Az elkészült interjúkból most kiemelünk egy-egy kérdést, illetve választ, de a teljes cikkeket is elolvashatja a hivatkozásokra kattintva.
 |
Antal Gábor, a Hód-Mezőgazda Zrt vezérigazgatója „2004 őszén jöttem a Hód-Mezőgazda Zrt.-hez, és így a 2005-ös volt az első olyan kiállítás, amelyen már mint házigazda vettem részt. Meglepő volt, hogy látogatóként nem lehetett érzékelni, milyen hatalmas munka, erőfeszítés, koordináció és szakmai elhivatottság szükséges egy ilyen kiállítás megszervezéséhez.” |
Milyen fejlesztéseket hajtottak végre 2005-től?
2005 óta a kiállítás nem kap állami támogatást a fejlesztésekre, minden önerőből valósult meg. Abban az évben kialakítottuk az I. Mezőgazda Expo (gépkiállítás – gépshow) „B” szektorát 10.000 négyzetméteren. Két évvel később kialakult a Vadászati Kiállítás sátor pavilonja, attól kezdve folyamatosan bővített területen. 2012-ben az „F” szektornál aszfaltozott utat, valamint új lóbemutató teret, halászati kiállítást és díszbaromfi pavilont építettünk. 2013-ban az „F” szektorban kialakult a 2. számú húsmarha karám 44 boksszal. 2016-ban új vizesblokk (mosdók, baba-mama helyiség) épült a volt orvosi rendelő helyén és szintén vizesblokk az I. csarnokban. 2017-ben pedig új, 800 méteres úthálózat (aszfalt) és gépkiállító tér a „G” szektorban, méghozzá két hektáron. Ugyanebben az évben bokszosítottuk a lóállásokat is (10 boksz épült). Idén felújítottuk a diákszállókat, ahol már 68 fős férőhely van, vastagnádtetőt kapott a 2-es számú húsmarhakarám, új színpad épült, bővültek a juh- és kecskeférőhelyek, ahogyan a lóállások is 10 boksszal. Ezeken felül természetesen folynak állandó munkálatok is, ilyen az úthálózat karbantartása, az elektromos kábelrendszer bővítése, a füves bemutató-területek, valamint a mosdók, vizesblokkok és nádtetők ápolása-karbantartása. Az elmúlt 13 évben több száz millió forintnyi fejlesztést valósítottunk meg.
Milyen fejlesztéseket terveznek a következő években?
Mint ahogy említettem, 2005 óta a kiállítás fejlesztési támogatást nem kapott, ennek ellenére jelentős beruházásokat és fejlesztéseket végeztünk és tervezünk a jövőben is, de szükséges és fontos volna külső források bevonása, hiszen a saját agrárgazdálkodási tevékenységünk eredményéből fordítunk át a kiállítás-fejlesztésére, és mivel a kiállítás nonprofit jellegű, ezért ezek a beruházások a Hód-Mezőgazda Zrt.-nek közvetlen eredményt nem hoznak, ám szolgáljuk vele a magyar állattenyésztést.
Számos dolgot szeretnénk a jövőben fejleszteni. Ilyen például a közlekedő utak javítása és újak kialakítása, fix lelátó építése az „F” és „G” szektorokban. Szükséges volna egy harmadik kiállítói csarnok megépítése, azonban ennek akkora beruházási igénye van, amit egyedül felvállalni nem tudunk. A kiállítói terek minőségét tovább szeretnénk fejleszteni, és azokat a háttérszolgáltatásokat is fejleszteni fogjuk, amelyekkel a látogatók komfortérzetét javítani tudjuk.
Az Antal Gáborral készített teljes interjút IDE kattintva tekintheti meg!
 |
Fekete Balázs, a XXV. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok kiállítási igazgatója „Az volt a cél 25 évvel ezelőtt, hogy nyugat-európai és amerikai színvonalú kiállítást hozzunk létre, hisz tudtuk, nem vagyunk náluk kevesebbek, csupán nem nyílt lehetőségünk megmutatni a nagyvilágnak, mire képesek a magyar állattenyésztők.” |
Miben lesz más a 25. kiállítás, mint az előzők?
Lelki értelemben biztos áthatja az idei kiállítást annak tudata, hogy 25 év alatt a kiállítókkal, a magyar állattenyésztőkkel, a mezőgazdászokkal olyat alkottunk, ami mára Európa-szerte ismertté és elismertté vált. Gyakorlatban pedig idén is igyekszünk számos újítást, fejlesztést hozni, de sok múlik az anyagi lehetőségeinken. Sajnos nem bővül, de egy komoly felújítás révén színvonalasabb, komfortosabb lesz a szálláslehetőség a tenyésztők, kiállítók számára. A juh- és a kecsketenyésztők kérésére bővítjük a hozzájuk tartozó pavilonokat, és színpadot is építünk, ahol számos érdekes előadással várjuk a látogatókat. Az egyik húsmarhakarám és a lovak álláshelye is új nádtetőt kap.
Fontos megemlíteni azt is, hogy jó néhány év után először várhatóan a földművelésügyi miniszter nyitja meg a kiállítást. Ennek mint kiállítás-rendező is rendkívül örülök, de azt gondolom, valamennyi tenyésztő örömmel fogadja, hogy Dr. Fazekas Sándor személyesen is meglátogatja a standokat, kezet fog a gazdákkal, hisz ez egy erkölcsi elismerés is számukra.
Hová lehet még fokozni a kiállítás méretét, színvonalát?
Területileg már nem lehet fokozni, a 17 hektár adott, de nem is volna célszerű növelni. Ekkora területen, ekkora befogadható állatmennyiséggel és ipari kiállítóval tudjuk biztosítani a magas színvonalat. Amiben lehet még fejlődni, azok az apró finomítások, fejlesztések, hogy a látogatók, nézők igényeit magasabb színvonalon elégíthessük ki. Fejlődhet még az állattenyésztési kultúra és a bemutatók minősége is, ami célunk a kezdetektől fogva.
A Fekete Balázzsal készített teljes interjút IDE kattintva olvashatja el!
 |
Hős János, a Hód-Mezőgazda Zrt. műszaki és beruházási igazgatója "Kezdetek óta kulcsszerepet játszik a kiállítás szervezésében. Szerinte a siker titka, hogy a munkát belső emberek végzik. A cég minden dolgozója kap valami feladatot, így a rendezvényt teljesen magukénak érzik." |
Hogyan zajlik a napi munka az előkészület, a kiállítás ideje alatt, majd a végén?
Ahhoz, hogy a kiállítás működjön, rengeteg feltételt kell biztosítani. Száznál több, többségében állatszállító kamion érkezik, azokat le kell rakodni, be kell állítani a helyükre, daru, rakodógép, targonca kell. Sok ember mozgósítása szükséges, hiszen a kiállító azért fizet, hogy ki legyen szolgálva, a látogató pedig azért, hogy ne kelljen sokat várni, mindent megtekinthessen és pozitív élményekkel távozzon. A kiállítás alatt fontos például az, hogy eső esetére legyen elég forgács és kavics teríték, ha valahol felüti fejét a sár. A gépjármű forgalom irgalmatlan méreteket öltött. Az utóbbi években a 47-es úton Kishomokig feltorlódva álltak a sorok. A személyautók parkoltatása is embert próbáló. Nagy létszámú csapatot kell összefognom és irányítanom, amit minden évben akkurátusan meg kell szerveznem. A rendezvény végén jöhet a romok eltakarítása és a bontás. Kollégáimmal segítünk az elvonuló kiállítóknak. Ez annyiban könnyebb, hogy ez már határidős feladat, így kevésbé feszített ez a munka.
…
Mi jelenti a legnagyobb kihívást?
Sok álmatlan éjszaka és izgalom mire a kiállítás végéhez érkezünk. A legnagyobb kockázatot mindig az időjárás jelenti. Ha éjjel esik az eső, felázik a talaj, vájatok keletkeznek a fűben, sárban, akkor azt reggelre el kell takarítani. Másik nagy kihívás a hirtelen nagy meleg. Erre az utóbbi években igyekeztünk technikai megoldásokat beépíteni a zárt területeken, a klíma és hűtőeszközök beszerzését is én intézem. A hatósági ellenőrzések is komoly kihívást jelentenek: a munkavédelem, a NAV, a katasztrófavédelem, a mentők. Legyen oltóvíz, a vízcsapok működjenek, meglegyen ezeknek a felülvizsgálata, karbantartása és dokumentálása az előírások szerint. A terület elektromos ellátása is nagy felelősség. 2004 után a gépkiállítás nagy hangsúlyt kapott az új tulajdonos megjelenésével. Nagyobb átmérőjű csöveket, kábeleket, elosztókat kellett elhelyezni, hogy rendelkezésre álljon a megfelelő mennyiségű energia. Kezdetben 3 vételezési hely volt, aztán egyre nagyobb igény mutatkozott (kávéfőző, hűtő), elég komoly hálózati kiépítésre lett szükség. Minden évben bővítünk, mégis ez minden évben kevés! Egyre többen igénylik a vizet a standokhoz, és ha már ivóvíz van akkor jön a csatornázás. Így épülnek egymásra a feladataim. Az elmúlt évben aszfaltozott utakat építettünk, és idén is jelentős fejlesztéseket hajtottunk végre. A kiállítást megelőzően egészen annak végéig megy a munka hajnaltól sokszor éjjelig.
A Hős Jánossal készített teljes interjút IDE kattintva tekintheti meg!
Az AXIÁL Kft. a hagyományok hűen szintén részt vesz a kiállításon, ahol 1500 négyzetméteren állítja ki tematikus, új, és közkedvelt géptípusait. Szeretettel várjuk a G/912-es számú standon!
Forrás és kép: Allattenyesztesinapok.hu / MÁSZ Lap 2018/4.