Tavaly 152 milliárd forint értékben vásároltak új mezőgazdasági gépeket a gazdálkodók, az egyébként 2013 óta folyamatosan emelkedő alkatrészforgalom pedig 44 milliárd forint volt az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) jelentése szerint, amely 152 mezőgép-forgalmazó és -gyártó forgalmi adatai alapján készült. Ez az érték a gépértékesítések 20 százalékos növekedését jelzi 2016-hoz képest, de a valós adat ennél némileg alacsonyabb – pontosítanak a kutatók. Az elmúlt évben ugyanis belépett az adatszolgáltatók közé negyven új vállalkozás, amelyek a gépek eladását 11,2 milliárd, az alkatrészekét pedig 1,7 milliárd forinttal növelték. A növekedés azonban e cégek nélkül is jelentős, a gépértékesítésben 11 százalékos.
Harsányi Zsolt, a MEGFOSZ elnöke és az AXIÁL Kft. tulajdonos-ügyvezetője – kép: Nánási Pál
A megváltozó időjárási körülmények miatt egyre szűkebb az az optimális időszak, amikor a mezőgazdasági termelők az adott munkát el tudják végezni. Ezért létkérdés számukra, hogy a szükséges korszerű eszközök meglegyenek – jelölte meg a megnövekedett gépberuházások egyik okát a Világgazdaságnak Harsányi Zsolt, a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetségének (MEGFOSZ) elnöke, az AXIÁL Kft. tulajdonos-ügyvezetője. A termelők számára fontos a hatékonyság növelése, amihez szintén fejleszteni kell. Ezért is erősödött a precíziós gazdálkodáshoz szükséges eszközök iránti kereslet.
Ezekkel nemcsak a költség- és energiahatékony gazdálkodás valósítható meg, hanem az agrártermelést az EU szigorodó környezetvédelmi előírásainak – és az egyre inkább erősödő társadalmi elvárásoknak – is meg lehet feleltetni.
A forgalmi adatokból kitűnik, hogy a precíziós eszközök mellett az olcsóbb, egyszerűbb gépek továbbra is keresettek. Harsányi Zsolt szerint az ebben a kategóriában beruházó gazdálkodók számára ez önmagukhoz képest fejlődés ugyan, de ezek a gépek hiába újak, nem nevezhetők korszerűnek.
Fontos körülmény, hogy tavaly a vissza nem térítendő uniós támogatások nem voltak elérhetők, ezért a gépberuházások zöme piaci alapon valósult meg – szögezik le a kutatók. A MEGFOSZ elnöke szerint ehhez nagymértékben hozzájárult, hogy a növénytermesztőknek jól sikerült a 2016-os év, és nagyon kedvező a kamatkörnyezet. Az első negyedévben – amelyik a legnagyobb forgalmú volt tavaly – még ösztönzőleg hatott a Növekedési hitelprogram a 2,5 százalék alatti kamataival, de a 3-4 százalék közötti piaci kamatok is hatásosak voltak. A bankok pedig szívesen finanszírozzák a gépberuházásokat – tette hozzá Harsányi Zsolt.
Az idén támogatás nélkül is tovább növekedne a piac, azonban a beinduló kifizetések további 10-15 százalékos többletet generálnak a gépvásárlásban – mondta Harsányi Zsolt. Tavaly év végén bírálták el az állattartó telepek korszerűsítésére és a kertészeti gépbeszerzésekre a Vidékfejlesztési programban kiírt pályázatokat, ezek megvalósulása idén várható. A kedvező hitelezési és lízingfeltételek – hangsúlyosan a Magyar Fejlesztési Bank nemzeti gépfinanszírozási programja – szintén segíthetik a növekedést.
Koncentrált a piac
A magyar mezőgéppiac meglehetősen koncentrált, ami jól látszik abból, hogy a végfelhasználóknak történő mezőgazdasági gépértékesítés 70 százalékát tíz cég adta, miközben a három legnagyobb agrárgép-kereskedő könyvelhette el az összes magyarországi gépeladás 53 százalékát. A tavalyi gépberuházások értékének 59 százalékát az erőgépek adták, ezen belül a traktorok 59, a kombájnok 24, az egyéb erőgépek pedig 17 százalékkal részesedtek. Az AKI megállapítása szerint az európai trendbe illeszkedik, hogy az erőgépvásárlásoknál évről évre nő az átlagos lóerő.
Forrás: Világgazdaság