helyét határozzák meg, de azok termőképességét is. A zónatérképeket univerzális shp fájlként, illetve mAXI-MAP farmmenedzsment szolgáltatásunkon keresztül adjuk át partnereinknek. További részletek kapcsán keresse GPS területi képviselő kollégáinkat.