Cookie / süti kezelés
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a axial.hu honlap működésének biztosítása, látogatóinak magasabb szintű kiszolgálása, látogatottsági statisztikák készítése, illetve marketing tevékenységünk támogatása érdekében cookie-kat alkalmazunk. Az Elfogadom gomb megnyomásával Ön hozzájárulását adja a cookie-k, alábbi linken elérhető tájékoztatóban foglaltak szerinti, kezeléséhez. Kérjük, vegye figyelembe, hogy amennyiben nem fogadja el, úgy a weboldal egyes funkciói nem lesznek használhatók.
Tudjon meg többet…
Rendben
Nem fogadom el
2018-08-30 13:35:36

A gazdaságok vezetői nyugdíjasként is folytatnák a munkát

Magyarországon a lakosság száma évről évre jelentős ütemben csökken, ugyanakkor a legutóbbi gazdasági válság elmúltával mind fokozottabban jelentkezik a munkát végzők iránti igény. A mezőgazdasági ágazat különösen nehéz helyzetben van.

A KSH 1998 óta követi a foglalkoztatottak számát korcsoportok szerint, a legfrissebb eredmények tavaly születtek. Míg a teljes népességben körülbelül 20 százalékponttal dolgoztak többen 2017-ben, mint 19 évvel korábban, a nyugdíjasok sokkal nagyobb arányban tértek vissza a munka világába. Fontos azonban megjegyezni, hogy a lakosságszám közben folyamatosan esett, és a korfa egyre inkább az idősebb korosztály felé szélesedik. A foglalkoztatottak közé visszatérést segíti jelenleg az 55 éven felülieknek járó kedvezményes szocho – bár ezt 2019-től várhatóan eltörlik, nehéz helyzetbe hozva azokat, akik még nem töltötték be a nyugdíjkorhatárt –, illetve további kedvezményként jövőre mindazok után, akik öregségi nyugdíjban részesülnek, a munkába való visszaállás esetén a 15 százalékos személyi jövedelemadón túl nem kell majd közterhet fizetni.

A legnagyobb változás a 60–64 éveseknél tapasztalható, hiszen körükben 2017-ben 1998-hoz képest hétszeresére emelkedett a foglalkoztatottak száma. A kiugró eredményt magyarázhatja, hogy az elmúlt években egyre többen léptek be a 60–64 évesek korcsoportjába, ráadásul a kitolódó nyugdíjkorhatár éppen közöttük eredményezte a foglalkoztatottak körének legnagyobb mértékű bővülését.

A még idősebbek is szívesen és nagyobb arányban vállalnak munkát, amivel kiegészíthetik sokszor szerény nyugdíjukat: a 65–69 évesek 2017-ben 1998-hoz képest két és félszer többen, míg a 70–74 évesek 2,3-szer többen dolgoztak. (Forrás: KSH, A foglalkoztatottak száma korcsoportok szerint, nemenként [1998–2017])

Az AgroStratéga, ismerve azt az egész Európában tapasztalható aggasztó trendet, hogy az agrártársadalom még a népesség átlagánál is gyorsabban öregszik, 2017-ben feltette a kérdést a kutatási jelentést kitöltőknek, terveznek-e munkát vállalni a nyugdíjkorhatár elérése után. Az 1400 fős, országosan reprezentatív minta átlagéletkora 49 év volt, ám jellemző adat, hogy a kutatásban részt vevők 27%-a 60 éves vagy annál idősebb. További 23%-a pedig elmúlt 50 éves, tehát már valószínűleg elgondolkodott rajta, mihez kezd majd, ha eléri a nyugdíjaskort.

 

 

A teljes minta döntő többsége, négyötöde (80%) igennel válaszolt a kérdésre, tehát idősen is a munkát választja a jól megérdemelt pihenés helyett. A ma még nem nyugdíjasok 75%-a tervezi a nyugdíjkorhatár elérése utáni munkavégzést. Ezen belül az egyéni gazdálkodók négyötöde, a cégvezetők háromötöde maradna a munkánál a nyugdíjba lépést követően is. A fiatal, 18–39 éves és a 40 éves vagy idősebb korosztály tagjainak egyaránt háromnegyede (75%) választaná a pénzkeresést a nyugdíjkorhatár elérése után. A dolgozni vágyók magas aránya egyrészt szoros kapcsolatban lehet azzal a mezőgazdaságban évek óta tapasztalható aggasztó jelenséggel, hogy nincs, aki átvegye a stafétát, másrészt az öregkori nyugdíj várható összege sem jelent elegendő motivációt az időskori évek egyébként megérdemelt pihenéssel való eltöltéséhez.

Az AgroStratéga 2017-ben már hatodik alkalommal indította útjára azt a kutatást, melynek kérdőíve a mezőgazdasági termelést hivatásszerűen, azaz árutermelés céljából folytató egyéni gazdálkodók és cégvezetők szakmai információszerzési és döntési szokásaival, preferenciáival, valamint jövőképével kapcsolatos kérdéseket tartalmaz. …

A kutatás 79–84%-ban a különféle alapanyagok (vetőmag, műtrágya, növényvédő szer) és gép, eszköz beszerzésében, továbbá a termény értékesítésében a döntéshozó; valamint 13–16%-ban a döntést befolyásoló személyeket érte el. A mintában kizárólag a hivatásszerűen, azaz árutermelés céljából gazdálkodók jelennek meg, mivel ők a kutatás célcsoportja. Az adószám nélküli őstermelők, az önellátásra termelők és a hobbigazdálkodók válaszait nem vettük figyelembe az értékeléskor. Így a minta nem a teljes agráriumról ad képet, hanem a mezőgazdaságilag hasznosított terület döntő hányadát művelő és egységes agrártámogatási kérelmet benyújtó gazdaságokat reprezentálja. A minta nagysága 1400 fő. A piackutatás országosan reprezentatív.

 

Forrás és kép: agrostratega.blog.hu