Gyümölcsöző a Zeulenroda tavat körülölelő lankákon gazdálkodni. A Pahren Agrar cég hatszáz bérlő földjét kezeli a völgyzáró gát környékén. A főnök, René Kolbe, „családfát” függesztett ki a tárgyalóban, amely azt mutatja, kik hozták be a kooperációba a földeket, és hogyan változott az egykori keletnémet termelőszövetkezet. A családfa tetején a kooperációhoz ma tartozó tizenkét cég: egy holding, sok kft, bt-k és jó néhány név. René Kolbe így mindent jól át tud tekinteni, de szüksége is van rá. Hiszen minden cégnek megvan a saját szakterülete: az egyiké a takarmányfeldolgozás, a másiké a vetés, megint másé a kenderből készült termékek, a biotermékek, egészen a járműállományig és így tovább. Valamennyi cég összekapcsolódik, és működő hálózatot alkot, amelyből nem lehet csak úgy, egyszerűen kiszakítani egy szereplőt. Mindent irányítás alatt tartani az üzleti menedzsment remekműve. A Pahren Agrar leginkább a szántóföldi növénytermesztésben érintett.
A gazdaságban több száz hektáron termesztenek kendert. A kenderlabirintusban a Pahren Agrar sok információt nyújt erről a részben még ismeretlen és eléggé rosszhírű növényről.
A szövetkezet 2016 óta gazdálkodik hagyományosan 1400 hektárnyi területen, és ugyanennyin ökológiai módon, a Zeulenroda tó átellenes partján. 2016-ban állított át Kolbe 511 hektárt biogazdálkodásra. „Azóta a hagyományos tanul a biótól és fordítva”. A gazdaság kitűnő példa a hibrid mezőgazdaságra. Már nem kizárólagos a hagyományos vagy bio, inkább az arany középút érvényesül, tanulnak egymástól az ágazatok, ez a hibrid mezőgazdaság. Az ökológiai termesztésben eredményes folyamatokat Kolbe rendszeresen teszteli a hagyományos gazdálkodásban is, fejében mindig az erőforrások és költségek csökkentésének gondolatával, úgy, hogy továbbra is jó legyen a hozam. A szántóföldi és az ökológiai gazdálkodás erényeinek ötvözését jól mutatja a trágyázás és a növényvédelem: Kolbe 95 százalékban folyékonyan táplálja a hagyományos növényeit. Szinte kizárólag saját gazdaságában keletkezett, illetve ammóniumtrágyákat használ. „Ezzel automatikusan csökken a növényvédelem ráfordítása.”
Kolbe úr „nem maximális, hanem célhozamokkal” számol. Több éves átlagot tekintve csökken az erőforrások felhasználása. „Pedig boldogabb lenne a tanácsadóm, ha teljes adagot használnék” teszi hozzá nevetve Kolbe úr. Meggyőződése, hogy a mezőgazdáknak el kell szakadniuk a sok vegyszertől, és csökkenteni kell ezektől az ágazat függését is. Alapelve: „Ha több biót akarnak a fogyasztók, akkor többet kínálunk nekik.”
A nyertes Rene Kolbe (középen) Cornelia Horsch-sal (2. jobbról) zsűritagokkal: Karl Bockholt (balra, agrarheute magazin), Andreas Lege (2. balról Mezőgazdasági Kamarák Szövetsége) és Daniel Brandt (jobbra, HORSCH Maschinen GmbH)
Minden évben szervez a gazdaság udvarán egy fesztivált, és a bérlőkkel földbejárásokon is próbál kapcsolatot kialakítani. Természetesen Kolbe saját gazdaságának hírnevét is növeli ezzel, hiszen nagy üzemével ő a környék egyik fontos munkaadója. A bio-gabonák raktárkapacitása az újonnan kialakított magtárral hatezer tonna lett. A hagyományosan termesztett termények még 25 ezer tonnát tesznek hozzá. Ezzel az üzem optimálisan jelenhet meg a piacon, és nincs rákényszerítve, hogy terményeit gyorsan elszállítsa.
A gazdaság egyik fontos növénye a több száz hektáron termesztett kender, amelyről egyre többet hallani. Azért, hogy a kendert ne csak értékesítsék, hanem felvilágosítást is adjanak róla, a Pahren Agrar-nál kenderlabirintust alakítottak ki – az ismert kukoricalabirintus mintájára. A kendert a gazdaságban kétféleképpen hasznosítják: magjából olajat nyernek ki, rostját az autó- (üléshuzat), és a szigetelőanyag-gyártásban használják. Az értékesítés és a tájékoztatás az ipari felhasználásról, még olyan területek, ahol sok a pótolni való. Kolbe feladataként tűzte ki maga elé a valódi felvilágosítást erről a sokak előtt még, „ismeretlen” növényről. „A kender a médiában elég rossz hírű” mondje Kolbe, „és csak lassan derülnek ki a pozitívumai a fájdalomterápiában.”
A Ceres díjnyertes René Kolbe (jobbra) a Ceres zsűritagjaival Karl Bockholttal (balra, agrarheute magazin) és Andreas Legével (középen, Mezőgazdasági Kamarák Szövetsége) a Pahren Agrar virágzó lenföldjén.
A gazdaság egy további specialitása 2000 eleje óta a zöldborsó, amelyet a terület körülbelül tíz százalékán vetnek, és hektáronként közel 4,5 tonnás átlaggal takarítanak be.
Mindezt természetesen valahogy ellenőrizni és irányítani kell. Itt fizetődik ki a digitalizáció. René Kolbe minden munkatársa iPadet használ, ezen keresztül kapnak meg minden utasítást és információt a szolgálati beosztásról, és rögtön jelezni tudják, ha elvégeznek egy feladatot. Így a telep minden gépének pozíciója jól látható, és az is, hogy hol tartanak a tervezett folyamatok. Ezenkívül a gazdaságban saját meteorológiai állomás is helyet kapott.
René Kolbe így vélekedik magáról: „Szerelmes vagyok a természetbe és a mezőgazdaságba. Éppen ezért ez az otthonom, ez a mindenem.” És a Ceres Díj zsűrije szerint: „Az üzemvezetőnek sikerült a hagyományos látásmódot összehoznia a biológiai gazdálkodással. Mindkét gazdálkodási módszer tanulhat egymástól.”
Gyökerekkel, hálózatban, összekötve
Tulajdonos, ügyvezető, elnök, intéző, üzemvezető. René Kolbe mindennapjai a piaci növényekről, a nemesítésről és az energiáról szólnak. A Zeulenroda gát körül 2330 hektáron termeszt szántóföldi növényeket, ezer szarvasmarháról gondoskodik, és 12 üzemmel működik együtt, keverttakarmány-készítésben, malmokban és egy benzinkútnál. Tovább növényként a gabona, repce, kukorica és borsó mellett haszonkendert, olajlent, papírnyírt és csészekórót termeszt. 511 hektáron biogazdálkodik. Partnere az AHP-Agrar és Handels GmbH Plauen, további 1280 hektárral. A biogazdálkodás 95 tejelő tehénnel és 32 ezer tojótyúkkal a nemzetközi menedzsment-rendszereknek megfelelő tanúsítványt szerzett. Kolbe saját kommunikációs központjaiban, például a kenderpavilonban dolgozza ki saját ötleteit.
A terraHORSCH exkluzív kiadvány évente két alkalommal jelenik meg. A következő számot várhatóan az év második felében készítik el. Amennyiben szeretné nyomtatott formában is megkapni a magazin következő számait kérjük a terrahorsch@axial.hu email címen jelezze számunkra!
Fordította: Vas Magdolna, marketingkommunikációs menedzser
Forrás és kép: terraHORSCH 2019. I. szám 8-9. oldal