Megtaláltuk az optimumot

Megtaláltuk az optimumot

Hogyan kerül mezőgazdasági cég élére egy áramlástechnikai és energetikai mérnök? Úgy, hogy annak, aki el tudta végezni e stúdiumokat, bármely szakterülethez elegendő az intellektusa, hogy vezetőként megtalálja a legkedvezőbb megoldásokat.

A jelen esetben: gépesítés az AXIÁL-tól, zöldsor a CLAAS-tól.

Február végén Tél Tábornok rohanta le országunkat, földművelésről szó sem lehetett. De a zalai cégcsoport Limousin törzstenyészetének mintegy 1400 húsmarhája ilyenkor is megeszik naponta harminc tonna takarmányt, amelyet az év kedvezőbb szakaszában kell megtermelni és tartósítani. Nagy feladat, nagy felelősség. Ezt vállalta magára Ferencz András (38 éves), aki saját megfogalmazása szerint nem is gazda, hanem általános igazgató – afféle felsőszintű mindenes. Semmihez sem neki kell érteni a legjobban, hiszen vannak szakavatott munkatársai, de mindenbe bele kellett tanulni annyira, hogy lásson a pályán, ne legyen megvezethető, ugyanakkor csalhatatlan biztonsággal jelölje ki az optimális irányt.

 


De mégis, hogyan került e pozícióba? Nos, nem a környékbeli gazdálkodó család hagyományát folytatva, hanem némi vargabetűvel. Diplomázás után dolgozott ipari automatizálási cégnél itthon és külföldön, ezenkívül épületüzemeltetőként is. Szabadidejében vadászik, főképp „holdvilágos éjszakákon”, hiszen a hétvége a családé. És épp egy vadászaton ismerkedett meg a cégcsoport német tulajdonosával, aki felismerte benne a megfelelő bizalmi embert egy nulláról induló magyarországi vállalkozáshoz. A jelek szerint jól választott, nyáron lesz ötéves az együttműködésük, és ma már 1700 hektárnyi föld, több telephely, 36 ember, valamint a húsmarhák mellett szántóföldi növénytermesztés és némi juh- és mangalicatenyésztés tartozik a keze alá. Feladatát és a vele járó kihívásokat szemlátomást élvezi – megtalálta a helyét, méghozzá saját családjával együtt tágabb família közelében.


Egyik nagy vállalása a birtokrendezés: minél jobban tagosítani a 35 kilométeres sugarú körben szétszórt földdarabokat, hogy kevesebb legyen a vonulás, hatékonyabb a termelés. Ennek csak évek múlva várható eredménye, addig a vetésforgót és sok egyebet igyekeznek úgy szervezni, hogy minden klappoljon.


Munkamódszeréből adódóan eléggé egyenes úton haladt a gépkiválasztási folyamat. A cégcsoport-tulajdonos eleve kikötötte, hogy erőgépként csakis Fendt jöhet szóba. Ebből már adódik az orientáció az AXIÁL felé, de András azért alaposan felmérte a terepet, és megállapította, hogy egyébként is világmárkákat képvisel, és szervizhátterével is verhetetlen a bajai cég. Onnan vásárolták tehát „vezérgépnek” öt Fendtet, komplett Horsch-palettát, beleértve a 6000 literes, 30 méter fesztávú, kiváló kertvezérlésű permetezőt is, a zöldsorra pedig CLAAS DISCO 3200 FC front- és DISCO 3200 C CONTOUR függesztett hátsó kaszát, CLAAS LINER 1650 TWIN rendsodrót és VOLTO 800T rendterítőt. Ez utóbbinál álltunk meg beszélgetni, az ügyvezető kiemelte a kiváló talajkövetést, a váz szabályozható magasságát, a rugós acélujjak érzéketlenségét a sérülésekre, és igen fontos szempontként azt is, hogy vonulási pozícióban mindössze 3,8 méter magas a gép, épp jól átfér egy közeli, a szabványosnál alacsonyabb vasúti híd alatt. Azt is fontosnak tartotta megemlíteni, hogy azért akartak teljes, saját zöldsort, hogy mindig az optimális időpontban tudjanak betakarítani. A CLAAS gépeinek sorát SUPERTINO almozó zárja, ilyen mindkét telephelyen dolgozik.


Beszereztek továbbá két hidraulikus oldalfalú Oehler bálaszállító pótkocsit, és két másik, egyszerű kivitelűt is ugyanattól a márkától. Eddig valamennyi gépre kötöttek átalánydíjas szerződést, amelynek teljesítésével, és általában az AXIÁL háttérszolgáltatásával, illetve a Zalaegerszegről kijáró kollégák munkájával maximálisan elégedettek, kitűnő a partneri viszony, ami a további gördülékeny együttműködés előfeltétele.

 


A legérdekesebb gépet még nem láthattam, mert április közepére ígérték megérkezését. Ez a Magyarországon elsőként eladott CLAAS ROLLANT 455 RC UNIWRAP bálázó lesz, amely egyetlen szerkezetben egyesíti a bálakészítés és a bálacsomagolás folyamatát. Idáig a szokásos technológiát alkalmazták: a legelőről behozták a telephelyre a frissen készült körbálákat, hogy egy órán belül fóliába csomagolhassák. Ezt nem lehet kinn a határban elvégezni, mert sérülhetne a csomagolás. Végső soron minden egyes bálát kétszer kell kezelni, ami nagyon időigényes: 55 másodpercig tart egy csomagolás, kétpercenként végez egy bálával a csomagológép. Ugyanennyi az ütemideje a ROLLANT-nak is, de nagy különbség, hogy ezalatt mindjárt elkészül a következő bála, amelyet nem lepottyant a talajra, hanem hátra továbbít a csomagoló részhez. Megállni csak egy pillanatra kell, amikor leesik a bála, nehogy sérüljön a fóliázás. Nagy várakozás előzi meg a gép érkezését, hiszen nem kevesebbet remélnek tőle, mint a napi teljesítmény megduplázását, a munkafolyamatok egyszerűsödését, kisebb előállítási költség mellett. Izgalmas is lesz az országban elsőként tapasztalatokat szerezni egy új technológiával.


Lehet, hogy mégis van összefüggés az áramlástechnika és egy mezőgazdasági cég vezetése között? Hiszen az utóbbinál is fontos az anyagok precízen megszabott áramlása, a folyamatok sima lezajlása, és az a munkastílus, amely a „flow” életérzésből adódik.

 

Szöveg: Karlovitz Kristóf, szakújságíró
Fotó: Zóka Pál
Forrás: AGRITECH 2018. április 19-21. oldal

Elérhető

Kapcsolódó cikkek