Kijuttatási térkép ISOBUS-kapcsolat nélkül? Lehetséges! (+videó)

Kijuttatási térkép ISOBUS-kapcsolat nélkül? Lehetséges! (+videó)

A sorvezetővel kezdődött minden és a felhőben tárolt adatsokaságra alapozott kijuttatási térképig jutott el a precíz művelés gyakorlata.

Az egységesedő kommunikációs csatornák pedig lehetővé teszik, hogy akár szabványos ISOBUS-kapcsolat nélkül is szót értsen egymással a munkaeszköz és a vezérlőgép. Az AXIÁL Kft. precíziós gazdálkodási csoportvezetője, Mesterházi Péter Ákos avatta be az agrárszektor.hu-t a legújabb megoldásokba.

A szántóföldi növénytermesztésben a legegyszerűbb precizitásnövelő megoldás a sorvezető, amelyik 15-25 centis művelési átfedéssel segítheti a pontosabb műtrágyaszórást, permetezést. Ma már általánosnak mondható a kormányautomatika használata, hiszen nyilvánvaló előnyöket kínál. Segítségével olyan mértékben csökken a művelési átfedés a kézi kormányzáshoz képest, hogy nagyjából 10-ből egy fordulót és ugyanennyi üzemanyagot meg tudunk takarítani vele. További előny, hogy a táblavégeken nem kell közvetlenül magunk mellé fordulni, amivel a gépet is kíméljük. Ma már nemcsak hidraulikus verziója létezik, az elektromos automata kormányzás is megjelent a színen.

 

 

„A kormányautomatika előnyeivel mindenki tisztában van, viszont a helyspecifikus gazdálkodásban még kevesen gondolkodnak. Leginkább azok, akiket a termőhelyi adottságok rákényszerítenek erre” – mutat rá Mesterházi. „Vannak területek, ahol a tábla heterogenitása nyilvánvaló, például a domborzati viszonyok miatt. Ahol nagyobb a terméspotenciál, ott intenzívebb gazdálkodást tudunk folytatni, mint a gyengébb táblarészeken. Egy eróziónak kitett dombtetőn hiába fokozzuk a tápanyag-felhasználást, nem sok esélyünk van a hozam növelésére, észszerűbb inkább a tőszám csökkentésével vagy visszafogottabb műtrágyázással alkalmazkodni a helyzethez.”

 

 

A precíz inputadagoláshoz természetesen olyan munkaeszközökre van szükség, amelyek képesek az automatikus szakaszvezérlésre és akár a dózis szabályozására is. A munkaeszköz vezérlése jellemzően GPS-kapcsolat (és korrekciós jel) birtokában az ISOBUS-on keresztül valósul meg, de ma már ez a szabványos kommunikációs csatorna sem feltétlenül szükséges a helyspecifikus kijuttatáshoz. A korszerű GPS-eszközök ISOBUS funkcióval nem rendelkező munkagépeken is képesek a fenti vezérlések megvalósítására. A gépek összehangolása is egyszerűbben megy ma már: az ISOBUS-szal felcsatlakozó műtrágyaszóró automatikusan közöl a traktorral minden lényeges paramétert magáról. A gépkapcsolat beállításai elmenthetők és betölthetők, így nagyon könnyű egyik munkagépről a másikra váltani.

Szükség lehet a táblán együtt dolgozó gépek összehangolására is. Ilyenkor wi-fin keresztül tudnak kommunikálni egymással: a vezértraktor így küldi át saját nyomvonalát az őt követő gépnek, amelyik a kapott információk alapján csatlakozik rá a megfelelő nyomvonalra. Ugyan így, a már bevetett területre vonatkozó információt is kicserélik egymás között a gépek, így az egyik által bevetett területre nem fog rávetni a másik.

 

 

„Vannak olyan N-szenzorok is, amelyek alapján akár menet közben elvégezhető a differenciált nitrogén-fejtrágyázás – bár én ezt óvatosan kezelném, hiszen a gyengébb vegetáció nem féltétlenül a tápanyaghiány miatt alakul ki, lehet az oka egy károkozó vagy akár a víznyomás is” – folytatja az újdonságok sorolását a szakember. „Sőt, létezik ISOBUS-os meteorológiai állomás is, amelyik a traktoron helyezkedik el, és haladás közben méri a napsugárzást, hőmérsékletet, páratartalmat, szélsebességet stb. Így jelezni tudja a gépkezelőnek, hogy megfelelnek-e a körülmények a permetezéshez.

Arra is érdemes gondolni, 2020 után a magasabb szintű támogatás feltétele lehet annak igazolása, hogy képesek vagyunk környezetkímélően gazdálkodni" – int Mesterházi. Az AXIÁL szakembere arra is felhívta a figyelmet, hogy a helyes döntéshez előbb pontos adatok begyűjtésére van szükség. Jó adatforrás a kombájn hozammérője, de csak akkor, ha évről évre, akár táblánként újrakalibráljuk a hozamot a begyűjtött szemek tömegének visszamérésével. Fontos a hozammérő következetes használata is, ellenkező esetben könnyen képződnek pontatlan adatok, pl. a táblavégi fordulókban a nulla t/ha-os hozamértékek.

„A hozammérő jó képet ad a terület heterogenitásáról, főként, ha több éven át, több kultúrában gyűjtött adatokkal operálunk. A talajmintavételezés is fontos információkkal szolgál, de ezt is lehet sokkal precízebben végezni, mint a szokásos, öthektáros átlagminta összegyűjtésével. A műholdképek is annál hasznosabbak, minél több évre visszamenőleg állnak a rendelkezésünkre. A lényeg, hogy sokféle adatot gyűjtsünk, és legyen olyan szoftverünk, amelyik legalább térképes formában meg tudja jeleníteni ezeket. A profi döntéstámogató rendszerek pedig sokféle formátumban képesek adatstruktúrákat befogadni és ezeket elemezni, majd kijuttatási tervet készíteni hozzájuk.”

 

 

A mai gépek komoly elektronikával dolgoznak, és ahány munkagép, annyiféle monitor és menürendszer. A gépkezelőnek ismernie és kalibrálnia kell tudni ezeket, azaz komoly szellemi munkát is végez a 12 órás műszak alatt. Az AXIÁL által forgalmazott Trimble monitorok már androidos táblagépek – akik használtak már okostelefont, gond nélkül elboldogulnak vele. Persze sok az új, szokatlan funkció, amit nem lehet egyszerre megtanulni, de az Axiál tapasztalata alapján néhány hét alatt bárki belerázódik az új technikába. Ott, ahol egy komplex rendszer egyszerre lett kiépítve, érdemes az első évet tanulóévként kezelni, de ezt követően mindenki kényelmesebben és anyagtakarékosabban tud gazdálkodni.

 

Forrás, kép, videó: agrarszektor.hu

 

Elérhető

Kapcsolódó cikkek