MI A KÖZPONTI MŰHELY FELADATA?
Fő feladatunk a gépek úgynevezett nullszervize, illetve a termékmenedzserek igényeinek teljesítése: különféle opciók felszerelése, gépösszeszerelések. Az új gépek nyolcvan százaléka ide érkezik Bajára, a többi főként Csornára és Székesfehérvárra.
HÁNY FŐ MUNKÁJÁT KOORDINÁLOD? HOGY ZAJLIK EGY NAPOD?
Jelenleg negyven fő dolgozik a műhelyben. Reggel eligazítással kezdünk: kiosztom a munkákat, megbeszéljük, hogy ki hogy áll, és ha elhúzódik valami, annak mi az oka. A kész munkát ellenőrző matricákkal nyugtázzuk. Ezek alapján visszakereshető, hogy ki végezte el a nullszervizt. A munka kiosztásánál figyelembe veszem, hogy kinek milyen a tapasztalata az adott típussal. Nem mindegy, hogy egy éve, vagy már tíz éve foglalkozik vele. Itt a műhelyben a kollégák gépcsoportok mentén specializálódtak. Egy-egy csoportban akár két-három specialista is dolgozik. A csoportokon belül általában működik egyfajta mester-inas kapcsolat, hiszen a tapasztaltabb szerelők „nevelik”, képzik a fiatalabbakat.
MEDIÁTOR ÉS MENTOR. VALÓBAN ILYEN SZEREPEKET IS FEL KELL VÁLLALNOD?
Akármennyire jó csapat a miénk, akadnak nézeteltérések, ezeket rendezni kell, mert hosszú távon senkinek sem jó. Ezt nekem, mint vezetőnek kell felvállalnom. A mentorálás más kérdés. Kortól, tapasztalattól függetlenül mindenki előtt nyitva áll az ajtóm, akinek tanácsra, segítségre van szüksége. Nálam egy dolog számít, a munka legyen rendben elvégezve, minden más másodlagos.
15 ÉVE DOLGOZOL A CÉGNÉL. MI VÁLTOZOTT AZÓTA?
A körülmények, a létszám, sok minden. Én még a régi telephely kis műhelyében kezdtem, oda jó, ha két traktor befért, míg a mostaniba akár 20-30 is. Szerintem az AXIÁL műhelyei az ország legjobban felszereltjei között vannak. Itt minden szerelőnek, saját, gyártóspecifikus diagnosztikai eszköze van, a különféle emelők megfelelnek a gépek súlyának. A diagnosztikai eszközök mellett elengedhetetlen a háttértámogatás. A régi, módszereket el kell felejteni, ma már nem lehet úgy hibát keresni, hogy hallgatom hol zörög, szétszedem, talán ott a hiba.
A SZERELŐ MÁR LAPTOPPAL DOLGOZIK?
Tény, hogy rengeteget fejlődött az elektronika. A laptop a hibakereséshez kell. A mai gépeken akár egy izzó kiégése is hibakódot generál. A hibakódból vezetjük vissza a tényleges okot.
LAIKUSKÉNT EZ ROPPANT EGYSZERŰNEK TŰNIK!
Ez azért így nem igaz. A hibakód csupán az eszközre, illetve annak hibájára utal. Például a kijelző és a szenzor között van egy kábelrendszer, akár három-négy modul. Egy szenzorhiba megoldását nem azzal kezdjük, hogy kicseréljük a szenzort, ami már százezres tétel, hanem elkezdjük a hibafeltárást. A hibakeresési szakaszt javítási folyamat követi. A hibakeresésben valóban szükséges a laptop. Mi nem a tünetet kezeljük, hanem a meghibásodás okát szüntetjük meg.
BESZÉLJ EMLÉKEZETESEBB MUNKÁITOKRÓL!
Azok a feladatok jelentenek kihívást, amit eddig még nem csináltunk, például egy típus legelső szerelése. Ebben az a szép, hogy amikor kész van, és minden jól működik, akkor elmondhatja a szerelő, hogy igen, meg tudtam csinálni. Ez az ő érdeme, az ő sikerélménye. Speciális munkaként a kombájnok felgumizását tudnám példaként hozni. Az tényleg igazi csapatmunka. A kombájnok tízesével, húszasával vasúton érkeznek. A kollégáknak van körülbelül egy délutánjuk ezeket „lábra állítani”. Egy ilyen nagy súlyú gép kerékre rakása nem játék. Ott mindenkinek tudni kell, hogy mi a feladata, akkor megy zökkenőmentesen. Kicsit olyan, mint a Forma-1-es kerékcsere.
AZ AXIÁL FONTOS SZAKKÉPZŐHELY A RÉGIÓBAN. MIKÉNT ILLESZKEDNEK BELE A DIÁKOK? AKI ITT TÖLTI SZAKMAI GYAKORLATÁT, AZ MUNKÁBA IS ÁLLHAT A VÉGZÉS UTÁN?
Átlagban hetven diák tölti itt a szakmai gyakorlatát, napi beosztásban, kvázi „iskolai rend” szerint. Most is vannak kollégák, akik tanulóként ide jártak. A szorgalmuk, a tenni akarásuk alapján lettek kiválasztva. Attól, hogy valaki itt volt gyakorlaton, még nincs stabil helye, neki is végig kell menni a felvételi eljáráson. Annyiban van előnyben, hogy ha itt szeretne dolgozni, és az addigi hozzáállása alapján szerintünk is beférhet a csapatba, akkor lehetőséget kap a bizonyításra. Hogy megemlítsem a negatív tapasztalatokat is, noha számos fórumon van szó munkaerőhiányról, sok diák nem akar élni ezzel a lehetőséggel.
AZ ÜGYFELEKKEL MENNYIRE ÁLL KAPCSOLATBAN A KÖZPONTI MŰHELY?
Ahogy említettem, nekünk a fő prioritás a gépes üzletágak igényeinek kielégítése, így ritkán, de előfordul, hogy ügyféllel direkt kapcsolatba kerülünk. Azért kiemelném, hogy az itteni rutinosabb szerelőknek hírnevük van – ha nem is országosan, de regionálisan mindenképpen. Ha erre jár egy-egy tulajdonos, akinek helyreállították a gépét, bejön és köszönetet mond nekik, elismerve a munkájukat, az nagyon jól eső érzés.
VAN KÖZPONTI SZEREPETEK A TÖBBI MŰHELY MŰKÖDÉSÉBEN?
Korábban volt, viszont, ahogy fejlődnek a vidéki műhelyek, úgy párhuzamosan csökken a szerepünk. A feladat most már egyre inkább megoszlik. Továbbra is segítjük őket, akár tudással, akár kapacitással. Egyébként a bajai és vidéki szerelők napi szinten kapcsolatban vannak, megosztják tapasztalataikat. Egy szerelő nálunk nem maradhat magára. Az ügyfélnél nem lehet tanácstalanul állni, oda már konkrét megoldásokkal kell menni. Itt nincs titok, mindenki megosztja a tudását, azért is, mert nem tudhatja, hogy ő mikor szorul másnak a segítségére.
MILYEN SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK KÖTHETŐK BAJÁHOZ?
A mobil-fékpad többrétű feladatot lát el. Alkalmazzuk például garanciális hiba elbírálásához is. Ilyen például, amikor az ügyfél kevesli a gépe teljesítményét, ekkor nem kell bevinni AXIÁL-os telephelyre a gépet, hanem a mobil fékpad megy ki hozzá. A helyszínen megmérjük a teljesítményt, amelyet össze lehet hasonlítani a gyári adatokkal. Ebből kiderül, hogy mi okozza az „erőtlenséget”. Gyakran a munkaeszköz nem megfelelő mérete, vagy rossz beállítása áll a háttérben.
MENNYIRE NAPRAKÉSZ A MŰHELYBEN DOLGOZÓ KOLLÉGÁK TUDÁSA?
Teljes mértékben, ami elengedhetetlen, hiszen olyan rohamosan fejlődik a technika, főként az elektronika. Ehhez pedig állandó képzésre, tanfolyamokra van szükség. Így biztosítható, hogy ha a szerelő kimegy ügyfélhez, azonnal reagálni tudjon. A megszerzett tudás nem évül el, sőt egy új kolléga esetén fogalmazhatunk úgy, hogy kétirányú a tanulási folyamat. Nemcsak az új típusok működését, rendszertechnikáját, kell megismernie, hanem értenie kell akár az öt-tíz évvel ezelőtt kijött, de még ma is használatban lévő modellekhez is. Nagyon nehéz helyzetbe kerül, aki nem képezi magát, nem kapja meg a háttértámogatást a gyártótól.
ZÁRSZÓKÉNT MEGOSZTANÁL VELÜNK VALAMI JÓ TÖRTÉNETET?
Nem műhelyes, hanem mobil-szerelős történet. Manitou-t javítottak, és induláskor mindig hallottak egy koppanó hangot. Nagyjából beazonosították, hogy a gép elejéből jön, de sehol nem találtak meghibásodott alkatrészt, ami erre utalt volna. Végül a bal első kerékről leszedték a gumiköpenyt. Itt jött a meglepetés, ugyanis a gumi belseje egy pajszert rejtett, ez pedig induláskor mindig odacsapódott a talajhoz. Valószínű nem megfelelő eszközökkel cseréltek gumit és lényegében beleesett a szerszám, amolyan „gépészeti műhiba” történt. A nem megfelelő gumiköpeny-javítás olyan anomáliát okozott, amit nem volt egyszerű felderíteni, hiszen ki gondolt volna ilyen hibára!
Szerző: Ruzsicsné Krascsenics Nelli, főszerkesztő
Forrás és kép: AXIÁL Mezőgazdasági Híradó 2016. VI. szám 28-29. oldal