A direktvetést mindig is megkülönböztetett figyelem övezte a HORSCH-nál. E gazdálkodási rendszer célja a talaj termelékenység-növelésével egyidejűleg a hozamszint megtartása. Az Avatar és a Pronto NT piacra dobásával a HORSCH két, „Low Disturbance“ – csekély felszíni talajmozgatással járó talajművelés – elven alapuló vetőgéppel és köztesnövény-vetőgéppel bővítette termékkínálatát. Az alapötlet egyszerű: új megoldásokat kell kínálni a gazdálkodóknak a rezisztens gyomnövények elleni harchoz.
Az AgriDays igazi siker volt. Egyik különlegességeként mind a Horsch, mind a Leeb család elutazott Franciaországba. Több mint kétszázan, legnagyobb részt mezőgazdászok, gyakran nagyon hosszú utazás után találkoztak a kora reggeli órákban Châteaudun városának Nermont Mezőgazdasági Főiskoláján, Eure-et-Loir megyében. Cornelia Horsch üdvözölte az egybegyűlteket a zsúfolásig teli előadóteremben, majd bemutatta a Horsch és Leeb családok következő generációit, mielőtt átadta a szót Michael Horschnak.
Michael Horsch: „A gyomok szulfonil-karbamid rezisztenciája jó példa arra, hogy a természet mindig visszavág.“
Aktuális helyzet
Michael Horsch először a német (katasztrofális) és a francia (átlagos) betakarítási eredményeket hasonlította össze, majd megállapította, hogy az eredmények valószínűleg pénzügyi problémákat okozhatnak a gazdálkodóknak. Szerencsére a nyári hatalmas áremelkedés következtében a francia gabonatermeszlők fel tudták tölteni 2016-ban megsarcolt kasszájukat. A német termeszlők idén ugyanazzal a problémával küzdenek, amit két évvel korábban nyugati szomszédjaik. Ezután röviden a jövőről beszélt Michael Horsch. Komoly mezőgazdasági problémát vár: a glifozát esetleges tilalmát. „Jó pár különböző dolog okozhat rákot: hús, só, cigaretta, szennyezés és így tovább. És talán a glifozát is. Azonban tény, hogy e hatóanyag egészségi hatását nagyon nehéz meghatározni: egyszerűen nem ismerjük,” hangsúlyozta Horsch.
Mindezek ellenére meg kell nyugtatni a nyilvánosságot. Michael Horsch szerint a lakosság egyre nagyobb jelentőséget tulajdonít az élelmiszerekben maradékanyag-tartalmának. Megmutatta a hallgatóságnak, milyen anyagok vannak a reggeli müzliben – főleg a vegetációs ciklus végén kijuttatott szerek: gomba- és rovarölők. „Meglepő tény, hogy a lista legkevésbé káros hatóanyaga egyértelműen a glifozát. És mégis, a nyilvános vitákban mindig erről van szó. Át kell tehát gondolnunk: a megfelelő kérdéseket teszi fel nekünk a nyilvánosság? Értjük egyáltalán aggodalmaikat, és ők értenek minket?” Egy dolog minden esetre világos Michael Horschnak: „Nem szabad polgártársaink várakozásait semmibe venni. Megközelítéseik egészen biztosan tartalmazzák az igazság morzsáját. Ezért nem szabad félnünk tőlük, hanem meg kell értenünk, és részben el is kell fogadnunk véleményüket.”
Szigorúbb szabványok
„Nem először fordul elő, hogy a nyilvánosság megkérdőjelezi termelési szokásainkat. Az első nagy téma, amivel a növénytermesztők találkoztak, a génmódosított termékeké (GMO) volt. Most a glifozát miatt támadják a termelőket, és ehhez kapcsolódóan a növényvédő szereket általában,“ tárta a jelenlegi helyzetet a hallgatók elé Michael Horsch, majd hozzátette: „Nem szabad csupán az aktuális problémákkal foglalkoznunk, már a következőt is látnunk kell előre.“ Kétsége sincs: „Hamarosan a biológiai sokféleség témakörében kell szembesülni felelősségünkkel. Ha szétromboljuk a természetet, az meg fog minket büntetni. Visszaüt,” magyarázta. Példaként a parlagi ecsetpázsit szulfonil-karbamid rezisztenciáját említette.
Michael Horsch ezután a táplálkozási normák megszületését ismertette a hallgatósággal. Korábban minőségi- és egészségügyi szabályokat állítottak fel, amelyeket be kellett tartania az élelmiszer előállítóknak és az iparnak. Ezeket az élelmiszereket aztán a kereskedők értékesítették. Manapság fordítva történik. A fogyasztó-közeli nagy kereskedői láncok egyre inkább odafigyelnek a társadalmi elvárásokra. Teljes befolyásukat a latba vetik, hogy az ő előírásaiknak feleljen meg a termelési folyamat többi résztvevője. „Ily módon csökkentették a feldolgozott termékek cukortartalmát, nagy lépésekben, körülbelül 20 százalékkal. Amikor minden nagy piac átnyomja ezeket a követeléseket, az nem jószívűségből történik, hanem mert szükségesnek tűnik a további nyereségességhez,” magyarázta Michael Horsch.
A Horsch és a Leeb család!
A változás oka
Apropó, cukor! A hússal, tejjel és liszttel együtt azon termékek közé tartozik, amelyeket 120 évvel ezelőtt a lakosság csupán egy százaléka fogyasztotta. Ma már öt-hétmilliárd ember jut hozzájuk. „Azáltal, hogy egyre többet termelünk egyre alacsonyabb áron, a mezőgazdaság a társadalom igényeire reagált. Szóval, hálásnak kellene lenniük, gratulálniuk kellene nekünk. Miért nincs mégsem így?” kérdezte Michael Horsch a hallgatókat. Szerinte elég egyértelmű a válasz: e termékek, amelyekből túl sokat fogyasztanak, negatívan hatnak az egészségre. Az emberek tudják ezt, még akkor is, ha mi, gazdálkodók egyáltalán nem vagyunk felelősek azért, hogy ők mennyit fogyasztanak. Így olyan táplálkozási áramok alakulnak és fejlődnek ki, mint a flexitarizmus, a veganizmus vagy a gluténmentes táplálkozás. A nagy kereskedői hálózatok és az élelmiszeripar ezekkel a hullámokkal együtt úsznak, és ezekre alapozzák üzleti modelljeiket az egészségesnek vélt, de drágább termékek értékesítésével.
„Nekünk is fel kellene szállni erre a vonatra, és nem küzdeni ellene. A talajmegőrző műveléssel teljes mértékben megfelelhetünk ennek az elvárásnak.”
„A francia mezőgazdaságot 1982 óta kísérjük figyelemmel, azóta vagyunk jelen az itteni piacon,” hangsúlyozta Michael Horsch. „A társadalmi nyomás miatt, ami itt sokkal hangsúlyosabb, mint a többi európai országban, a francia gazdálkodók már korán kénytelenek voltak kitalálni, hogyan lehetnének innovatívabbak a szomszédjaiknál, és átalakítani termelési struktúrájukat.”
Európán belül egyértelműen Franciaország az a hely, ahol a talajkímélő művelés meg tudta vetni a lábát. Először csak egy mellékszál volt a történetben, de egyre nagyobb és nagyobb jelentőséget nyert, majd időközben igazi trenddé szélesedett. E nélkül a HORSCH biztosan nem fejlődött volna odáig, ahol most tart. Ezért mutatott be Michael Horsch nagy lelkesedéssel egy modellt, amely új út lehet a hagyományos és az ökológiai gazdálkodás között – egy hibrid gazdaságot.
Kulcskérdés a gazosodás
Michael Horsch nem is vezethette volna fel jobban Frédéric Thomas előadását. A sologne-i férfi a francia minőségmegőrző talajgazdálkodás egyik úttörője és fő képviselője. 1992-től 1997-ig a HORSCH Technik forgalmazója volt Bretange-ban. Körülbelül húsz évvel ezelőtt átvette a családi gazdaságot. Homokos és csekély hozamú földjei megműveléséhez sok pénzbe és energiába kerülő, erőforrás-igényes talajművelésre volt szükség.
Szétnézett olyan megoldások után, amely ezt megkönnyíti, esetleg egészen kikerülhetővé teszi. Erőfeszítése unalmas volt, évekig kellett próbálkozni, tudást gyűjteni. A minőségmegőrző talajgazdálkodással azonban hirtelen elérte, hogy javuljon földjeinek struktúrája és termékenysége. Ezzel párhuzamosan tanácsadóként foglalkozott a talajmunkák egyszerűsítésével, és 1999-ben megalapította direktvetéssel foglalkozó TCS (Techniques Culturales Simplifiées) újságját.
A mezőgazdasági főiskola nagyterme Nermont-ban dugig volt Michael Horsch és Frédéric Thomas előadása alatt.
Mindkettőből a legjobbat
Frédéric Thomas osztja Michael Horsch véleményét: a talajmegőrző mezőgazdaság a másik út – a hagyományos és a bio között –, amely lehetővé teszi a lehető legnagyobb biológiai sokszínűséget, minimális vegyianyag-használattal. „A növényvédő szerek kezdetben nagyon sikeresek voltak. Segítségükkel valóban sok problémát meg lehetett oldani. Napjaink nyilvános vitáiban viszont nagyobbnak tűnnek az ilyen szerek problémái azoknál, amelyeket megoldanak,” állapította meg.
Véleménye szerint a glifozát a megőrző talajművelést lehetővé tevő legfontosabb szerek egyike. Tiltása rövid és hosszú távon egyaránt gondot okozna. Ezért már most azonnal, még a tiltás előtt el kell kezdeni olyan megoldásokat keresni, amelyekkel glifozát nélkül is tovább alkalmazható ez a talajművelési technológia. Nem megy majd nehézségek nélkül, ahogy annak is durva hatásai lennének, ha simán megszüntetnénk a használatát. „Én azért még mindig remélem, hogy továbbra is használni lehet majd a glifozátot olyan mezőgazdasági rendszerekben, amelyeknek pozitív hatása van a környezetre – például a megőrző talajművelésben.” Legalábbis ezt jelezte Emmanuel Macron.
A herbicideket nem szabad túlbecsülni a gyomok elleni harcban. A kémia önmagában nem tudja korlátozni a gyomokat, ahogy az eke vagy a genetika sem.
A gyomnövények magjai a talajban nagyon rezisztensek. Néhány még 1700 év után is csírázásnak indul. A szántás és kis részben a talajlezárási munkák felhozzák a magokat a talajfelszínre, ahol ismét csírázni tudnak. “A földművelési rendszerünk a maga teljességében határozza meg a gyomosodás intenzitását: az ember azt kapja, amit megérdemel,” szögezi le Fréderic Thomas. Bizonyítékul Ausztrália és Nagy-Britannia herbicid rezisztens gyomnövényeit említette, amelyek már Franciaországban is megjelentek. “Egész intézkedéscsomagra van szükségünk a gyomok elleni harcban.“
Központi téma: vetésforgó
Frédéric Thomas ezután bemutatta a gyomok elleni harcban legjobb szántóföldi technológiákat. Középpontban a vetésforgó áll. Újabb növények bevezetése egész biztosan megtöri a gyomok fejlődési ciklusát. Egy újabb hatóanyag is korlátozza a rezisztencia kialakulásának esélyét. „Nem elegendő csupán a vetésforgót meghosszabbítani, amikor a körülmények ezt kívánják, a rugalmasság is döntő,” hangsúlyozta a gazdálkodó.
A műtrágyák jobb kijuttatását lehetővé tevő technológiák is segítik a probléma megoldását. A célzott kijuttatás nem trágyázza az egész területet – így a gaz nem erősödik meg. Ellenkező esetben viszont csak nagyon nehezen lehet ezektől megszabadulni.
A kombinált állomány további eszköz a gyomok fejlődése ellen. Olyan növénykultúrákról is lehet szó, amelyeket nem takarítunk be, csak úgynevezett „társnövények” – versenyeznek a gyomokkal, és jelentősen korlátozzák fejlődésüket. Azért ezeket a társnövényeket nagyon gondosan kell kiválasztani, nehogy befolyásolják a haszonnövény hozamát. „Mindenesetre jobb, ha borsó van tejoltófű helyett a repcénkben,” jelentette ki Frédéric Thomas.
Robert Dorsemagen (jobbra), a HORSCH France ügyvezetője, fordította Michael Horsch (balra) előadását franciára.
Szenet képezni
„Ne gondolják, hogy ezek varázsszerként megoldják majd a problémát,” figyelmeztet. „Inkább a megoldások sokasága, együttesen, és az adott helyzethez igazítva, ér majd el nagy hatást. Ez természetesen nagyfokú reakciókészséget igényel, a szántóföldi termesztés alapos ismeretét, és persze türelmet.” Frédéric Thomas véleménye szerint kényszerítve vagyunk különböző növénykultúrák kombinációjával intenzívebbé tenni a fotoszintézist, a termelést növelni, több vetőmagot és takarmányt állítani elő, hogy a talajban elemi szenet tároljunk, és ezáltal támogassuk ott az életet.
Ezért Frédéric Thomas állítja, hogy a mezőgazdaság, főleg, ha talajkímélő, megfelelő válasz sok ökológiai kihívásra: a megújuló energiára, a biomasszára, zöld kémiára, a szénképződésre a talajban, és így tovább. „A mezőgazdaság nem minden gonosz gyökere, hanem sok megoldás magja! A nyilvánosság szemében hősökké válhatunk. Ezt vegyék Önök is komolyan,” zárta előadását.
Irány a gyakorlat
A délutáni program Francis Proust gazdaságában, Châteauduntől néhány kilométerre északra folytatódott. A vendégeket három csoportra osztották: az elsőben Francis Proust mesélte el az üzem fejlődését, a másodikban talajt vizsgáltak Frédéric Thomasszal, a harmadikban pedig az Avatar 6 SD koncepcióját mutatták be volt Philipp Horschsal és Rémi Bohyval, a HORSCH France precíziós kijuttatási és mezőgazdasági szakértőjével.
Francis Proust körülbelül kétszáz hektáron termeszt gabonát. Iszapos, agyagos, kavicsos földjei egyértelműen különböznek a szomszédos Beauce sziklás talajaitól. Nyáron szárazak, tavasszal és ősszel viszont nagyon nedvesek. Az egész üzemben mindenhol alkalmazott dréncsövek ellenére összegyűlik a víz. „Ilyen talajokat hagyományos módszerekkel megművelni nehéz volt: a kövek jelentősen koptatták az alkatrészeket, és a talaj alig tárolt valami nedvességet, nagyon meg kellett gondolni, hány menetben megyünk végig rajta.” mesélte Proust. 1996-ban elkezdte használni a direktvetést, és beszerzett egy HORSCH Sä-Exaktort. A talajművelés módjáról nem igazán gondolkodott, úgyhogy gyomosodási probléma merült fel. Részben azzal oldotta meg, hogy a vetés előtt előcsíráztatta a magokat.
Francis Proust (középen) elmeséli, hogy üzemében milyen lépésekben álltak át a talajmegőrző művelésre.
Külföldi benyomások
„2001-ben elutaztam Brazíliába, és ez hozta meg a végleges megoldást, átálltam a direktvetésre, köztesnövényekkel. Vettem egy három méter munkaszélességű Semeato TDNG 300E-t.” Akkoriban meglehetősen korlátozott volt a vetőgépek kínálata. A Semeato megfelelt a kihívásnak, könnyen be lehetett állítani, egyszerű volt a kezelése és csekély a kopása. A munkaszélesség viszont elég kicsi volt ebbe a gazdaságba: a számos munkamenet miatt nem lehetett teljes mértékben megóvni a talajszerkezetet. Ebben az időszakban kezdett el köztes terményeket betakarítani. A megőrző talajműveléssel Francis Proust homogenizálta talajait, és megnövelte humusztartalmukat.
„2016-ban újabb döntő lépést tettem, egy hatméteres Avatar SD vásárlásával. Ezzel a géppel a köztesnövényeimet sokkal jobban kézben tudtam tartani. A nagyobb munkaszélességnek köszönhetően csökkenthettem a munkamenetek számát, és akár 8 km/órás menetsebességgel, sokkal gyorsabban dolgoztam.” További előny: a Semeatótól eltérően az Avatar nem nyomta bele a barázdába a szalmát. Felépítménye és a három vetőmag-tartály további plusz pont.
Ezen a napon Francis Proust Avatárját is bemutatták munka közben. Rémi Bohy így demonstrálhatta a vetőelemek képességeit. „A gép csak nagyon kevés földet mozgat meg. A magokat lehelyezi, anélkül, hogy a földet megforgatná, ami nagyon megnehezíti a gyomok csírázását,” magyarázta a szakember. Vetőelemenkénti 300 kilogrammos nyomásával az Avatar tökéletesen megfelel a direktvetéshez, mivel optimálisan hatol be a földbe, és pontos a mélységvezetés. „Az Avatar moduláris felépítése és három tartálya sok kombinációs lehetőséget biztosít. Egyszóval ez a vetőgép ideális a talajmegőrző művelés valamennyi rendszeréhez.”
Az Avatar 6 SD bemutatója: Rémi Bohy bemutatta a vetőgép megőrző talajművelésben tapasztalható sokféle előnyét.
Mély gyökerek
A harmadik csoportot Frédéric Thomas vezette. Egy kukoricaparcellából földet emeltek ki, jól láthatóvá téve talajprofilt. „A megőrző talajművelés kulcsa a növénykultúrák sokfélesége. A kukorica optimális tavaszi növény,” magyarázta. A résztvevők láthatták, hogy a kukorica gyökérzete, amely a jó talajstruktúrának köszönhetően simán leért két méter mélyre, kitűnően átszőtte a talajt. Hagyományos talajműveléssel az eketalp miatt nem lett volna lehetséges ilyen mértékű behatolás. Az eketalp nagymértékben korlátozza a hozzáférést is a vízhez, ami a talaj-klimatikus körülmények miatt lehetetlenné tette volna a kukoricatermelést az üzemben.
A résztvevők kihasználták a lehetőséget intenzív tapasztalatcserére az előadókkal. A növénytermesztésről szóló beszélgetések színvonala igen magas volt. Az érdekes nap, tele beszélgetésekkel, informálódással és tapasztalatcserével, büfével zárult.
A terraHORSCH exkluzív kiadvány évente két alkalommal jelenik meg. A következő számot várhatóan az év második felében készítik el. Amennyiben szeretné nyomtatott formában is megkapni a magazin következő számait kérjük a terrahorsch@axial.hu email címen jelezze számunkra!
Fordította: Vas Magdolna, marketingkommunikációs menedzser
Forrás és kép: terraHORSCH 2019/1. szám 46-50. oldal
A talajprofilon Frédéric Thomas bemutatta, milyen mélyre hatoltak a kukorica gyökerei, a direktvetésnek köszönhetően.