Szinte magától adódik a kérdés: egy informatikai szakember hogyan látja, merre tart a világ, hová fejlődik még az informatika?
Szerintem a mobileszközök fejlődése, a hozzájuk tartozó erőforrások elosztása határozza meg a fejlődését. A gyorsuló életben jó, ha minden pillanatban elérhetjük levelezésünket, határidőnaplónkat, esetlegesen az üzleti alkalmazásainkat. A különböző webes felületek, például a google+ vagy a gmail ezt az átlagfelhasználók számára lehetővé teszik. Ám azt, hogy az adatokat az üzemeltetők hol tárolják, mit kezdenek velük, nem tudják a felhasználók. A technológia nagyon jó, az üzleti szféra is szívesen használja, de jó lenne, ha az üzleti adatok „kerítésen belül” maradnának. Ennek megoldása a vállalati informatika feladata. Amíg a felhasználók a saját rendszerük teljesítőképességéért fizetnek, a jövőben a használatért fognak. A „cloud computing”, felhő technológia gyakorlatilag azt jelenti, hogy olyan állományokkal és programokkal dolgozunk, amelyek a hálózaton, s nem a saját gépünkön vannak. Ez növeli a termelékenységet, hiszen a kezdeti beruházás költsége viszonylag alacsony. Megjelent egy új technológia, a „Near Field Communication” (közeli kapcsolatok). Itt rövidtávú adatátviteli eszközök kapcsolódnak szerverekhez, mindig ahhoz, amelynek adatbázisához valamiért éppen hozzá akarunk férni. Például a mobiltelefonra fel lehet majd tenni egy olyan alkalmazást, amivel — teszem azt — fizetni tudunk, csak elhúzzuk a mobilt egy érzékelő előtt, így a bankkártya helyett is használhatjuk. Kapcsolódva az áruház szerveréhez, amely biztonságos rendszeren keresztül kötődik majd a bankéhoz. Szerintem ezeket az eszközöket már nem is okostelefonnak, hanem elektronikus póráznak hívjuk majd.
Ilyen tendenciák már a mezőgazdaságban is léteznek?
Hogyne. Például egy mobil szervizszerelő pénteken úgy megy haza, hogy neki hétfőn a telephelyen kell kezdenie. Közben az ügyfélszolgálat, vagy az üzleti intelligencia rendszer küld egy feladatot, és a szerelő a saját mobileszközén látja, hogy hétfőn hétkor egy ügyfél telephelyén kell kezdenie, állapotfelmérést elvégezni. Ilyen lehet egy kiemelt, például átalánydíjas ügyfél, aki ugye elsőbbséget élvez a többiekkel szemben. Ebbe az irányba tart a világ, és ezt követi az Axiál Kft. is, hiszen ez a példa már a mindennapjainkba be is épült. Gyakorlatilag maga a mobileszköz gyártó adja a technológiát, a telekommunikációs cégek pedig szolgáltatnak. A vállalaton belüli informatika feladata, hogy olyan alkalmazásokat tegyen ki a határpontokra, amin keresztül a belső alkalmazások kommunikálhatnak a mobileszközökkel. Ha a tulajdonos, vagy az üzletág vezető egy üzleti intelligencia rendszerből való kimutatást szeretne (cash flow, árbevétel, készlet, stb.), azt meg tudja nézni akár az iPad-ján is. A területi képviselő, aki egy partnerhez megy ki, láthatja az adott cég és az Axiál közötti forgalmat a telefonján, milyen vásárlások valósultak meg gépek, alkatrészek és szerviz tekintetében.
Meg sem tudnám tippelni, mennyibe kerülhet egy ilyen rendszer kialakítása és üzemeltetése…
A mi esetünkben a rendszer kialakítása 10-20 millió forint volt, az üzemeltetés pedig személyenként, a szerver amortizációt 3 évvel számolva körülbelül évi 10 000 forint. A levelezésre ezer forintos csomagot számolok havonta, így mintegy havi 10 000 forintért lehet ezt a rendszert felhasználónként üzemeltetni. Ez egy ekkora cégnél, mint az Axiál Kft., soknak tűnhet. Mérlegelni kell viszont a reagálás sebességének üzleti előnyeit. Sokszor nehéz mérni, hogy a gyors reagálás mekkora üzleti hasznot hoz, vagy annak a hiánya mekkora kiesést jelenthet. Döntő lehet, hogy egy árajánlatra vagy egy hibabejelentésre milyen gyorsan reagálunk. Bármikor adódhat hálózati adatkapcsolat kiesés, vagy házon belüli adatbázis hozzáférési probléma, ami a rendelkezésre állást csökkenti, de az üzletmenet folytonosságát nekünk ekkor is maximálisan biztosítanunk kell. Ezt Baján tizenegy, a leányvállalatoknál további nyolc fővel tesszük.
Mikor érjük el azt a szintet, hogy valaki a szántóföldön megrendeli az alkatrészt, és szinte ott helyben meg is tudja várni, hogy kiszállítsák azt?
Ez már itt kopogtat az ajtón, hiszen a mobil szervizeseknél évek óta alapfelszereltség a laptop és mobil internet hozzáférés. Amennyiben van lefedettség, akkor a szervizes nemcsak a mi hálózatunkat, hanem a beszállító hálózatát is eléri, és akár helyben, a szántóföld közepéről is meg tudja rendelni a beazonosított hibás alkatrészt. A szolgáltatásokat folyamatosan fejlesztjük. Divatos volt az elmúlt tíz évben az úgynevezett „outsourcing”. Ez azt jelenti, hogy a vállalatok a tevékenységeket alvállalkozókkal végeztetik el. Az én fogalmaim szerint ide azok a tevékenységek tartoznak, amiket a vállalat meg tudna ugyan oldani maga is, de költséghatékonysági vagy egyéb okokból inkább kiszervezi, például a szerverek, az alkalmazások, adatbázisok üzemeltetését. Az Axiál Kft-nek pontosan ez az egyik nagyon nagy előnye a piactársakkal szemben, hogy egy problémára vagy új igényre azonnal tudunk reagálni. Ami a hagyományos értelemben vett „outsourcing” körbe tartozik, azokat igyekszünk magunk megoldani.
Mennyi tanulással lehet a folyamatos informatikai fejlesztéseket, a technológiai fejlődést követni?
Az informatika olyan szakma, ahol az embernek folyamatosan kell képeznie magát. A specialistákat folyamatosan küldjük a szakcégekhez tanfolyamra, és ők a félévente megrendezett informatikus találkozón továbbadják ezt a tudást a többieknek. A feladatok is meghatározzák az oktatások gyakoriságát, s a felhasználókat is képezni kell. Jelentős a létszám, nagyon nagyok a távolságok, így felmerült az igény az úgynevezett e-learning rendszer kialakítására, hogy minimalizáljuk a munkaóra kiesést és az utazás költségeit. A kollégák interneten keresztül, saját magukat képezhetik az általunk összeállított oktatási anyagból. Az elearning tananyagot nem hagyományos értelemben vett vizsgáztatás, hanem tudásfelmérés zárja. Ebből tudhatjuk meg, mire kell fókuszálnunk, melyek azok a pontok, ahol erősítenünk kell a kollégák tudását. Körülbelül három hónapja indítottuk ezt a rendszert, és kedvezőek a tapasztalataink. Inkább olyan technológia problémák adódtak, mint például egy videó lekérésekor a nem megfelelő sávszélesség, de ilyenkor egy DVD lejátszón is meg lehet nézni az anyagot. Utóbb pedig, ha csak 20 százalékkal kevesebbet telefonálnak a felhasználók egy-egy probléma miatt, az már óriási eredmény.
Szakemberként Ön szerint mennyire szükséges, hogy a mezőgazdasági területekre is betörjön az informatika?
Én korábban mezőgazdasági térinformatikával foglalkoztam. Itt a felhasználó egy térképet lát, amin ha egy pontra rákattint, akkor egy adatbázishoz kapcsolódik, ahonnan az adott területről mindenféle adat megtudható. A precíziós gazdálkodásnál, ami ott kezdődik, hogy a kombájn már hozamot és szemnedvességet is mér aratáskor, a nyert adatokból készül egy, a térinformatikába betölthető térképi adatsor. Ez az adat akár már a műtrágyaszóróba is betölthető, így a műtrágya felhasználás is optimalizálható. Amikor én ezt betöltöm egy informatikai rendszerbe, akkor elemezni tudom, hogy az adott évre vonatkozó műtrágya felhasználásom az aratásnál megtérült vagy nem, milyen hatása volt. Azt gondolom, hogy az élelmiszeripari, és az ehhez kapcsolódó alapanyagok árai egyre magasabbak lesznek, így az előállítási költségeket egyre jobban kézben kell tartaniuk a gazdáknak. Azok a nagyobb vállalatok
vannak előnyben, melyek meg tudják oldani a vertikális integrációt, tehát megtermelik maguknak a takarmányt, amit megetetnek a saját állatállományukkal, de még a tejet is feldolgozzák. Ezeknél a gazdaságoknál az ilyen rendszerek egyre hangsúlyosabbak, hiszen a „szigetrendszereket” ők adatátadásban össze tudják kapcsolni. Itt már a műtrágya felhasználásnak is látható hatása van a termelt tej mennyiségére. A magyar mezőgazdaság viszonylag hátul kullog a számítógépes penetrációt tekintve. Hozzáférésben persze ugyanott van, mint az összes többi iparág, és bíztató tény, hogy egyre több fiatal kerül döntéshozói pozícióba, akik tudatosan használják az informatika nyújtotta szolgáltatásokat és lehetőségeket. Ha tippelnem kellene, azt mondanám, a precíziós gazdálkodású üzemek száma országosan 15-20 százalék alatti. Az ehhez szükséges berendezések viszonylag drágák, és kevés az olyan egybefüggő földterület, ahol ilyen rendszer kiépítése belátható időn belül rentáblilis. Kanadában, Amerikában, ahol több ezer hektárt művelnek egy táblában, akár kezelő nélkül is mehetnek a gépek GPS rendszer segítségével. Én hiszek abban, hogy a mezőgazdasági vagy agrár térinformatikai rendszerek hamarosan nálunk is teret hódítanak.
Nem veszélyes az, ha mindent az informatika irányít? Hiszen ezek a rendszerek akkor igencsak támadhatóak…
Veszély van benne, de nem ettől kell félni, hiszen erre fel lehet készülni. Ugyanúgy, mint a vállalatok ügyviteli rendszereit, ezeket is határvédelemmel kell ellátni. A mobileszközök titkosítási eljárásainak maximális biztonsága, amelyekkel a vállalati adatbázisokhoz kapcsolódnak, a mobilgyártónak is érdeke. Hiszen csak így tudják eladni ezeket az eszközöket a vállalati szférának. Ezeknek az információknak egy külső partner számára nincs is akkora üzleti értéke, így a mezőgazdasági résztvevők nincsenek olyan támadásoknak kitéve, mint például a bankszektor résztvevői. Nem is biztos, hogy technológiailag kell védekezni, inkább a felhasználók képzésével, az információbiztonsági tudatosság emelésével.
Ha jól tudom, hamarosan elindul az új webáruház. Miért olyan fontos Ön szerint az elektronikus kereskedelem?
Az Axiál Kft-nél két dolog miatt fontos ez; egyrészt olyan, számunkra új partneri kört tudunk megcélozni, akik egyébként nem kerülnének a vállalat látókörébe. Például a játékok, makettek, amikkel az édesanyákat, gyerekeket, vagy akár az óvodákat tudtuk megkeresni. Másrészt az elektronikus kereskedelemmel gyorsíthatunk a munkánkon, ha az alapfolyamatainkhoz kapcsolódó termékek (mezőgazdasági, építőipari gépekhez kapcsolódó alkatrészek) elsőszintű adatrögzítését átterheljük a megrendelőre. Hiszen a konkrétan beazonosítható alkatrészeket eddig is megrendelték a partnereink, faxon vagy telefonon, esetleg emailben jelezték igényüket, s a kollégáink berögzítették a megrendelést a rendszerünkbe. Így, hogy a megrendelés és rögzítés lehetőségét kitesszük a határfelületre, egy lépést ki tudunk hagyni. Nekünk abban kell segítenük, hogy az egyértelmű beazonosítás minél egyszerűbben, nagy biztonsággal történhessen. A webáruház is ebbe az irányba fejlődik; részletes műszaki leírásokkal, fényképekkel, helyettesítő- és kapcsolódó termékek feltüntetésével tervezzük az új webshopot elindítani, ami a mostani, 2007. november 7. óta működő webáruházunkat váltja majd. Az új webshop alapvetően új technológiára épül, fejlesztése nagyobb lélegzetvételű feladat. Ahhoz, hogy egységes keretbe tudjuk helyezni, minden, a webhez kapcsolódó felületünket át kell alakítanunk. A webáruház mellett a weboldal, a használtgép oldal, a hírlevél küldés is megújul. Utóbbi teljesen személyre szabott lesz, az ügyfél tudja majd kiválasztani, milyen kategóriákban, témakörökben szeretne információkhoz jutni. Persze az informatika nem csak a webfejlesztés területén működik. Új technológiákat építettünk ki a partnereink ellátására is. Bevezettük a vonalkódos rendszert, illetve a vezeték nélküli vonalkód olvasókkal történő be- és kitárolást a központi raktárba. Így tudtuk biztosítani, hogy miközben az elmúlt néhány év alatt háromszorosára nőtt a rendelési tételek száma, addig a rendelkezésre állási idő és a kibocsátás nem változott. Ahhoz, hogy megtartsuk ügyfeleink elégedettségét és időben ki tudjuk szolgálni őket, szükséges, hogy a háttérben, számukra nem látható módon, de új technológiákat vezessünk be. Ennél a fejlesztésnél maradva a vezeték nélküli hálózat kiépítése és az, hogy az összes telephelyünket elláttuk vezeték nélküli vonalkód olvasókkal, mintegy ötvenmillió forintba került.
Tizenegyedszer választották meg az év CIO-ját („Chief information office” - vezető informatikus – a szerk.) Magyarországon. Idén Önt választotta a Vezető Informatikusok Szövetsége a VISZ INFOhajón erre a kitüntetésre.
Meglehetősen büszke vagyok erre a díjra. A munkatársaim jelöltek, a zsűri két körben választotta ki a díjazottat. Először a hazai cégektől és a zsűritagoktól beérkező egyéni javaslatok alapján alakították ki a díjra esélyes CIO-k egy szűkített körét, 8 főt, majd egy pályázati munka és egy személyes beszélgetés elbírálása után hozták meg döntésüket. Én nem a klasszikus értelemben vett vezető, hanem inkább csapatjátékos vagyok, s így, csapatban gondolkodva tudunk mi, az Axiál Kft. Informatika üzletága sikeresek lenni! Tudom, a jövőben is hangsúlyos szerepet kap majd a munkánk, hiszen az innovációra fordítható pénz mindenhol egyre kevesebb, tehát a hatékonyságot kell növelni, és ebben az informatikának, mint üzletágnak óriási szerepe lesz.
Vas Magdolna