Számvetés 4. rész

Számvetés 4. rész

Teltház volt a HORSCH sitzenhofi szemináriumán, amelyen Max Stürzer szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdálkodó is előadott, aki 20 évnyi tapasztalattal rendelkezik a precíziós gazdálkodás területén.

A talaj a kulcs

Max Stürzer a bajor Starnbergben feleségével és két lányával együtt vezeti 350 hektáros szántóföldi növénytermesztő gazdaságát. Legnagyobb kihívása talajainak nagy iszap-aránya, akár 1000 mm/m2 éves csapadékmennyiséggel. Ezért nagyon érzékenyek a ráhajtásokra. Másrészt alattuk több helyen kavicsos réteg van. Az erősen változó körülmények miatt a helyspecifikus gazdálkodás kezdettől izgatta a gazdát. Első hozamtérképét már 1998-ban elkészítette. Ám az öröm hamar kiábrándulásra váltott. Hiszen a hozamok, a csapadék függvényében évről évre változtak. Ahogy Max Stürzer fogalmazott: „Ennek ellenére a hozamtérképek, ahogy korábban is, fontos eszközök növénytermesztési döntéseim utólagos értékeléséhez,” majd hozzátette: „Ezekkel jobban tudom kalibrálni a szemem, látom, jól vagy rosszul csinálom a dolgokat, milyenek a becsléseim. Sokszor elgondolkodom rajtuk – gyakran traktorozás közben. Így növénytermesztőként is fejlődhetek.” A hozamtérképek fontos észrevételhez segítették: a talaj mindennek a kulcsa. Ezért következő lépésben a talaj vezetőképességét mérte meg. Így a teljes területéről pontos elemzést kapott. A szokásos kevert minta eredménye az ő véleménye szerint jól áttekinthető. Ez alapján készítette el a vetési térképet. A gyengébb hozamú területeken nem egyszerűen a felhasznált anyagokat akarta csökkenteni, hanem az okot megtalálni. Véleménye szerint csak akkor elfogadható a ráfordítás csökkentése, ha szükséges. Ehhez célzott talajmintákat vesz az egyes területekről.

Általánosságban Max Stürzer a ritka vetés nagy híve. A vetési térkép segítségével a talajkörülményekhez tudja igazítani a vetőmag mennyiségét. Az egyszerűség kedvéért befolyásoló tényezőkkel dolgozott. Ezen túlmenően ezeket az információkat az első trágyázáshoz is felhasználta.

 

Max Stürzer gyakorló gazdálkodóként lépett fel a HORSCH Szemináriumon: starnbergi üzemében a digitális rendszerekkel szerzett többéves tapasztalatáról beszélt.

 

Az elején ez eltartott egy ideig. Különösen azért, mert a témával alig foglalkoztak a tudósok. „Így, bár hozamtérképet készítettem, nem tudtam konzekvensen érvényesíteni az eljárást,” mesélte a gazda. „Új ajtók csak a GPS bevezetésekor nyíltak előttem. Mivel amerikai a feleségem, voltak tengerentúli kapcsolataim, és meglehetősen korán kapcsolatba kerültem az automatikus kormányzással. Az elején még túl drága volt nekem, először csak 2008-ban alkalmaztam. Kezdetben még elfogadható volt a plusz/mínusz 20 centis pontosság, de amikor valaki ilyen technológiát használ, nőnek az elvárásai is. 2010-ben ezért beruháztam egy saját RTK állomásba, és azóta Section Controllal dolgozom. Következetesen kézben tartom a nyomvonalak tervezését. A problémás gép a kombájn, a nagy súlyával. Nedves körülmények között mindig ugyanazon a helyen alakul ki tömörödöttség az alsó talajrétegben. Egyébként nem kényszerítek minden gépet ugyanarra a nyomvonalra. Ezért a mi rendszerünket, CTF light-nak hívom. Nagy előny a nyomvonaltervezés. Reggelente a száraz nyomon tudok haladni, és ha napközben kiszáradtak, a nedvesebb helyeken. „A-B-vonalakkal dolgozni Stürzen gazdának problematikus. Már a helye megnevezés is elég nehézséget okoz. A fix nyomvonalaknál ezzel szemben a területhatárok mindig pontosan ugyanazok maradnak, nem másznak el. Ez előny például a tarackbúzánál, amely szívesen terjeszkedik a nem rendben tartott táblaszélekről.

„Korábban mindig az utolsó fa gyökeréig szántottam,” folytatta előadását Max Stürzer. „Amellett, hogy már egyáltalán nem szántok, a hozamtérképeken észrevettem, hogy a műtrágya és a növényvédelem ugyanolyan mértékű ott is, ahol nagyon csekély a hozam. Ebből kikövetkeztettem, hogy úgy kell a területemet bevetnem, hogy lehetőség szerint a gyengébb hozamú területeken legyen a művelőnyom. A csúcsokat és a táblaszéleket, ahol rosszul lehetett haladni, parlagon hagytam.”

Max Stürzer a precíziós gazdálkodás úttörői közé tartozik. Szerinte a megbízható eszköz és a gazdálkodási tapasztalat a siker kulcsa. „A számítógép nem tud helyettem dönteni,” mondta. „Földjeim történetének ismeretéhez rendszerint nincs szükség térképekre. A legfontosabb kiinduló adat a talaj. A földről kiszimatolható, hogy valami illik hozzá vagy sem.” Véleménye 20 évnyi precíziós gazdálkodás után: „új söprű jól söpör – de a régi a sarkokat is ismeri.”

 

Fordította: Vas Magdolna, marketingkommunikációs menedzser

Forrás és kép: terraHORSCH 2019. 2. szám

 

 

Számvetés 3. rész

 

„A digitális lehetőségeket a mezőgazdaságban különböző intenzitással használják,” mondta Dr. Patrick Ole Noack professzor a Sitzenhofban megrendezésre került HORSCH Szemináriumon. >>

 

Elérhető

Kapcsolódó cikkek