1926, Olaszország. Az éppen regnáló pénzügy- és gazdasági miniszterek közösen nyújtanak be egy törvényjavaslatot az olajkutatás és -készletezés, valamint az olajipari termékforgalmazás szabályozására, és meg is alakul az Azienda Generale Italiana Petroli, vagyis az Agip (Olasz Általános Olajvállalat).
A cég nemzetközi színtérre lépett, amikor 1928-ban a britekkel közösen kezdte meg az olajkutatást a mezopotámiai térségben (a mai Törökország, Irak és Szíria egy része). Az innen kezdődő dinamikus terjeszkedést a II. világháború sem tudta igazán megtörni – ez alatt a dél-amerikai kontinensre összpontosított a cég.
A híres hatlábú kutya-embléma megjelenésére egészen 1952-ig kellett várni. Az új logó bevezetése része volt annak a megújulási folyamatnak, amelyet Enrico Mattei neve fémjelez, és amelynek eredeti célja a fasiszta diktatúra idején létrejött vállalat felszámolása lett volna. Ezzel szemben Mattei jelentős átszervezést hajtott végre, jelentősen megerősítve az óriáscég szerepét, sőt, az addigi nagy olajvállalatok egyeduralmát is megtörte.
Agip hirdetés 1945-ből.
Agipból Eni
Az olasz kormány a nemzeti energiastratégia kidolgozására 1953-ban megalapította az Ente Nazionale Idrocarburit (Nemzeti Szénhidrogén Társaság, röviden Eni). A vállalat nem csak beszerezte, finomította és árusította a kőolajtermékeket, hanem például jelentős volt a gázüzletága is, de tevékenysége hamar kibővült főként sztráda-menti éttermek és motelek üzemeltetésével, majd 1964-ben elindult a máig meghatározó kenőanyaggyártás is.
Az autópályák menti benzinkutak kávézókkal és éttermekkel egészültek ki
Az Eni Magyarországon
Bár az Agip motorolajok az egykori ÁFOR kúthálózaton kaphatók voltak korábban is, a hazai gyártás akkor indult meg, amikor a ’70-es évek második felében Magyarországon megjelentek a nagy teljesítményű mezőgazdasági gépek. Gondot okozott azonban, hogy ezekhez a hazai kínálatban nem voltak megfelelő kenőanyagok. Ekkor a Komáromi Kőolajipari Vállalat az Agippal kötött licencszerződést, és egészen a kilencvenes évek első feléig gyártott világszínvonalú kenőanyagokat.
1. képen: A vállalat egyik sikerterméke a SINT 2000 sorozat, a kereskedelmi forgalomban elsőként kapható szintetikus összetevőt is tartalmazó kenőanyagok egyike. 2. képen: Kezdődik a SINT 2000 laborvizsgálata.
Egy garázs mélyén felbukkant 4 liter 30 éves olaj
A négy doboz érintetlen SINT 2000-es, 10W40 viszkozitásindexű motorolajat megtalálója nem akarta kidobni. Érdeklődött, és egy szakember azt tanácsolta, hogy – még ha eredeti csomagolásban is van – ne töltse be autójába, mert már elöregedett.
A négy bontatlan dobozt magához véve elment az Eni budaörsi főhadiszállására, hogy azokat nekik, mint relikviát kínálja fel, ám a cég lelkes szakemberei meglátták a lehetőséget a kenőolaj további laboratóriumi vizsgálatában. A dobozok és azok tartalma így jutott el az Ásványolajtermék Minőségellenőrzési Zrt. (ÁMEI) laboratóriumába, ahol felnyitották az egyik dobozt és az olajat alávetették a jellemző vizsgálati módszereknek. Az eredmények önmagukért beszélnek.
Mit, miért mérnek?
A motorolaj legfőbb jellemzője a viszkozitás. Mindenkinek ismerősen cseng a két szám között lévő „W”. A vizsgált SINT 2000 motorolaj 10W-40-es jelölésű volt. A 30 éves kenőanyagon elvégzett mérés eredményeiből egyértelműen kiderült, hogy három évtized alatt mit sem változott ez a mutató, tehát a SINT 2000 ennyi idő elteltével is széles hőmérsékleti tartományban biztosítja a megbízható üzemeltetést.
Már a doboz felnyitásakor szemet szúrt azonban, hogy az olaj színe a megszokottnál sötétebb. Ez a jelenség természetes, hiszen az oxidációs folyamatok a légmentes lezárás ellenére is végbemennek – volt rájuk idő. Bár a savas összetevők aránya a megszokottnál valamivel magasabb értékre adódott, a laboratóriumi szakvélemény summájában egyértelmű fogalmazást találunk:
A megfelelő körülmények között tárolt motorolaj minden káros következmény nélkül betölthető a teljesítményszintjének megfelelő motorba - ami azért igen megnyugtató, ha a jövőre gondolunk.
Fejlődés és jövőkép
A SINT 2000 sorozat a maga idejében csúcskategóriás terméknek számított. Ahogyan az idő, úgy a fejlesztés sem állt meg. 2011-ben jelent meg a SINT sorozat méltó utódja, az eni i-Sint család, amely a legkorszerűbb belsőégésű motorok igényeit is kielégíti, legyen az turbófeltöltővel vagy akár dízel részecskeszűrővel felszerelve. Tehát az Eni napjaink teljes motorpalettáját kiszolgáló kenőolaj-termékcsaládot kínál az autósoknak. Sőt, az i-Sint tech sorozat az egyes autógyárak speciális igényeinek is megfelel.
Az Eni i-Sint személygépjármű-kenőanyag termékcsaládba tartozó anyagok az Agip tapasztalatát és tradícióit ötvözik az Eni kutatási eredményeivel és piacvezető technológiai megoldásaival.
Az energia nem vész el, csak átalakul
A múlt és a jelen termékeit áttekintve egyértelmű a fejlődés, elsősorban annak köszönhetően, hogy az Eni kutatás-fejlesztési programja mindig is szerves részét képezte a cég stratégiájának. A milánói fejlesztési központban egy-egy projektre, az egyre jobb kenőanyagok kifejlesztésére eurómilliókat szánnak. Napjainkban még újabb bio-komponensek kifejlesztése áll a középpontban.
Készülve a cég következő kilencven esztendejére, már papírra vetették az Eni 2050-ig szóló fejlesztési stratégiáját, tehát biztosak lehetünk benne, hogy a fejlődés nem áll meg, és a magas minőségű kenőanyagokat a jövőben is megtaláljuk minden autós bolt polcain és a szervizekben. Az Eni Magyarországi jelenléte tehát töretlen, és az autósok továbbra is számíthatnak a legkorszerűbb motorolajok és egyéb kenőanyagok összes előnyére.
A termékekről további információk: www.eni.com/hu
Forrás és kép: AXIÁL Mezőgazdasági Híradó 2016. III. szám 32-33. oldal