A monitoring (felvételező vagy adatgyűjtő) drónok mind fejlettebb képalkotó, navigációs és biztonsági képességeket és hosszabb repülési időt, a kijuttató (permetező) drónok pedig a hasonló irányú fejlesztések mellett egyre tekintélyesebb területteljesítményt kínálnak az érdeklődő gazdálkodóknak. Míg a pilóta nélküli légijárművel végzett repülések száma világszerte, így hazánkban is hónapról hónapra emelkedik, ma még viszonylag kevesen vállalkoznak arra, hogy a monitoring és kijuttató drónok képességeit integráltan hasznosítsák. Mivel a két eszközkategória megoldásai együtt vitathatatlanul többet nyújtanak a részek összességénél, érdemes energiát fektetni a lehetőségek megismerésére, hiszen így lehetünk képesek maximálisan kiaknázni a rendelkezésünkre álló technológiában rejlő potenciált. Cikkünkben néhány gyakorlati példát mutatunk arra, hogyan valósítható meg és milyen előnyökkel jár az integrált drónfelhasználás.
Ha rendelkezünk monitoring drónnal, azonnal lehetőségek sora nyílik meg előttünk, amiket jellemzően a drónfelhasználóként szerezett tapasztalatunk gyarapodásával fokozatosan fedezünk fel. Kezdő távpilótaként rendkívüli élmény elkészíteni az első néhány madártávlati felvételt a tábláinkról – amik viszont akár rögtön használható információkhoz juttathatnak bennünket. (Mennyire dőlt meg az állomány a viharban? Hozzávetőlegesen mekkora kiterjedésű a vadkár? Található-e vad a kultúrában? stb.) Miután a kézi irányítású repülés mellett megismerjük az automatikus útvonalrepülések (nem túlságosan bonyolult) tervezését, szintet lépünk: ezekből a műveletekből nyers légifelvétel-sorozatokhoz jutunk, amelyek együttesen az egész táblánkat lefedhetik. A felvételeket célszerű nem önmagukban, egyesével, hanem egy feldolgozószoftver által összefűzött formában, egyetlen nagyméretű digitális felvételként vizsgálni – ezt a kétdimenziós fotótérképet hívjuk ortofotó-mozaiknak.
DJI felhasználóként jó hír, hogy a gyártó ingyenes felhőszoftvert biztosít a fényképek összefűzéséhez: a DJI SmartFarm Web a drónhoz is használt felhasználói fiókkal vehető igénybe, közvetlenül az internetböngészőnkben megnyíló felülete rendkívül egyszerű. A repülésünk során gyűjtött nyers felvételek (vagy az őket tartalmazó mappa) betallózásával azok internetkapcsolaton keresztül feltöltődnek, majd a DJI szerverei elvégzik az erőforrásigényes összefűzést. (Azaz nincs szükség drága saját számítógépre, gyors és megbízható internetkapcsolat azonban ajánlott.) A díjmentesen előállított ortomozaikkal felvértezve akár 40-60-100+ ha összefüggő területről nyerhetünk rendkívül jó minőségű áttekintést – olyat, ami ráadásul (ha repülés során igénybe vettünk RTK jelkorrekciót) minden tereptárgy pozícióját rendkívüli pontossággal, a valóságnak megfelelően mutatja meg.
A DJI SmartFarm Web felhőszoftver a DJI drónunkhoz tartozó felhasználói fiókba való bejelentkezést követően díjmentesen használható.
A monitoring repülés során gyűjtött nyers légifotók betallózását és feltöltését követően automatikusan elindul az összefűzésük – eredményül digitális fotótérképet (ortofotó-mozaikot) kapunk.
Egy 68 hektáros tábla összefüggő fotótérképe a DJI SmartFarm Web szoftver feületén, műholdas alaptérkép felett megjelenítve.
A SmartFarm Web szoftver felületén lehetőségünk van az elkészült ortomozaik megtekintésére (szabadon nagyíthatunk, mozoghatunk benne), de akár le is tölthetjük azt további feldolgozásra, pl. az ugyancsak ingyenesen használható Quantum GIS (QGIS) térinformatikai szoftver segítségével. Erre jellemzően tapasztaltabb felhasználók vállalkoznak, ezért most folytassuk annak áttekintését, mire képesek a SmartFarm Web további funkciói!
Ha jó minőségű (megfelelő felbontású, elmosódásmentes) RGB (látható színtartományú) ortomozaikot készítettünk, azt megvizsgálva hasznos információkhoz juthatunk. A táblánkat szegélyező fák lombozata, ágai pontosan a fotótérképen látható mértékig nyúlnak be a kultúra fölé, illetve bármilyen táblán belüli akadály (villanyoszlop, nagyfeszültségű kábel, kútgyűrű, lineár stb.) aktuális pozícióját is nagy pontossággal ismerjük. Ezért amennyiben kijuttató drónt szeretnénk használni a terület kezelésére, ezeket az akadályokat adatvezérelten, RTK-pontossággal tudjuk bejelölni a repülési terv elkészítése során. (Az akadályok jelölését a SmartFarm Web felületén, számítógép előtt ülve, illetve Agras drónunk távirányítóján, akár a tábla szélén állva egyaránt megtehetjük.) Ennek eredményeként biztosak lehetünk abban, hogy a növényvédelmi repülés során kis magasságban mozgó drónunkkal nem ütközünk össze semmivel – és ehhez még csak számolnunk sem kellett a permetező drónok egyre kifinomultabbá váló akadályérzékelő képességeivel! A monitoring drónnal végzett előfelvételezés hiányában csak egyszerű műholdas alaptérképet használhatunk a művelettervezéshez, amelynek potenciális hibája akár a több métert is elérheti, illetve nem az aktuális helyzetet mutatja (a műholdfelvételen látható állapot akár több hónappal, esetenként több évvel korábbi lehet az aktuális dátumnál).
Villanyoszlop és magasles akadályként történő jelölése a 3. ábrán szereplő 68 ha táblán belül. A tereptárgyak fotótérképen látható pozíciója RTK pontosságú.
Az előző ábrán bejelölt akadályok automatikusan megjelennek a kijuttató drón távirányítóján készülő repülési tervben – drónunk munka közben biztonságos távolságban marad tőlük.
Az ortomozaikot vizsgálva az akadályok elhelyezkedésén túl táblán belüli eltéréseket is megfigyelhetünk. A SmartFarm Web szoftver rendelkezik határvonal-rajzoló funkcióval, amit használhatunk pl. arra, hogy az ortomozaik felületén elkülönítsük a helyspecifikus kijuttatásra szánt területeket a kezelésen kívüliektől. Tetszőleges számú foltot jelölhetünk ki, ezeket a szoftver önálló „táblákként”, listaszerűen tárolja el. A foltkezelésre szánt területeket ezt követően egyszerűen letölthetjük a felhőből kijuttató drónunk távirányítójára (nincs szükség memóriakártyára!), majd akár külön-külön, akár tetszőleges sorrendben egymás után fűzve, egyetlen munkamenetben is elvégezhetjük rajtuk a légi kijuttatást. Drónunk célzottan csak a kezelésre jelölt területeket keresi fel, a tábla többi része felett nem repül, így maximalizálva a helyspecifikus kijuttatás hatékonyságát.
A DJI SmartFarm Web szoftver rendelkezik egyszerű körvonalrajzoló funkcióval…
…amit táblán belüli helyspecifikus kijuttatásra szánt területek kijelölésére is használhatunk…
…amelyek a felhőből való letöltést követően így jelennek meg a kijuttató drón távirányítóján. A kezelésre szánt területeken külön-külön vagy egyetlen munkamenetté összefűzve is elvégezhetjük az anyagkijuttató repülést. Drónunk célzottan dolgozik, csak a jelölt területeket keresi fel.
Amennyiben kertészeti kultúrákban szeretnénk kamatoztatni a növényvédelmi dróntechnológia képességeit, a pontos előfelvételezés még nagyobb jelentőségű. Könnyen belátható, miért: a gyümölcsfák lombkoronája változatos méretű és háromdimenziós formájú lehet, amit tovább tarkít az esetleges fahiányok, illetve a gyümölcsösben előforduló fizikai akadályok esete (szélgép stb.). Ha rendelkezünk monitoring drónnal, végezzünk RGB adatgyűjtő repülést alacsony magasságon (pl. kb. 35-75 m), amihez állítsunk be nagy képek közti átfedést (kb. 80/80%). Az így gyűjtött felvételekből a SmartFarm Web szoftver segítségével forgatható, nagyítható ún. pontfelhőt készíthetünk. A pontfelhő gyümölcsfáink fizikai kiterjedését pontosan modellező háromdimenziós adathalmaz, amit ugyanúgy használhatunk a biztonságos növényvédelmi repülési útvonal megtervezéséhez, mint ahogy az ortomozaikot használtuk a fenti példában, szántóföldi művelettervezés esetén.
A gyümölcsösök előzetes felvételezése során gyűjtött felvételekből háromdimenziós pontfelhőt készíthetünk a DJI SmartFarm Web szoftver segítségével, ami a biztonságos útvonaltervezés kulcsa.
Ha többet szeretnél megtudni a DJI monitoring és kijuttató drónokról, esetleg tennél egy próbát az integrált használatukkal, keresd az AXIÁL NEXT csapat kollégáit és kérj konzultációt vagy demót! Segítünk eligazodni! 👍