Igazán jó munka: Ausztria (+videó)

Igazán jó munka: Ausztria (+videó)

2017. szeptember 13. szerda.
  (Gépek)

A CLAAS díjnyertes traktor kampányának 15. állomása következik. A neves német gyártó kollégái ezúttal Ausztriába látogattak el, ahol a 37 éves Peter Unterwegert kérdezték, mit jelent számára az igazán jó munka.

A teremtés értéke. A természettel és a természetben dolgozni.

Peter Unterweger (37) szívvel-lélekkel gazdálkodik. A kis gazdaság, amit ma irányít, mindig is az otthona volt. Itt nőtt fel, és még ha kamaszként mást is képzelt el magának, mint hétfőtől vasárnapig a tanyán dolgozni, most annál nagyobb meggyőződéssel vallja: "A legszívesebben a természetben vagyok, ez a legszebb munkahely".

Felesége, Maria (35) számára a vidéki élet nem volt a kezdetektől fogva felhőtlen. Egy ilyen életbe bele kell születni, különben meg kell tanulni kibírni a nagy nyugalmat, a komótosságot, azt, hogy az ember a természetben van, vagy "az érzést, hogy az ember valamit elszalaszt, csak mert nem mozdulhat a tehenek mellől". Idővel megtalálta a vidéki életben, a természetben és a férjében azt, ami értelmet ad az egésznek: "Mindig is éreztem: Peternél otthon vagyok." Ezt a köteléket Peter is érzi: "Kiváló csapat vagyunk. A feleségem egy álom, boldog vagyok, amikor arra gondolok, hogy megtaláltam őt." Mindig közösen hozzák meg döntéseiket, hiszen a saját és gyerekeik jövőjéről van szó. Peter számára a legfontosabb, hogy szívvel-lélekkel azon dolgozik, hogyan lehet érezhető struktúraváltással a jövőt szolgáló megoldásokat kialakítani. Manapság már nincs olyan sok tanya, azok fenntartásához is egyre kevesebb emberre van szükség. "Minden egyes gazdatársamat sajnálom, akik feladják ezt a munkát, akkor is, ha megértem őket." mondja sajnálkozva.

 

Sok jó gazdálkodó van, akik a dolgukat jól végzik.

Az osztrák mezőgazdaságot a családi kisvállalkozások uralják – ami részben a környezeti adottságoknak, nevesítve a hegyeknek köszönhető. Az Unterweger-gazdaság is dombos vidéken található, ahol a szálastakarmány-gazdálkodás van túlsúlyban. Ausztria ebből a sajátosságából erényt kovácsol, és stratégiája szerint már évek óta konzekvensen a jó minőségre helyezi a hangsúlyt. A hegyvidékeken fekvő gazdaságok 40 százalékos aránya nagyon magas, ugyanúgy, mint a bioüzemek 18 százalékos aránya. Az osztrák szupermarketek a helyi és a biotermékek széles kínálatát nyújtják. A biovaj értékesítése 9 százalékkal emelkedett, a biotejé 19 százalékkal, és tovább nő a kereslet. Ezen kívül az osztrák gazdaságokat vezető férfiak és nők az egész Európai Unió legfiatalabbjai és legjobban képzettjei közé tartoznak.

Minezek ellenére az Unterweger család azon döntése, hogy a gazdaságot biogazdasággá alakítsák, hosszadalmas folyamat volt. "Ezen már legalább tíz éve gondolkozunk" pillant vissza a múltba Peter, és felesége, Maria egyetért vele: "Hogy egyáltalán feltettük a kérdést 'Miért nem bio?' és hogy elkezdtünk megkérdőjelezni bizonyos dolgokat, eltartott pár évig." Utána viszont hirtelen meghozták a döntést az átalakításra.

Talán Peternek, a számára fontos gazdákkal történő tapasztalatcsere is segített, attól függetlenül, hogy azok bio vagy hagyományos gazdaságot vezetnek: "Sok jó gazdálkodó van, akik a dolgukat jól végzik" mondja. Tanulni mindig kell, egész életen át, ez Peter meggyőződése.

 

 

Az átállás a biogazdálkodásra meggyőződésük logikus következménye volt.

78 hektáron gazdálkodik Peter Unterweger a feleségével, Mariával. A párnak három gyereke van, 10, 8 és 4 évesek, a negyedik éppen úton van. Területeik 80 százaléka legelő, a maradék szántó, melyen saját használatra termesztenek gabonát: leginkább kölest, zabot és tritikálét. A közel 80 tejelő tehén márciustól novemberig a legelőn van, ahol kiegészítésképp, és főleg télen, naponta körülbelül másfél-két kiló szilázst, illetve szalmát kapnak strukturális takarmányként. Peter Unterwegen meggyőződése, hogy ez a fajta tartási és takarmányozási eljárás a legmegfelelőbb állatainak. Nem csak a biogazdálkodásra történt átállás óta állítja elő a kaszálókról származó takarmányt a biológiai gazdálkodásnak megfelelő kritériumok szerint. Silókukoricát már nem termel az átállás óta, mert ez véleménye szerint így jobb a talajnak. Csak azt adja takarmánynak, amit a legelőn és a szántóföldön maga termel. Így a tejtermelés 6300 liter körül van – Peter szerint ez elegendő egy tehénnek, de ebből egy egész gazdaságot életben tartani, egyáltalán nem egyszerű.

 

 

Az átállás a biogazdálkodásra 2016 januárjában bizonyos tekintetben a meggyőződésük logikus következménye volt. A kétéves átmeneti időszak, amíg a hagyományosról átálltak a biológiai gazdálkodásra, a gazdaságnak megnövekedett anyagi terheket jelentett: bár már biogazdálkodást folytattak, de még a hagyományos áron vették át tőlük a termékeket. Csak az átállási idő letelte után lett a gazdaságból származó tej hivatalosan is biotej, és csak ezt követően kaptak körülbelül 10-12 centtel magasabb árat a tej kilójáért. Az átállás sikeres lezárta után mondhatja a gazdálkodó, hogy az úgynevezett Bio Ausztria Standardoknak megfelelően gazdálkodik. A Bio Ausztria Gazdaságoknak a jogi, illetve az EU-s szabályokon túl még egy csomó további irányelvnek meg kell felelniük.

 

 

A mostani technika hozzájárul ahhoz, hogy pontosan azt a takarmányminőséget tudom előállítani, amire szükségem van.

Peter legszívesebben a természetben tölti idejét, előkészíti a legelőt, vagy az erdőben dolgozik. "Nyáron szinte gépek nélkül jövök ki, hiszen nincs is semmi egyszerűbb, mint egy pár karót leverni, és a teheneket kihajtani a legelőre. De télen jó minőségű takarmányra van szükségem, és ezt csak erős gépekkel tudom megvalósítani." Legalább olyan fontos, mint a megfelelő gép, a jó szervizszolgáltatás. Ennél a kérdésnél Peter a gépkereskedőjére, Bernhard Wölflederre hagyatkozik, akit már óvodás kora óta ismer. Amikor Bernhard a Steyrről átállt a CLAAS-ra, Peter is hagyta magát meggyőzni. "A szálastakarmánybetakarító gépek egyszerűen a legjobb minőséget biztosítják" erősíti meg Bernhard Wölfleder, és Peter hozzáfűzi: "Korábban is voltak traktoraim, amiket 20 évig használtam, és úgy is működtek a dolgok. De a mostani technika hozzájárul ahhoz, hogy pontosan azt a takarmányminőséget tudom előállítani, amire szükségem van."

Általában Peter évente négyszer tud kaszálni. Ez persze területről területre változik. "Minden kaszáló másik növekedési fázisban van. Ehhez jön még az időjárási kockázat, a változékonyság. Nem tudok rámenni a földekre, amikor túl nedves" magyarázza. Így a területeket különböző időpontokban kaszálja le. Ez volt az egyik oka annak, amiért fű betakarításakor a falközi silózás helyett a hengerbála siló készítésére helyezte a hangsúlyt. Magyarázata szerint ez egyszerűen rugalmasabb, és mindig egyenletes minőségű a takarmány. A fűszilázs kaszálását és előkészítését Peter saját gépeivel oldja meg, egy CORTO és DISCO kaszával, illetve egy LINER 1650 TWIN oldalrendképzővel felszerelt CLAAS ARION 410 traktorral. A bálázást és a csomagolást bérmunkában végezteti.

 

 

A jó munka azt jelenti, hogy az ember megtalálja az értéket a teremtésben.

Az igazán jó munka Peter számára a földet tudatosan használni, semminek nem ártani, és mindent megtenni azért, hogy a tehenei jól érezzék magukat, és "nem az utolsó centig mindent kihozni belőlük". Hiszen Peter meggyőződése szerint, egyszer ez visszaüthet egy bizonyos ponton, és nem csak a mezőgazdaságban. Maria is így látja: "A jó munka azt jelenti, hogy az ember értéket teremt. Azáltal, amit az ember megszerez, és amivel dolgozik, a természettel és a természetben, hogy az ember újra megtanulja mindezt értékelni, és hogy át is tudja adni a gyerekeknek és a vásárlóknak."

 

Forrás és kép: CLAAS