Szezon előtti karbantartás szükséges pontjai:
- Maróhenger, valamint a tárcsameghajtás elosztó hajtóművében és a tárcsahajtóművekben olajcsere.
- Hidraulika csövek szemrevételezése, olajszivárgás esetén csere.
- Ha a kaparóláncot annyira meg kell feszíteni, hogy a menetes szár a feszítőanya furatából kilép, a láncot meg kell rövidíteni. E nélkül a feszítőanya további meghúzása sikertelen lesz, mivel a kaparólánc feszítőtartója felütközik (1. ábra).
- Tépőhengereken a tépőkések ellenőrzése, ha indokolt és lehetséges cserélni szükséges.
- A vonórúdon a vonófej, a laprugó és a támasztócsapágy csavarkötéseinek meghúzását ellenőrizni kell.
- Az alsó maróhenger meghajtásánál: a rugó hosszának L=180-200 mm között kell lennie (2. ábra). Ha a láncfeszítő eléri az ütközőt, a láncot egy fél taggal meg kell rövidíteni!
- A felső maróhenger meghajtásánál: a gördülő gyűrű méretének: D=140-190 mm érték között kell lennie a 3. ábrán jelzett módon. Amennyiben a gördülő gyűrű túl laza, a láncot egy fél taggal meg kell rövidíteni.
- A rugózott vonórúd laprugó ellenőrzése: törött, repedt esetén a csere feltétlenül szükséges.
- Kerékcsavarok nyomatékra húzása a használati kézikönyvben leírt nyomatékoknak megfelelően.
- Fékcsövek tömítettségének ellenőrzése.
- Rögzítőfék bowdenjének ellenőrzése, zsírzása.
- Gubiabroncsok levegőnyomásának és állapotának ellenőrzése a szezon előtt is.
- A kezelési kézikönyv által részletezett összes zsírzóponton a gép zsírzása.
Főbb napi karbantartási pontok:
- Kardánkereszt csuklók zsírzása.
- Szabadonfutók zsírzása.
- Láncdiók zsírzása.
- A láncos kuplungkapcsolót, valamint a gépen az összes láncot az igénybevételtől függően rendszeresen zsírozni kell.
- Új járművek esetén a kaparólánc feszességét naponta kell ellenőrizni, mivel a festék lekopása a lánc hosszabbodásának természetes velejárója.
A hatlapú anya meghúzása elől addig, amíg a tányérrugó felett 20 mm távolságot el nem éri. A láncok utánállítása akkor szükséges, ha a tányérrugó felett a távolság 30 mm-t eléri, illetve meghaladja.
Gyakran előforduló hibák elkerülése
Kiindulópontnak tekinthetjük, hogy még rutinos gépkezelő esetén is a kezelési kézikönyv elolvasása és értelmezése elengedhetetlen a rendeltetésszerű üzemeltetéshez. Az abban leírt gépképességeket kell alkalmazni a trágya kijuttatási folyamathoz. Tehát amikor optimalizáljuk a kijuttatást a trágyázandó terület szempontjából – figyelembe véve a talaj és időjárásviszonyokat -, ne feledkezzünk meg arról, hogy ehhez vegyük figyelembe a gép képességeit is.
Munkavégzés során az egyes kijuttatási műveleteknél először mindig a tépőhengereket kapcsolja be, a TLT lassú indításával és az előírt fordulatszámot fokozatosan kell felvenni. Csak ezután szabad indítani a lehordó kaparóláncot. Ezáltal elkerülheti a tépőhengerek túlterhelését. Ezen felül a teljesen megrakott trágyaszóró lehordóláncának nagy sebességű működtetése a szórószerkezet meghibásodásához vezethet. A kaparólánc hidromotor körének visszatérő ágát mindig szabad visszafolyásra kell kötni, így elkerülhető az olaj felmelegedése.
A gyakori hibák közé sorolható a tépőhengerek tisztításának elmaradása, ahol a trágyában levő bála kötözőanyagok feltekeredése a hengerek plusz terheléséhez vezet. Ha tovább haladunk az idegen anyagok vonalán, akkor a gyors és komoly meghibásodáshoz a trágyába került fém- és betondarabok vezetnek. Ezt a hibát a megfelelő trágyakezeléssel lehet elkerülni.
A trágyakijuttatás során előforduló hibák után a mészpor kijuttatásával kapcsolatos hibákat foglalnám össze: a kijuttatás során gyakori hiba, hogy elmarad a mész fajsúlyának figyelembe vétele, ami akár 2 t/m sűrűségű is lehet. Ennek figyelembe vételével a gépet megpakolni maximum 50 cm-es magasságban szabad. A kijuttatási folyamat során a köztes falat, maximum a kiszórandó anyag magasságáig szabad felemelni. Ezen felül a kaparóláncokat a trágyakijuttatás során használt sebességnél kisebb sebességgel kell működtetni.
Szerző: Sziládi Dávid, szervizmérnök, AXIÁL Kft.
Forrás: Alkatrész Akció 2016. október