Ez az újdonság forradalmasíthatja a magyar mezőgazdaságot

Ez az újdonság forradalmasíthatja a magyar mezőgazdaságot

2017. december 11. hétfő.
  (GPS)

Sokkal nagyobb területen van szükség precíziós gazdálkodásra Magyarországon ahhoz, hogy a mezőgazdaság versenyképes maradhasson. Sok gazdálkodó azonban még mindig tart az új technológiával működő eszközök használatától.

A jövőben megkerülhetetlen lesz az informatika alkalmazása az agráriumban. Nem véletlenül kapott a téma fontos szerepet a 2017-es siófoki Agrárszektor Konferencián, ahol kollégánk, Karpjuk György a precíziós gazdálkodási csoport termékmenedzsere is jelen volt, aki az utolsó szekció 45 perces kerekasztal beszélgetésére kapott meghívást.

 

Önök szerint mi az innováció és hogyan ismerhető fel? Az innováció egy „Isteni szikra”, törvényszerű fejlődés vagy egy „nehéz vajúdási” folyamat végeredménye?

KGY: Az innovációnak csupán a kezdete az „Isteni szikra”, mint jó ötlet. Azonban mire a sok jónak tűnő ötletből kiválasztjuk azt a néhányat, amelyből valódi produktum lesz rengeteg kudarccal, majd onnan történő felállással jár. A gazdálkodók elvárásai igen magasak, hiszen nekik is egyre kiélezettebb szituációban kell helytállniuk, melynek következtében sem a gyártók, sem a kereskedők nem engedhetik meg maguknak, hogy fél megoldással álljanak elő. A jó ötlet tökéletesre csiszolása pedig egy igen hosszan tartó és verejtékes munka eredménye. A sikert nem adják könnyen.

 

Mennyire könnyű, vagy nehéz szakembert találni a saját területükön?

KGY: A többi felszólalóval egyetértvén valóban nehéz a megfelelő munkaerő mind felvétele, mind megtartása. Erre, valamint - a más által korábban említett - oktatási rendszerben lévő hiányosságokból fakadó szakértelem megteremtésére jó kezdeményezésnek tartom a duális képzéseket, valamint a kooperatív programokat, melyek alatt a diákok, vagy egyetemi hallgatók valós, gyakorlatias tudást sajátíthatnak el, mely hasznos mind a munkaadó, mint a diák/hallgató számára. További eredményes kezdeményezés a MEGFOSZ „Legyél Te is mezőgépész!” programja, mely által további publicitást kap a szakma.

 

Mi a véleményük, kiváltható az emberi munkaerő a szántóföldi növénytermesztés területén? Ki kell váltani egyáltalán? Mikor?

KGY: A technológia jelen állás szerint abba az irányba mutat, hogy az embert segíteni, nem pedig kiváltani igyekszik. Gondoljunk csak legegyszerűbb példaként az automata kormányzásra, mely napszaktól független munkavégzést tesz lehetővé, ezzel biztosítva a megfelelő hatékonyságú éjszakai munkavégzést is, emellett napszaktól függetlenül növeli a területteljesítményt az átfedés mentességből és a gyorsabb fordulókból adódóan, ami szintén az embert segíti. Másik oldalról pedig a szoftveres háttér segítséget nyújt a helyes, tudatos döntésben: egy olyan vállalatirányítási szoftver, mint például az Igazda sorköz modulja segít a készletkezelésben, költségek naplózásában, míg a farm menedzsment szoftverek segítségünkre vannak a mért információk – hozamtérkép, talajmintavétel, stb. – feldolgozásában és az okszerű tápanyag-visszapótlás megtervezésében. Összefoglalva: a technológiai fejlődés az ember segítésére, nem pedig kiváltására irányul.

 

Alapvetően a legtöbb technológiai újítást a GPS-technológia 2000-es „felszabadítása” tette lehetővé, melyek a technológia (rendszer) korlátai Ön szerint?

KGY: A technológia gátját magában az emberben látom, mégpedig 3 szinten: egyfelől a precíziós gazdálkodás bevezetését szorgalmazó, vagy arra felhasználható pályázati források eddig igény csekélyek voltak, kevésbé volt fókuszban az ilyesfajta fejlesztés. Itt látom a kormányzat és az EU felelősségét a technológia bevezetésének és használatának ösztönzésére. Másrészt komoly felelőssége van a forgalmazóknak és szolgáltatóknak abban, hogy olyan megoldásokkal segítsék a gazdálkodókat, melyek szakmailag stabil alapokon nyugszanak, a végfelhasználó számára minél kevesebb többlet energia ráfordítással járnak, és ami a legfontosabb: ebből a gazdálkodók bizonyítottan profitálni is tudjanak. A harmadik oldal pedig nem más, mint a felhasználó. Sokan ódzkodnak a precíziós gazdálkodás bevezetésétől, vagy magasabb szinte emelésétől, pedig a piac igen határozott választ ad arra a kérdésre, hogy megéri-e vele foglalkozni: évről-évre jelentős növekedés tapasztalható az értékesítések darabszámában, ami nem történne így, ha ezzel nem lenne érdemes és rentábilis foglalkozni. Szemléletben is a precíziós technológia bevezetésének hogyanjára keressék a megoldást, ahelyett, hogy azt próbálják megindokolni miért nem lehet.

 

Hogy áll a GPS-GALILEO „verseny”?

A GALILEO-ra jelenleg eszköz oldalról nincsen szüksége a mezőgazdasági felhasználóknak. A rendelkezésre álló 31 db GPS és 25 db GLONASS műholdat összeadva 55 db műholdból tudunk gazdálkodni, ami több mint elég. Ennek következtében nem hátráltat bennünket a GALILEO projekt csúszása, hiszen jelenleg a 18 db fellőtt műholdból csupán 15 üzemel, és további 4 kerül fellövésre a tervek szerint december 12-én. A teljes kiépítése 2020-ra várható. Az egyetlen, ami miatt profitálhatunk a GALILEO létezéséből, hogy egy esetleges katonai konfliktus esetén akár az amerikai, akár az orosz kormány beszüntetheti a saját műholdhálózatának polgári célú felhasználását, lévén ezek a hálózatok elsődlegesen katonai célokat szolgálnak. Ez remélem nem fog bekövetkezni, de ha mégis, akkor ebben az esetben néhány év múlva tudunk majd a GALILEO hálózatra is támaszkodni.

 

Felhasznált forrás és kép: agrarszektor.hu